tag:blogger.com,1999:blog-59997482393621542812024-03-05T22:19:51.015+01:00MágnásfertályMarcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.comBlogger127125tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-26822525955899026622011-02-21T12:25:00.000+01:002011-02-21T12:25:54.424+01:00Címerek a Mágnásfertályban<div style="text-align: justify;">Gyönyörű palotáinkon számos címer található - most kettőt, talán a két legfontosabb családét ragadom ki. Érdekes módon a Festeticsek és a Károlyiak is egy madárral szimbolizálták a család bátorságát, becsületét, lássuk hát:</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div style="text-align: justify;"><b>Károlyiak</b>: A család ősi nemzetségi, egyben bárói címerképe kék mezőben, zöld halmon egyik lábán álló karvaly (karol-madár, latinul nisus), felemelt másik lábával vörös szívet tartva, némely régi pecsétrajzokon azt csőrével marcangolva. </div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4xsnXL1n90MBfGvPwEk2xI0VshUMi5gv846HjqywiTKrn_jwXUcgK6YnYU2ASpmyTCz_Ham040082rzyk7N-lcTaVpI15759dY0mFseXwHd_B0kkGdORQmBrn93wCIBFLj_v_p4qsB2mO/s1600/Grof+Nagykarolyi+Karolyi_nagycimer.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4xsnXL1n90MBfGvPwEk2xI0VshUMi5gv846HjqywiTKrn_jwXUcgK6YnYU2ASpmyTCz_Ham040082rzyk7N-lcTaVpI15759dY0mFseXwHd_B0kkGdORQmBrn93wCIBFLj_v_p4qsB2mO/s320/Grof+Nagykarolyi+Karolyi_nagycimer.jpg" width="299" /></a></div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigW8onUDbnjcPxAWPPN_yKVoYmSP-0MLPquOKW0xaQbLF0e_2tvoiSZtAsoX0wEM-pHqDchk8ff_zl-0z9_7s8soxzUGDIWs-szs9kPuuoHm1l6t5SByUTSyd6RF2fCRuODwHknvLekdF4/s1600/kcs_kivul_nagy_02+1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="213" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigW8onUDbnjcPxAWPPN_yKVoYmSP-0MLPquOKW0xaQbLF0e_2tvoiSZtAsoX0wEM-pHqDchk8ff_zl-0z9_7s8soxzUGDIWs-szs9kPuuoHm1l6t5SByUTSyd6RF2fCRuODwHknvLekdF4/s320/kcs_kivul_nagy_02+1.jpg" width="320" /></a></div><br />
<div style="text-align: justify;"><b>Festeticsek</b>: A daru általános szimbólumként a rómaiak óta az éberséget jeleníti meg. A monda szerint a lábával követ tart a daru; ha elalszik a kő kieseik a lábából és a koppanásra felébred, konkrét szimbólumként a végvári harcokra visszautaló jelkép.</div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj317eMxZadzwVC5CL956AJNZYJMs9M9WY-kEDiil7xlZOqJGEdeU_y1E9A4eMEiI4vHoAUwlplduy6owEwPMe8_L_pkG9e-0-zB2xbzIx3NTeRhfab-FLnhLvmgx5S9ySFlHt94cBCmP2I/s1600/festetics+csalad+cimere.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="320" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj317eMxZadzwVC5CL956AJNZYJMs9M9WY-kEDiil7xlZOqJGEdeU_y1E9A4eMEiI4vHoAUwlplduy6owEwPMe8_L_pkG9e-0-zB2xbzIx3NTeRhfab-FLnhLvmgx5S9ySFlHt94cBCmP2I/s320/festetics+csalad+cimere.jpg" width="284" /></a></div><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBmB_1PLWgmNtVysrLB0iBxZoa7Nahq7IhoMxg2ho0qFsq3U8QYgRLngl-kAc0ByFBZANIWd00EMjfC_vUG-h6wjUTmUn4h9XPnJ4X7ICg961-SQzWSMKg21Xwq8sxvXkgnmMk9CdiPPJR/s1600/festetics+kapu.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="240" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBmB_1PLWgmNtVysrLB0iBxZoa7Nahq7IhoMxg2ho0qFsq3U8QYgRLngl-kAc0ByFBZANIWd00EMjfC_vUG-h6wjUTmUn4h9XPnJ4X7ICg961-SQzWSMKg21Xwq8sxvXkgnmMk9CdiPPJR/s320/festetics+kapu.jpg" width="320" /></a></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-80194452751415740892010-08-15T17:20:00.000+02:002010-08-15T17:20:53.716+02:00"Minden utazónak kötelessége mindent, amit csak lehet, tanulmányozni"<div style="text-align: justify;">Kereken harminc évig, egészen haláláig élt a Palotanegyedben, a Gyulai Pál utca 1. számú házban az egyik legnagyobb magyar földrajztudós, a Balaton szerelmese és leírója: <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Cholnoky_Jen%C5%91">Cholnoky Jenő</a>. Inspiráló hátterű, történelmi családban született Veszprémben 140 évvel ezelőtt: bátyja, Viktor és öccse, László a magyar irodalom jelesei.</div><div style="text-align: justify;">Bár már Jenő gyermekkorában megmutatkozott a geográfia iránti szeretete, a <a href="http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/cholnoky_jeno-muegyetem.html">Műegyetemen</a> kellett egyetemi tanulmányait folytatnia, az apai meglátás szerint ugyanis "a tanárok mind szegények". Tudományos pályája még a Műegyetemen indul el, ám Lóczy Lajos tanásegédjének fogadja a természettudományi karon, hogy aztán megszülethessen a 700 tudományos dolgozat és cikk és a majd' 50 szakkönyv, amelyek előbb kolozsvári, aztán budapesti tanszékvezetői egyetemi tanári címhez, majd az akadémia tagsághoz segítették.</div><div style="text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2-RiGTu0Qfow272-Qf_tbBnU7QLUAPT6Z-clh248rR8FZvKfFvAp7mRPVT21UmToyHvOyiYC-POsNjK9G78jVJ-DK44LJ5S-COpXhx9i9jQEK0gvL1XRN36hdwlTzCIsODqx99hfKyxsI/s1600/cholnoky-eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" ox="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2-RiGTu0Qfow272-Qf_tbBnU7QLUAPT6Z-clh248rR8FZvKfFvAp7mRPVT21UmToyHvOyiYC-POsNjK9G78jVJ-DK44LJ5S-COpXhx9i9jQEK0gvL1XRN36hdwlTzCIsODqx99hfKyxsI/s320/cholnoky-eml%C3%A9kt%C3%A1bla.jpg" /></a></div><div align="justify" class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Következzék egy idézet az 1936-ban, a Franklin Nyomdánál kiadott <a href="http://mek.niif.hu/00500/00574/html/index.htm#11">Balaton</a> című kötete bevezetőjéből - remek korleírás, ma már értehető módon mosolyogva olvassuk:</div><blockquote><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">"Ennek a könyvnek az a célja, hogy elmondjon a Balatonról olyan dolgokat, amiket jó tudni, főképpen két okból. Először is mert az ember ezeknek a tudnivalóknak hasznát veszi, ha a Balaton mellett tartózkodik, másodszor pedig azért, mert aki az itt elmondottakat tudja, az sokkal jobban tudja élvezni a Balaton gyönyörűségeit.</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Nem mondom azt, hogy amit itt leírtam, azt "illik tudni" hazánk legnagyobb taváról. Mit tesz az, hogy "illik tudni"? Illik tudni olyant, hogy az igazi úri ember nyilvános helyen nem veti le a kabátját, ha még olyan melege is van. Illik tudni, hogy a hölgyek nem szépek, ha "short"-ban, vagy fürdőruhában mászkálnak a rendes utcai forgalomban, mert ez olyan, mintha kivágott báli ruhában mennének a vásárcsarnokba. Én azt hiszem, hogy a nők a legjobban kivágott ruhában is megjelenhetnek igazán úri társaságban, ott, ahol az urak egyetlen förtelmes mellékgondolattal sem szentségtelenítik meg a Föld legnagyobb szépségének, a teremtés leggyönyörűbb alkotásának, a szép női testnek ízléses látványát. De az utcára vinni! Minden jampecben és csirkefogóban a legaljasabb gondolatokat és érzéseket támasztani: ez nem úri nőhöz illő. A fövenyfürdőben akkor van helyén az ilyen ruha, ha ott is diszkrét, úri társaság van együtt. "Magunk között" szabad pongyolának is lenni, de "odi profanum vulgus!"</div><div style="text-align: justify;">Ezt "illik tudni"! Illik tudni, hogy úri ember nem eszik az utcán, még fagylaltot sem nyal. "Illik tudni" nekünk férfiaknak, hogy a villamoson a nőknek helyet kell adnunk, mert mi férfiak testalkatunknál fogva is sokkal szilárdabban állunk a lábunkon, mint a nők (honny soit qui mal y pense!)"</div></blockquote><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAIjHlrwixOQBqbKjyJkALpkab4e-tnHylWDkAZMD7hvFPhrEtLElHo7QNHspiWtlu9e0wAX1QdNRd4i4W1Qf9pJMvCgk8gNyMkeUw6ejrkz0njy9kBih8s82QHvVqPYQr8QT4n296DfLZ/s1600/cholnoky+k%C3%B6tet.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" ox="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjAIjHlrwixOQBqbKjyJkALpkab4e-tnHylWDkAZMD7hvFPhrEtLElHo7QNHspiWtlu9e0wAX1QdNRd4i4W1Qf9pJMvCgk8gNyMkeUw6ejrkz0njy9kBih8s82QHvVqPYQr8QT4n296DfLZ/s320/cholnoky+k%C3%B6tet.jpg" /></a></div><br />
Itt pedig a Nemzeti Múzeumba kerülő balácapusztai emlékek megtalálásának históriája:<br />
<blockquote><div style="text-align: justify;">"A falvak közelében, egy-egy nagy birtok közepén állt a római földbirtokos háza. De micsoda házak lehettek azok! A művészetnek micsoda magas fokát hozták magukkal Itáliából! Római villák nyomait több helyen találták meg a Balaton mellett, de legszebbek a Balácapuszta mellett feltárt maradványok. Nagyszerű mozaikpadlók, falfestmények, apró bronztárgyak kerültek elő ezekből. A legszebb mozaik Budapesten, a Nemzeti Múzeumban van, de szép darabok vannak a Veszprémi Múzeumban is. A balácai, római villák fölfedezésének történetét Laczkó Dezső így mondta el nekünk:</div><div style="text-align: justify;"></div><div style="text-align: justify;">Valami vámosi kisgazda üres szekérrel baktatott Veszprém felé. Az országutat éppen makadámozták, a nyitva hagyott fél úttesten éppen egy 20-25 szekérből álló kocsikaraván döcögött, ölfával megrakodottan. Ezeknek átvonulását meg kellett volna várni, azért kicsapott a tarlókra, hisz jól ismerte a járást s úgy akarta elkerülni a kellemetlen útrészletet. Egyszercsak zsupsz! Beszakadt alatta a föld és ő valami pinceszerű mélyedésben volt kocsistól, lovastól.</div><div style="text-align: justify;">A lovak nem sérültek meg, a kocsi nem törött össze; az ijedségen kívül nem volt semmi bajuk.</div><div style="text-align: justify;">Nagy kínnal kifogta a lovakat, kiugratta a gödörből, aztán szétszedte a szekeret, azt is kiemelte. Mielőtt az újra összerakott szekérrel útra kelt volna, leszállt a gödörbe, hogy megnézze, mibe esett bele? Furcsa, nagy, pinceszerű helyiség volt s a földön hevert egy jókora nagy darab abból a vastag, gyönyörű színekkel festett vakolatból, ami a falakat még hézagosan borította. Fölvette a félméter széles és hosszú, töredezett darabot, föltette a szekérre, hogy bevigye Veszprémbe és megmutassa a közismert és szeretett Laczkó Dezső tanár úrnak. Föl is ment a Várba, a piaristák rendháza elé s átadta a darabot Laczkónak. A lelkes férfiú pihenést, ebédet, mindent otthagyott s a gazdával kiment arra a helyre, ahol a szekér elsüllyedt, mert a behozott darabon azonnal fölismerte a római freskót. A bámulattól és lelkesedéstől szinte ittasan turkált az omladékban s fölismerte a római úri lak maradványait. Hornig Károly báró, veszprémi püspök, a nagyműveltségű és bőkezű főúr azonnal segítségére jött a régészeknek s nemsokára behozták az egyik legszebb és legnagyobb mozaik-padló darabot a múzeumba."</div></blockquote><br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTPQNheptepEuHV63cYX4XydCV1a7DYFXksqMKHqEvy12h9pK6Dpf_7jPX1gaG7P-z-CM8B9Qmoa52kCNLoyb0jXLOrxUB56ZSwd0FLFHbg3HXvFTbDw0nReS5qVhfqUcWy0RlaWFSf7bu/s1600/cholnoky+balaton.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" ox="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTPQNheptepEuHV63cYX4XydCV1a7DYFXksqMKHqEvy12h9pK6Dpf_7jPX1gaG7P-z-CM8B9Qmoa52kCNLoyb0jXLOrxUB56ZSwd0FLFHbg3HXvFTbDw0nReS5qVhfqUcWy0RlaWFSf7bu/s320/cholnoky+balaton.jpg" /></a></div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;">Napjainkban a palotanegyedi emléktábla mellett egy <a href="http://www.cholnoky-veszprem.sulinet.hu/cholnoky/cholnoky.htm">veszprémi általános iskola</a>, valamint az erdélyi, kolozsvári <a href="http://cholnoky.ro/content/view/64/88/lang,hu/">Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság</a> őrzi emlékét. Itt találtunk arra csodálatos elektronikus gyűjteményre, amit jó szívvel ajánlunk mindenki figyelmébe! Az unikális gyűjtemény Cholnoky kolozsvári tartózkodásának hagyatéka és a több, mint 6000 tételből álló térkép-, valamint szintén ezres nagyságrendű fényképtár feldolgozása. Kedvcsinálóként íme egy különleges kép Cholnoky 1897-es kínai útjáról:</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: justify;"><br />
</div><div class="separator" style="clear: both; text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8ejUURt23dKpAGf47jmkHBoNta7TX9Cu5mc8o3bBEpIt_I8l8n8aLHmGnZkQ7hg0-hcQvUpW9nca8V7kmsIAjbWEH3RIsHsLw1y7bBBnsrmDaDxKVIvPbR8QgtB8t3WfmraPvR3OHmwuj/s1600/cholnoky+K%C3%ADna.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" height="300" ox="true" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh8ejUURt23dKpAGf47jmkHBoNta7TX9Cu5mc8o3bBEpIt_I8l8n8aLHmGnZkQ7hg0-hcQvUpW9nca8V7kmsIAjbWEH3RIsHsLw1y7bBBnsrmDaDxKVIvPbR8QgtB8t3WfmraPvR3OHmwuj/s400/cholnoky+K%C3%ADna.jpg" width="400" /></a></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-74636331340369475672010-08-08T17:47:00.005+02:002010-08-08T18:31:36.973+02:00Újházi pezsgője<div align="justify">Fesztivál fesztivál hátán, mintha csak folyamatosan ünnepelne a város. A kánikula is hamarosan megérkezik újra, ez bizonyos. Következzék egy frissítő-pezsdítő anekdota a Pannónia Kávéház (volt Kerepesi út, ma <a href="http://www.vendeglatasonline.hu/?r=12&c=2248">Rákóczi út 5. szám</a>) legendáriumából, amelyet Pilinyi Péter kétkötetes Józsefváros-történetében örökített meg.</div><br /><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtmUIO4ud8cxGMATHSiMp7g1q1KwJjCKuGeqNv8zD0eXpKnd4lgbC4SjrUFy0Ys4iaHd1sc6Vz5RzFtYJzYfl5nx68B1qFpezxuAjYMgKhdw2yYBK03lyhUxOdMQlPV9dZDMycnAMULXKS/s1600/hotel+pannonia+c%C3%ADmer.jpg"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 266px; DISPLAY: block; HEIGHT: 400px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5503077124105459954" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhtmUIO4ud8cxGMATHSiMp7g1q1KwJjCKuGeqNv8zD0eXpKnd4lgbC4SjrUFy0Ys4iaHd1sc6Vz5RzFtYJzYfl5nx68B1qFpezxuAjYMgKhdw2yYBK03lyhUxOdMQlPV9dZDMycnAMULXKS/s400/hotel+pannonia+c%C3%ADmer.jpg" /></a><br /><div align="justify"><em>"A régi Nemzeti Színházhoz közel esett a Pannónia Kávéház. A színészek ott vacsoráztak előadás után, délben átszaladtak egy-egy pohár sörre.</em></div><br /><div align="justify"><em>Újházi Ede és Ivánfi Jenő darabot próbáltak a színházban, Bródy Sándor író is jelen volt. Délben ők is átmenteke gy pohár sörre. Nyár vége volt, rekkenő hőség, a puha aszfaltban a cipősarkak nyomokat hagytak.</em></div><br /><div align="justify"><em>-Rettenetes meleg van - mondta Ivánfi, amikor helyet foglaltak a vendéglő egyik asztalánál.</em></div><br /><div align="justify"><em>- De milyen! - fújtatott Bródy.</em></div><br /><div align="justify"><em>Újházi pillantása a cserépkályhára esett.</em></div><br /><div align="justify"><em>- Nevetni kell, ha ilyenkor kályhát lát az ember - mondta. - Olyan meleg van, hogy ha befűtenének a kandallóba, észre sem lehetne venni.</em></div><br /><div align="justify"><em>-Marha vagy, hát hogyne lehetne.</em></div><br /><div align="justify"><em>-Hát fogadjunk, hogy nem lehetne!</em></div><br /><div align="justify"><em>Fogadtak egy üveg pezsgőben. A vendéglőben rajtuk kívül nem tartózkodott senki. Szóltak a főpincérnek, elmondták, miben fogadtak. A főúr tisztelte a színészek szeszélyeit, a szeme sem rebbent, rögtön befűttetett.</em></div><br /><div align="justify"><em>Pár perc múlva ropogott a tűz a kályhában, ők újabb krigli sört hozattak, várták az ebédelni kívánó vendégeket. Ha valamelyik észreveszi, hogy fűtenek, Újházi nyerte a fogadást, ha senki sem veszi észre, akkor Ivánfi nyert.</em></div><br /><div align="justify"><em>Rövidesen megérkezett az első vendég, s kiadós ebédet rendelt. Nagyokat fújt, a homlokát is törölgette, de nem tett semmi megjegyzést a hőségre. Azután egy család is letelepedett, ebédet rendeltek. Melegük volt nagyon, de a kályha nem jutott eszükbe, nem is gondoltak rá, hogy befűtöttek.</em></div><br /><div align="justify"><em>Bejött egy idős, cserzett képű falusi ember. Homloka alsó fele barna, a felső fehér, ott védte a naptól a kalap. Bajsza hegyesre pedrett, ruhája kukoricavászon. leült a terem utcai oldalán. Elkezdte kanalazni a levest, közben folyton körülnézegetett, valami nem tetszett neki.</em></div><br /><div align="justify"><em>- Pedzi már - örvendett Újházi.</em></div><br /><div align="justify"><em>Ahogy az öreg paraszt megette a levest, felkelt és nyílegyenesen a kályhához ment.</em></div><br /><div align="justify"><em>- Végem van - szólt Ivánfi.</em></div><br /><div align="justify"><em>A vendég a kályha közvetlen közelébe ült le egy terített asztalhoz. A főpincér odalépett.</em></div><br /><div align="justify"><em>- Át tetszik ide ülni, nagyságos uram?</em></div><br /><div align="justify"><em>- Igen, amott nem lehet kibírni a hőséget. Ideköltöztem az árnyékba. Hozzanak egy székelygulyást!</em></div><br /><div align="justify"><em>Újházi megcsóválta a fejét és odaszólt az italosnak:</em></div><br /><div align="justify"><em>- Hűtsetek be egy pezsgőt, te marha!" </em></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-35279700913103343852010-07-21T11:16:00.004+02:002010-07-21T11:35:47.148+02:00Lapozgassunk bedekkert!<img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5496289995284465218" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 242px; CURSOR: hand; HEIGHT: 395px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWx30MHm7vrYllZnxHnQ1XFWnEvOqOq4RKxWbWpaT_bKAWHsIh7DtJzYDoNDlWCRhK_gklq-0uO1vLmLbmc0zIFvUPnO_4hV3wqDTmw9LzwHXGpmOk1EeUNX7Q6T7u8yLRpFs-GIG4AvqR/s400/%C3%BCdv%C3%B6zlet+Budapestr%C5%91l.jpg" border="0" /> <div><div align="justify"></div><div align="justify">Nyáridő van: az utazások, kirándulások ideje. A jól felkészült utazó frissen aktualizált útikönyvvel rója a kiszemelt várost. Útikönyvvel, azaz bedekkerrel, amely önálló irodalmi műfajként egy esseni nyomdász- és könyvkiadó família nevét örökíti meg, sokat utazó és azt élvezettel lejegyző fiának köszönhetően. A Budapesti Negyed 2004 őszén egy egész <a href="http://epa.oszk.hu/00000/00003/00032/index.htm">lapszámot </a>szentelt a Pest-budai útikönyveknek, ezeket lapozgatva örömmel fedeztük föl <a href="http://hu.metapedia.org/wiki/Hevesi_Lajos">Hevesi Lajos</a> 1873-as kiadású Budapest és környéke címet viselő művében <em>"az aristokratikus telepekről"</em>, azaz a mai Palotanegyedről szóló sorokat.</div><div align="justify"></div><div align="justify"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5496290012283961778" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 294px; CURSOR: hand; HEIGHT: 400px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjC9pLLCo7RqMsy7Eb9NSkrO9erT-FSnkr9fV3vQsTjgiYHcaDeW7UibUCrjEnUVsOR41BsIvCr1Aw3Uk852Ks5vMHchoW8cQtuJFmP4qj44WJJksXpMUexPYIwU4WNcol1M3EKHXXRBnPI/s400/Hevesi+Lajos+Budapest+%C3%A9s+k%C3%B6rny%C3%A9ke.jpg" border="0" /></div><div align="justify"></div><div align="justify">"A Fővámháztól balra a széles Mészáros-utczába fordulunk, mely már a pesti boulevardok belső gyűrűjéhez fog csatoltatni. Ez derékszögben távozik a Dunától s a hajdan igen silány, jelenleg igen díszes Szénatérre vezet, melyre csillag-alakban hat nagy, széles utcza nyílik, éspedig: a Mészáros- utcza, Soroksári út, Űllői út, Stáczió utcza, Országút és Kecskeméti utcza. E téren áll<br />a reformátusok temploma, mely 1816-30-ig épült, csinos oszlop-csarnokkal és újabb torony-sisakkal bír. A templomban Zichy grófnő ékes márvány emléke van. A téren áthaladva, mellesleg végignézhetünk a széles Üllői úton, melyen számos ház épül. A vége felé látszó nagy épület az Üllői kaszárnya, azon innen a háromemeletes köztelek látszik. Mi azonban be nem fordulva, egyenest az Országút felé tartunk, hol<br /><strong>a Nemzeti Múzeum</strong> ötlik szemünkbe, melynek csinos parkjában Kazinczy és Berzsenyi ércz mellszobrai állnak, ifj. gróf Vay Miklóstól. Mi azonban ez alkalommal kívül kerüljük meg a parkot, a múzeumtól jobbra bekanyarodván a Múzeum-utczába. Ezen utcza még 3 évvel ezelőtt sötét, ronda, éjjel veszedelmes sikátor volt; az Országút felőli sarkán, hol most díszes házcsoport készül, melynek sarkát az Első Hazai Takarékpénztár (Ybl tervei szerint épült) háza képezi, akkoriban a hírhedett "Két pisztoly" vendéglő, helyesebben korcsma állt. A Múzeum-utczában s a múzeum mögött az utóbbi évek folytán igen díszes aristokratikus telep épült, mely többnyire főnemesi palotákból áll. Éspedig a sarok-épülettől negyedik ház a gr. Károlyi Ede és Sándor palotával egybekötött bérháza (építették Szkalniczky és Koch), utána az ugyanazok által épített gr. Zichy N. János palotája következik. Átellenben az Ötpacsirta-utcza sarkán<br /><strong>gróf Károlyi Alajos palotája</strong> ötlik szemünkbe, úrias előcsarnokával és franczia mansardtetejével. E palotát Ybl építette franczia renaissance modorban; mögötte igen ízléses díszkertecske terül, melyre csinos hozzátartozó bérház következik (Ybl). A palota belső berendezésében főúri pompa és mívelt ízlés párosulnak; van benne sok értékes modern festmény is, melyek közül különösen említésre méltók: Meissonnier "németalföldi zászlósa", Gérme "kakasviadala", Isabey "franczia falusi vendéglője", Achenbach Oswaldtól több nápolyi tájkép, Pettenkofen több magyar tájképe (ezek közt a híres "szolnoki vásár" is), Hoguet tengeri tájképei, Szoldatics jeles madonnája, stb. A bejáró egyik falán Lotz Károly a vendégszeretet és bőség, másikán a béke és háziasság jelképes alakjait festé, a vestibule plafondján pedig középen a hórákat s kétoldalt a quadrigán kocsizó Apollót és a bika-fogaton járó Lunát viaszfestésben. A főlépcső igen szép bronze-rácsozata Schröffel műve, kinek egyáltalán a belső berendezés körül sok érdeme van.<br />Ugyanazon sorban tovább menve az 1858-ban Ybl által épült Nemzeti Lovagdát látjuk, azután az új Eszterházy-palotát (építette Baumgarten bécsi építész) s az utcza másik sarkán elérjük a nemes ízlése által igen jó hatású<br /><strong>gróf Festetics György-féle palotát</strong>, mely szintén Ybl Miklós műve. Az evvel szemközti sarokház gróf Dégenfeldé és Ybl-től való. Itt balra a főhg. Sándor-utczába térünk, hol a megint csak Ybl építette renaissance-modorú<br /><strong>Országház</strong> előtt elhaladván csakhamar ismét kiérünk az Országútra, melyet jobb felé követünk. Itt előbb az állatgyógy-intézetet érjük el, majd az evvel tőszomszéd úgynevezett régi fűvészkertben álló s Wágner építőmester által újonnan épült vegytani intézetet, mely a tudomány mai állása szerint lehető legczélszerűbben van berendezve. (Igazgatója Than Károly egyetemi vegytanár.) A kerti telken szándékoznak építeni az új egyetemet is. Még nehány lépés s elértük azon keresztutat, hol jobbról a széles Kerepesi út, balról az elegáns Hatvani utcza végződnek az Országúton. Mi a sarokháznál (mely a Nemzeti Színház tulajdona s mely helyett nemsokára új ház fog épülni) jobbra fordulunk, de ezúttal csak a második épületig megyünk, mely</div><div align="justify"><strong>a Nemzeti Színház</strong>. A nemzeti múzsa e temploma 1840-ben épült hg. Grassalkovich által ajándékozott telken Zitterbarth Mátyás pesti építész tervei szerint. Építkezési modora a nagyszerűtől éppen annyira van mint a széptől; látszik rajta, hogy csak hajlékért esengett akkor még a magyar dráma, bármi szerény legyen az. Kívül egyszerű előcsarnok van, mely előtt parányi kertecskében id. Lendvay Márton jeles színészünk éppen nem jeles (horgany öntetű) szobra áll, melynek helyén annakelőtte Katona József még jelesebb költőnk még kevésbé jeles (ugyancsak horgany öntésű) szobra állt. Az épület homlokzatán egy fülkében Megyeri szerényke mellszobra. A színház foyer-ja dóriai oszlopokkal bír, de a mai kor igényeinek meg nem felel; a nézőtér pár év óta kék és fehér színekben van díszítve."</div></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-65585383731247154672010-02-27T18:29:00.011+01:002010-02-27T19:56:07.367+01:00Szecessziós iskolapalota a Vas utcában<div align="justify">Bizony-bizony, a <a href="http://www.szechenyi-ker-bp.sulinet.hu/iskola/epulet.html">korabeli híradások</a> így, "iskolapalota"-ként emlegették az 1912-ben felavatott épületet: </div><br /><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 399px; DISPLAY: block; HEIGHT: 257px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5442992938947347954" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEioty9Kf1-MCcjbil2tcmDhYOlORjiXzIMp-b8AjHShOrLyclu9P-HvLKfEInLn_jTg719CmdqhfSQxAqZEje2x30pWK6J-h73ZJG2J0jCkneIVZ4Lpp2JB0KyUdAUAKmZdouzbyR6m2sqg/s400/Vas+u.+11..jpg" /> <p align="justify">"<em>És Lajta Béla ... a Vas utca 9-11. szám alatt fekvő telken, amelyen éveken keresztül kis óvodaépület állott, négyemeletes palotát emelt, amely az utca házai közé iktatva, a szűk fronton főleg merész függényes szerkezetével, erősen kiképzett pilléreivel, a vasépítkezés szilárdságával már messziről elárulja, hogy ennek az épületnek a bérházak megszokott sorai között ünnepélyes rendeltetése van. A főkapubejárat székelyajtók fafaragványaiból, felső-magyarországi ácsok mestermunkáiból és nagyalföldi lányok hímzéseiből vett magyaros motívumai a kereskedelem nemzeti mivoltára, a kereskedelem szimbólumai: a mozdony, repülőgép, postagalamb, annak internacionalitására utalnak.</em>" </p><p><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 240px; DISPLAY: block; HEIGHT: 320px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5442992678907755842" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2gcP1FqqAnWuSqe9BBn_vOyqnCt4uBhyphenhyphenJfEh1oXYMxmqDMX0bKLOmIm_tDZ4RI5fnjo2uY8hTEiUi1PHgTFo7P2wgniHqFBsh4-lJ-AMxtw9YmsoO7rsOA1WXSHJygNimVT2x1d_Lk_fj/s320/Vas+utcai+iskola+bej%C3%A1rata.jpg" /></p><p align="justify">A <a href="http://www.szechenyi-ker-bp.sulinet.hu/iskola/tortenet.html">Vas utcai kereskedelmi iskoláról </a>a <a href="http://artportal.hu/lexikon/muveszek/gerle_janos">Gerle János </a>és <a href="http://www.lugophoto.com/">Lugosi Lugo László </a>által jegyzett, <a href="http://www.lugophoto.com/books/szecesszio/szecesszio_01.html">A szecesszió Budapesten</a> című kötetben pedig ezt olvashatjuk:<br /><em></em></p><p align="justify"><em>A századforduló látványos eredményeit produkáló gazdasági fellendülés utolsó, a világháborút megelőző korszakában Budapest főpolgármestere, <a href="http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC00523/01030.htm">Bárczy István </a>átfogó szociális programot valósított meg. Ennek keretében a korszak legjobb építészei dolgoztak a fővárosnak, terveztek különféle típusú szociális lakásokat, jóléti intézményeket és több tucat iskolát. Ez utóbbiak általában alapfokú tanintézmények voltak - mindegyikük a már <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Heged%C5%B1s_%C3%81rmin">Hegedűs Ármin </a>által kidolgozott testi és lelki követelmények figyelembevételével és rangos művészeti alkotásokkal kiegészítve készült -, de volt néhány felsőbb fokú iskola is, köztük a "mintaiskola", a Lajta által tervezett Vas utcai kereskedelmi iskola. Ennek a beruházási költsége ugyan egy tanulóra vetítve jóval a többi fölé magasodott, de az egyébként sem szűkmarkú főváros az eszményi iskolát akarta itt anyagba önteni. <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Lajta_B%C3%A9la">Lajta személyében </a>ideális partnert találtak ehhez a feladathoz, az eredmény még ma is megfelel minden elvárásnak - csak talán még messzebb került a mindennapi realitásoktól. A Mexikói úti intézethez hasonlóan a négy évevl későbbi épület is nyerstégla homlokzattal készült, erőteljes függőleges hangsúlya Lajta németországi mesterének, Adolf Messelnek a hatását mutatja. Az arányok, a két szélső torony - tervezett, de meg nem valósult - felépítményei, a homlokzat geometriai rendje a Magyarországon is érezhető Wiener Werkstätte-, illetve Josef Hoffmann-hatás hajnala. Ebben az időben már Lajta irodájának munkatársa volt <a href="http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/muveszet/epiteszet/kozma.html">Kozma Lajos </a>(1884-1948) építész, aki ebben az időben a grafikával a tervezésnél többet foglalkozott ugyan, de a bécsi hatás első számú közvetítője lett (létrehozta a Wiener Werkstätte magyarországi megfelelőjét, a Budapesti Műhelyt). Ő az iskola ornamentikájának megtervezésében kapott jelentős szerepet.</em></p><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 160px; DISPLAY: block; HEIGHT: 233px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5442992933880880050" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjspSEFfL4guho48hBER4QIg0sVxXI638pePSQY7wUwfjyeQyWu91Hcw58bjw4lzgALI18iZq3wBDjagSQcfJe_BhTKg_WARg2GoD8ahLjsFyRiY4ivhwhJJ7P2AVnfGfrLStk2d8vpk_eE/s400/Vas+u+sikaol+b%C3%B6lcs+bagoly.jpg" /><br /><div align="justify"><em>Az épület asszimetrikus tömegét az optimális belső elrendezés határozta meg, de ugyanakkor a főhomlokzatot kialakító három tömb önmagában szimmetrikus. Eltérve Lechner felfogásától, amelyben a homlokzat egész felülete egységesen díszített mező, Lajta a kortárs európai gyakorlathoz igazodó megoldást alkalmazott, amelyben a homlokzatnak, illetve a belső berendezésnek csak egyes kiemelt pontjain, vonalain, felületein jelenik meg az oda koncentrált díszítés. Ezáltal az ornamentika háttérbe szorul, dekoratív szerepet tölt be, helyét a térképző szerkezetek tetszetős megformálása, a semleges felületek igényes kiképzése és összehangolása, a tömegek játéka veszi át. Mindezek már a modern építészet nemzetközi eszköztárához állnak közel. A nemzeti sajátosságokra történő utalás itt inkább jelzésértékűvé válik. A bejárat két oldalán hatalmas, dúsan faragott mészkő táblák fogadják az érkezőt. Kereskedelmi iskola lévén, a geometrikusan stilizált népi és vallási motívumok mellett az ipar és a kereskedelem szimbólumai fedezhetőek fel a táblákon.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 188px; DISPLAY: block; HEIGHT: 250px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5442993615045384610" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4j8wtvGjSsZnQu1TIpVyj9XpHWwr37ZPzRaNqmmmR7AXWVELPy-KQMU1sHoyp2XB8QmX2D4nYAmB_G2aReffbJ3BAXEnHq1o_QvMO5-TeV2BoontVgYkasNdth6iQUtg3FbGJ72oSrg4z/s400/Vas+u+iskola+homlokzata1.jpg" /> <div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>A gyönyörű, fémlemez borítású, ólomüveg ablakszemekkel díszített kapun át belépve a lenyűgőző előcsarnokban találjuk magunkat. Terének meghatározó eleme a különleges eleganciával megformált lépcső, a bensőséges hangulatot mégis elsősorban a meleg színekkel festett mennyezet, az azonos motívumokkal díszített burkolatok, az ősi építészet monumentalitását sugárzó tornatermi bajárat adják. Itt, az előcsarnokban található <a href="http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/p/por/index.html">Pór Bertalan festőművész </a>mozaikképe. (Az épület szobordíszeit egyébként <a href="http://artportal.hu/kislexikon/moiret_oedoen">Moiret Ödön </a>készítette.) Lajta nagy gondot fordított a berendezési tárgyak megformálására, az iskola megmaradt ülőgarnitúrái, szekrényei és különösen változatos lámpái a késő szecesszió legszebb és legteljesebb belsőépítészeti tárgyegyüttese Magyarországon. Lajta a tanári szobához is különleges egyedi berendezést tervezett beépített bútorokkal, de legszebb a tetőtérben elhelyezett iskolai könyvtár, felülvilágító üvegmennyezetével, a termet körülvevő üvegezett könyvszekrényeivel, ferde felületű íróasztalaival.</em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>A beépített bútorok a tanári szobában és itt is egyszerű, praktikus tárgyak, az épülethez illő elvek szerint faragott díszítésekkel. Az épület különlegessége a felvonó kabinja is, amelyet Lajta tervezte színes, ólombetétes ablakok ékesítenek. A nagy lépcsőházi üvegablakkal együtt ez is Róth Miksa műhelyében készült.</em></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-58099338732617332092010-01-30T20:45:00.005+01:002010-01-30T21:44:35.155+01:00Blaha Lujza esküvői tortája<div><div><div align="justify">A korábbiakban már volt szó a palotanegyedi vendéglátásról, ráadásul a mai havas nap erős késztetéssel volt azirányban, hogy szakácskönyveket lapozgassak. Egy régi válogatásban pedig láss csudát, rábukkantam Blaha Lujza, a negyed legnagyobb tere névadójának tortájára - bizony van ilyen is, nemcsak Dobos és Esterházy! Bár fotót nem sikerült találnom róla, a leírás alapján a látvány a <a href="http://kiskukta.blogspot.com/">Kiskukta</a> eme művéhez lehet hasonlatos. A recept és az alábbi leírás pedig a <em>Híres emberek kedves ételei</em> című kötetből származik, szerzője Dr. Dravetzky Balázs, alias Balázs mester, az asztali örömök historikusa. (Van-e bárki, aki valaha vendéglátást vagy idegenforgalmat tanult, ki e nevet nem ismeri?)</div><div align="justify"> </div><div align="justify"> </div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; DISPLAY: block; HEIGHT: 240px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5432631440010182498" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgd_hUC3WeYdFOj0Esq3eTsUabgRuTQErQz0d0NbhcLQkBtfkH0OsdFg3JhblY3KdnPfyTo9fXZSFyjVnw3MBXV84DNITEmTIq5MKcPAO3UU2_a2FbqkXyeDfLk6xZ3xpWVaX2Vb9X7Pvtz/s320/puncstorta.jpg" /></div><div> </div><div align="justify"><em>Blaha Lujza - a nemzet csalogányának becézték. nagyon népszerű, mondhatnánk nagyasszony volt a maga korában! Reindl Lujza néven látta meg a napvilágot, később színpadi karrierjét Kölesi Lujza néven folytatta. Kezdetben vándortársulattal járta az országot, majd 14 éves korában a társaival az ekhósszekér Szabadkára vitte. A délvidéki gazdag város színházpártoló közönsége, de igazgatója és társai is hamar felfedezték kivételes tehetségét. Egyik korabeli zenés darab betétdala, pl. a "Harsog a trombita" kezdetű tőle indult országos slágerkörútra. Sikerére mi sem jellemzőbb, hogy még a suszterinasok is mindenhol fütyülték.</em></div><div align="justify"><em>Szabadkán kapta első, selyemből készült estélyi ruháját. A színházban ismerkedett meg a nála jóval idősebb cseh karmesterrel, Jan Blahával, akinek felesége lett. (Attól kezdve szerepelt Blaha Lujza néven.) A derék karmester tanítani, taníttatni kezdte. Ő indította el a színpadi sikerek útján!</em></div><div align="justify"><em>A hagyomány szerint egy, sajnos meg nem nevezett szabadkai cukrászmester kreálta Blaha felkérésére az esküvőjükre a később a művésznő nevével elhíresült tortát. (Abban az időben Szabadka cukrászata sok országos, sőt a határokon túl is elismert mestert foglalkoztatott!)</em></div><div align="justify"><em>Háziasszonyként is híres volt a nemzet csalogánya. Pl. füstölt hússal készült lencsefőzelékét újságírók is feldicsérték. Szegedi paprikása és kapros-túróslepénye után Munkácsy Mihály is megnyalta a száját! Bélszínszeletjének receptje korabeli szakácskönyvekbe is bekerült. Magafőzte lekvárjaira, liktáriumjaira (gyümölcsízek voltak) és befőttjeire még Erzsébet kiráylné is kíváncsi volt...</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><strong><em>Tortája készítési módja:</em></strong></div><div align="justify"><strong><em></em></strong> </div><div align="justify"><em>Hozzávalók: 250 g liszt, 100 g vaj, 100 g porcukor, 85 g dió, 3 db tojás, 50 g édes morzsa, 340 g málnalekvár, 200 g fondant.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em>A finomra darált diót a liszttel, a cukorral és a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojások sárgáját és sima tésztává gyúrjuk. Ha lehűlt, vékonyra nyújtjuk és három egyforma tortakarika nagyságú lapot formázunk belőle. A lapokat előmelegített sütőben kisütjük. Ha kihűlt, málnalekvárral töltjük, a tetejét forró lekvárral áthúzzuk, majd rózsaszínű fondanttal bevonjuk. Az oldalát édes morzsával panírozzuk.</em></div><div align="justify"> </div><div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 206px; DISPLAY: block; HEIGHT: 320px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5432631441165032898" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgafkfhl_2jkvp9Mcrj__cS9j2sbb2PbwydI3nRgfE2ZcYQWqQEYk9_wKSeksQauQsrCso9zH3ABKs44QrYvQdmbq_WM_qQSB5ymNXDcJlUGPfDCKFagLAXXLTGdyqqnpn_NGPVbDA9wllG/s320/blaha+lujza.jpg" /></div></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-85625940125942919642010-01-27T23:15:00.007+01:002010-01-28T00:57:53.913+01:00Mikadó<div align="center"> </div><div align="justify">Nemrégiben egy társaságban vita alakult ki arról: vajon volt-e a Palotanegyednek vagy akár a kerületnek annyi és olyan történetű kávéháza, vendéglője, kerthelyisége annak idején, amely napjainkban dokumentálásra méltó? Pilinyi Péter Józsefváros története című munkájában ráakadtam a válaszra - amely természetesen igenlő -, és persze közben néhány helytörténeti anekdotára bukkantam.</div><div align="center"> </div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 200px; DISPLAY: block; HEIGHT: 300px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5431562211944284498" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhGQklJBV-gEYIE5XVu4Wva-QR7hKJ35gBoqkS-Cp4KJWlRPnxbEtrjL-gAqKvytOdJg_VpDtdD3SZuSA9O5VGsjmGetm0Xja9VBHXiLa2kFxJAs5bteZ1nyNb8-a1-bMPiL8ZrI7IDD8zo/s320/p%C3%A1lmay+ilka3.jpg" /> <div align="justify">Vajon sejti-e bárki is a Vas utcában sétálva, a Lajtha Béla-tervezte csodás szecessziós, volt kereskedelmi iskola (ma <a href="http://www.szechenyi-ker-bp.sulinet.hu/">Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola</a>) épületében gyönyörködve, hogy annak helyén valaha egy Krúdy által gyakran látogatott kisvendéglő állt? És ráadásul még csak nem is ő volt a legnagyobb híresség ott!</div><br /><p align="left"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 214px; DISPLAY: block; HEIGHT: 320px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5431562207603868594" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_pofSFGFeX1FrXDOG_3sMc4h3-Zl4eOs6PJJ4C59bbYCta3iXigFG0XU2zFoMki6CoOBhkybRgubhW15kRYbDTlV0kPturD91Xw19KhyphenhyphenMqYxaP6Bfw2aeXhH-5_uz8_83pEWRj8qF3QUU/s320/p%C3%A1lmay+ilka1.jpg" /></p><div align="justify">A Mikadó nevezetű éttermecskét ugyanis <a href="http://www.magyarszinhaz.hu/index.php?id=376&cid=16872">Pálmay</a> <a href="http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/palmayelet.htm">Ilka</a> korabeli sztár-színésznő, primadonna emlékezetes alakításáról nevezték el. A hölgy valóban nagy csillag volt: egy méltatás szerint "mindent tudott, amit Gábor Zsazsa tud, ha Gábor Zsazsa nem is tud mindent, amit Pálmay Ilka tudott". Nagystílű életet él: palotában lakik, hajnalig tartó vacsorákat ad, a faburkolatú Andrássy úton saját maga hajtja fiakerét, és követendő mintául szolgál a 19. század végi budapesti arisztokrata és nagypolgár úriasszonyok divathóbortjaiban. Szigligeti után hozzámegy a birodalmi gróf Kinskyhez, majd nem tudván ellenállni a színpad csábításának otthagyja arisztokrata férjét is. Ugyanolyan sikerrel szerepel Nagyváradon (még Ady is méltatja!), mint néhány évvel később Londonban, ahol még az udvari bálokba is meginvitálják. <a href="http://www.huszadikszazad.hu/index.php?apps=cikk&cikk=3921&rovat=6">New Yorkban </a>is játszik, Sarah Berhardt-dal egy színpadon, Rómában magánkihallgatáson fogadja a pápa, egy bordeaux-i pezsgőgyáros pedig róla akarja elnevezni pezsgőjét! Az új évszazadban már a némafilmmel is kacérkodik, toborzót mutat be azon a felvételen, amelyet az első magyar némafilmként könyvelt el a szakma - bár maga a kópia elveszett -, s "A Táncz" címet viselte. Mindezeket olvasva nem is meglepő, hogy sikeres alakítása nyomán a Palotanegyedben egy kisvendéglő neki köszönheti a nevét!</div><br /><div align="justify"></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 203px; DISPLAY: block; HEIGHT: 320px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5431565158462408658" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh6KoxaFjO6UA-vJly_8t3g5hML_fkd_cs4bmZJJp3l9qcqfpxFTG6lxGDnu4PVfDk5Z2uWfHXlscf1D1jdAdllQ7uZA-uPAO-c5wnALEw6aazFBgv5uEjFt4OrbJXsdxLiYmrN9dpYg-aI/s320/Palmay_as_Yum_Yum.jpg" /> <p align="center"><em><span style="font-size:85%;">Pálmay mint Yum-Yum a Mikádóban<br /></span></em></p><div align="justify"></div><br /><div align="justify"></div><p>Ám térjünk vissza a helytörténész soraihoz!</p><p align="justify"><em>"Réges-régi utca volt a Vas utca a Józsefvárosban. 1804-ben még névtelen, és csak a Gyöngytyúk utcáig (mai Gyulai Pál u.) tartott. 1838-ban Eisen Gasse-nak nevezték el egy boltról, 1850-ben magyarosították Vas utcára. Kedvelt tanyája volt a színészeknek a Vas utca 11. szám alatti Mikadó nevezetű vendéglő és kerthelyiség. Nevét a Népszínházban nagy sikerrel játszott operettről kapta, amelynek csillaga a pikáns megjelenésű Pálmay Ilka színésznő volt.</em></p><p align="justify"><em>A Nemzeti Színház színészeinek törzsasztala volt a vendéglőben, az asztaltársaság tagja volt a szépen és tagoltan beszélő Bercsényi Béla (1873-1901), a kitűnő Shakespeare-színész, Szacsvay Imre (1851-1939), Faludy Antal (1851-1932), aki hosszú évtizedekig kisebb szerepeket játszott. Hangadójuk Molnár György (1830-1881), kalandos múltú színész, rendező, színigazgató, és nem utolsósorban 1848-as röppentyűs honvéd Budvár ostrománál. (Erre mindig nagyon büszke volt.) Molnár a vendéglőben lakott, a söntés melletti kis szobában, a vendéglős fiatal, takaros felesége a legjobb falatokat mindig félretette számára. Ha éppen arra járt, Dankó Pista is benézett, elhegedülte Molnár kedvenc nótáit. Az öreg színész élete végén gyakran anyagi gondokkal küzdött, ebédje árát több alkalommal a színinövendékek dobták össze. Az utca túloldalán lakott a Nemzeti Színház híres színész házaspárja, a korán elhunyt Szerdahelyi Kálmán (1829-1872 - utcát is neveztek el róla a Józsefvárosban) és neje, Prielle Kornélia (1826-1906), aki nyolcvanéves korában azért ment férjhez egy fiatalemberhez, mert hasonlított Szerdahelyihez.</em></p><p align="justify"><em>A Mikadó vendéglő kerthelyiségében volt egy üvegablakos veranda. Itt lakott télen-nyáron egy segédszínész, Hegedűs Gyula, akit Kolozsvárról szerződtetett az 1896-ban megnyílt új Vígszínházhoz a társulat igazgatója. Hegedűs Gyula (1870-1931) alakításait póztalan természetesség jellemezte, csakhamar a színház vezető színésze lett. A Vígszínház közelében utcanév őrzi emlékét.</em></p><p align="justify"><em>Más hírességek is megfordultak a vendéglőben. 1897-ben a Gyöngytyúk utcában lakott az ifjú Krúdy Gyula író, majd a Vas utcában is volt kvártélya. Később lejegyezte, hogy "a Józsefvárosban szeretett megtelepedni, mégpedig olyan házban, amelyben más író, de még hasonló foglalkozású kvártélyos nem lakott kívüle. Éppen elég egy író egy házban, akinek viselt dolgairól lehet mulatni a polgároknak." Többször betért a Mikadóba, és figyelte a vendégeket. Nyári délutánokon itt üldögélt egymagában egy csendes, finom, kék szemű öregúr - írta Krúdy -, akinek hallatára pedig valamikor megizzadt a tenyere sok szegénylegénynek. Ráday Gedeon volt, a rettegett királyi biztos, a betyárok "öregapja".</em></p><p align="justify"><em>A Mikadó vendéglő sem kerülte el szomorú sorsát, lebontották, örökre letűnt. Helyén épült 1912-ben Lajtha Béla tervei szerint a Községi Felső Kereskedelmi Iskola."</em><br /></p><div align="justify"></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; DISPLAY: block; HEIGHT: 228px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5431562197641080786" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQJorTtSRRiJERe44FqjEAYMDWA2FIY5AHLAKVCduBrdRqomVWRq9ExkOL2hegX7VTErChkWl_cCvNz8Ez_xiXI4OMuY1tLJNBk7G7PVTggqx8tecAzJswYPeHwlj7qy1u11QT3qeuxx9-/s320/p%C3%A1lmay+ilka+2.jpg" />Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-29892845946747339922010-01-25T10:44:00.001+01:002010-01-25T10:47:06.085+01:00A Palotanegyed rejtett kincsei<div align="center"><strong>A Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Kossuth Klub Egyesület<br /><br />– a Rév8 Zrt. támogatásával –<br /><br />A Palotanegyed rejtett kincsei<br /><br />címmel fotópályázatot hirdet!<br /><br /></div></strong><div align="justify"><br />Aligha akad bárki, aki a Palotanegyed utcáin sétálva ne gyönyörködött volna már az itteni épületek szépségében, ne merengett volna azon, ugyan milyen történeteket őrizhetnek... Esetleg az is megfordult a fejében: vajon az ötven-száz évvel ezelőtt itt élők hogyan töltötték mindennapjaikat ezen épületek között?<br />A történelem törvényszerűségei alapján néhány évtized múlva a minket követők a mai korra gondolnak majd hasonlóképpen.<br />A Palotanegyed – múltjából, építészeti jellegéből fakadóan – a fővárosba érkező hazai és külföldi turisták egyre kedveltebb úti céljává vált. Ők az itt készített fényképeiken otthonukba is hazaviszik negyedünk sajátságos hangulatát.<br />A Civilek a Palotanegyedért Egyesület ezért úgy döntött, itt az alkalom megörökíteni azt a Palotanegyedet, amilyennek ma, 2010-ben mi látjuk!<br />Mi, a helyi lakosok, azok, akik ide születtek annak idején és azok is, akik az elmúlt néhány évben költöztek erre a környékre. Mindazok, akik itt tanulnak, dolgoznak a szorgos hétköznapokban és azok is, akik ünnepelni vagy szórakozni jönnek a negyedbe!<br />Keressük meg és mutassuk be a Palotanegyed rejtett kincseit!<br />Szándékunk szerencsés módon találkozott a Kossuth Klub Egyesület gáláns felajánlásával, így az elkészült képek bemutatására az impozáns Múzeum utcai Hadik-palotában kerülhet sor március folyamán.<br /></div><div align="center"><br />A képek beküldésének határideje: 2010. február 26.<br /><br />A pályázati díjak átadására a fotókból nyíló, azonos című kiállítás ünnepélyes megnyitóján, a Kossuth Klubban (Múzeum utca 7.),<br />2010. március 10-én, szerdán este 18 órától kerül sor.<br />A kiállítás 2010. április 2-áig tekinthető meg.<br /><br />A pályázat részletes kiírása a <a href="http://www.palotanegyedert.blogspot.com/">www.palotanegyedert.blogspot.com</a> oldalon olvasható!</div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-32509786927805932192010-01-17T21:24:00.010+01:002010-01-18T19:00:53.647+01:00Választási program, Józsefváros - anno 1865, 1869<div align="justify"><br /></div><br /><div align="justify">Hamarosan az egész ország a választási programok lázában ég majd, akár óhajtjuk ezt, akár nem, lehetetlenség kivonni alóla magunkat. Múltidézőként - igazából azt nem állíthatom, hogy tanulságul - álljon itt pár, némiképp avíttnak ható, leporolásra váró bekezdés annak az úriembernek a tollából, aki nemcsak a Palotanegyed leghosszabb utcájának <a href="http://magnasfertaly.blogspot.com/2008/11/szentkirlyi-mric-palotanegyed.html">névadója</a>, de több alkalommal is a fellépett a politika színpadára, sőt, annak meghatározó <a href="http://hu.wikisource.org/wiki/Szentkir%C3%A1lyi_M%C3%B3ricz">alakjává</a> vált. Lássuk hát, Szentkirályi Mór miképp igyekezett hatni választóira, mivel próbálta jóindulatukat és ezáltal szavazatukat elnyerni annak idején, a számunkra már csak a történelemkönyvek lapjairól ismerős kiegyezés korában! Mindemellett pedig retorikai szempontból is érdemes elidőzni a korabeli stílust tükröző fordulatokon!</div><br /><div align="justify"><br /></div><br /><div align="justify"></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 304px; DISPLAY: block; HEIGHT: 356px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5428095774198370802" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjALDTnGaQoONr7S8vIvOHW4dS7okv0nDKAOP5r_PXYv28d8PWTMwolC5a_p0oIaCnRfHHnomi-aOQ1dKkjYBfP1wtMQhFc8TlvbXDvyx1RugBtQ2f1oXrzGx3EXu5AgDXK5JMCrxRdMLGL/s400/Szentkiralyi_Mor_Borovszky.jpg" /><br /><br /><div align="justify">A két iromány a két egymást követő ciklus választási hajrájából származik: az első 1865. szeptember 25-én datálódik és a <em>Mit kell akarnunk? - Néhány szó a Pest-József-városbeli kerület választóihoz</em> címet viseli, a másodikat 1869. január 10-én keltezi Szentkirályi <em>Nyílt levél a Pest-Józsefvárosi kerület választóihoz</em> címmel. Az első programmal képviselőházi tag lesz, a másodikkal viszont már nem nyer mandátumot. Lesz ellenben Pest utolsó polgármestere, közvetlenül a három városrész egyesítése, a <a href="http://www.budapest.hu/engine.aspx?page=tortenelem#A12">főváros </a>megszületése előtt. </div><br /><br /><p align="justify">Az 1865-ik évi megmérettetés az utolsó azon három választás közül, amelyet még az <a href="http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5273">1848-as választójogi törvény </a>alapján bonyolítottak le, s legfőbb célja a "birodalmi kapcsolatok rendezése" magyarul a kiegyezés előkészítése és megszavazása. Szentkirályi Mór ekkor mint hamvaiból feltámadó főnix áll a fiatal politikusok mellé - nem véletlen, erre a forradalom és a szabadságharc idején mutatott ténykedése is sarkallja. Olyan jelmondatot választ hát, amely a kor latinos műveltsége okán nem is meglepő - az már sokkal inkább, hogy ugyanezt a mondatot <a href="http://hu.wikiquote.org/wiki/Latin_sz%C3%A1ll%C3%B3ig%C3%A9k">állítólag </a>Darth Vader is elsusogja sisakrostélya mögött... </p><br /><p align="justify"><em>"Talán szerénytelenség tőlem, hogy mint kiszolgált aggvitéz egyszerre ismét fellépek a politikai küzdelmek terére, és pedig épen most, midőn annyi tehetséget látunk felmerűlni minden felé az uj nemzedék soraiban? Mit mondjak? "Fata volentem docunt, volentem trahunt."*</em></p><p align="justify"><em>Polgártársak!</em></p><p align="justify"><em>Az országgyűlés küszöbén állunk, önök követet fognak választani. Az utasítások, melyek hajdan a követek magatartása mind átalában, mind alkalmilag időről időre, küldőik részéről vezéreltetett, megszüntek. Önök nem személyt akarnak választani, hanem elveket képviseltetni. Tisztázzuk tehát a nézeteket!"</em></p><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 300px; DISPLAY: block; HEIGHT: 400px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5427818432524276578" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjDxDD7j-ndH25GPe5K1zuqGPiFMjM0Oci_7x1aNbMSpC5FY0XEU7sz7UonNOk3SPly7v8OsitcXIG-9LobRuqlnOYEgAJrqfLO9hwHLbxQOwGeQKRfmwidr9ZEYV6zVma-SPnOvcUgsYoa/s400/K%C3%A9p+047.jpg" /><br /><br /><p align="justify">S hogy mit is kell akarniuk ekkor a józsefvárosi választóknak? Ó, nem, még véletlenül sem arról szól a kampány, hogy mit ígér a jelölt a városnak, nem. Ettől sokkal komolyabb kérdések körül forog ekkor a vita...</p><br /><p align="justify"><em>"Mit kell akarnunk?</em></p><p align="justify"><em>1. Akarnunk kell, hogy az ősi alkotmány és az ország törvényes önállása, ugy: mint azokat részünkre az 1790:10. és az 1827:3. törvények biztositották, illetőleg az 1847/8. törvények módosították, visszaállíttassanak; a birodalmi kapcsnak és birodalom hatalmi állásának szilárditása mellett.</em></p><p align="justify"><em>2-or tiltakoznunk kell tehetségünk minden erejével a jogeljátszási tan ellen.</em></p><p align="justify"><em>3-or. Akarnunk kell, hogy a nemzetiségikérdések kiegyenlitettvén: a korona épsége helyreállittassék. </em></p><p align="justify"><em>4-er. Akarnunk kell, hogy állam- és nemzetgazdászati viszonyaink célszerüen rendeztessenek."</em></p><br /><p align="justify">A jogeljátszási tant (Verwirkungstheorie) ízekre szedő Szentkirályi józan politikáját jelzi az, hogy legalább olyan mértékben tulajdonít jelentőséget a pénzügyi, nemzetgazdasági viszonyok rendezésének, mint az alkotmányos keretek helyreállításának:</p><p align="justify"><em>"Senki sem vonhatja kérdésbe az anyagi érdekek nagy fontosságát, kivált jelenben, midőn az erőket mindenütt pénz teszi mozgásba, az egyéni tehetség pedig csak irányt adni képes. És különösen hazánkat tekintve nem nehéz belátni, hogy: ha ebbéli viszonyainkon igazitás nem történik, a végső elszegényedés veszélyének nézünk eleibe. ... Az alkotmányos kérdések megoldása is tehát közvetlen csak az államgazdászatra terjedhet ki: akként: hogy részszerint a közvédelem czélszerűbb elrendezése, részsszerint a bureaucratia helyett a helyhatósági kormányrendszer visszaállitása által a közigazgatási költségek tetemesen kevesittethetnek. ... Hirtelen változást reménylenünk nem lehet. Azon nehézségek elháritásához, melyeket nem a népek akarata, hanem a viszonyok torlasztottak, kimélő kezekkel szükséges nyúlnunk, mert ha van kérdés, melynek megoldása felette nagy türelmet, időt és engedékenyéget kiván minden oldalról: úgy az állam- és nemzetgazdászati viszonyok rendezése egy ezek közül."</em></p><p align="justify"></p><p align="justify">Programja lezárásaként újfent a választók jóindulatáért esedezik, már-már fájóan romantikus szavakkal:</p><div align="justify"><em>"És most polgártársak, azon kérést intézem önökhöz, hogy a menynire e nézetek önök előtt helyeslésre találnak, a legközelebbi követválasztás alkalmával az alólírt aggott közvitézre is, mint ki hátralevő már roskadozó, de még meg nem fogyott erejét önök szolgálatára ezennel tiszteletteljesen felajánlja: figyelemmel lenni sziveskedjenek.</em></div><div align="justify"><em>Irtam Pesten, September 25. 1865.</em></div><br /><div align="right"><em>Szentkirályi Mór"</em></div><br /><br /><br /><br /><br /><p align="justify"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 354px; DISPLAY: block; HEIGHT: 400px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5428095774716286274" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLiW6I2EHNLFeohzZbeaEmrGzp9_wcOS6To0V4kM506nCcXCPdVzPp6eNXX7X8eF82k1etFpcOSRFsFSLV6Ahaa01-evn23XWYrhfyxg5Q1HIIOqdRyMPZfZWw_tAhukwvsj7tB9Vmpcmb/s400/Szentkir%C3%A1lyi+arck%C3%A9p+Rusz.jpg" /></p><br /><p align="justify">Az újabb ciklus elején már határozottabban és magabiztosabban cseng az "elaggott közvitéz" hangj. Mondanivalója kétségkívül bővében van a tiszteletteljes gesztusoknak, a közönség megnyerését szolgáló stilisztikai eszközöknek. Hol vannak ehhez az eleganciához a mai kor vitézei?</p><p align="justify"><em>"Tisztelt polgártársak!</em></p><p align="justify"><em>Felszólitva többek részéről Önök közül, nyilatkoznám, szándékom-e a legközelebbi országgyülésre mint képviselő-jelölt pályázni? ezen felszólitás reám nézve nem lehetett nem örvendetes, sőt megtisztelő; mert azok részéről intéztetett hozzám, kik áltel már egy izben ugynaezen hivatást nyerni szerencsém volt; ismételt felhivatásomat tehát zálogául kellett fogadnom helyeslésüknek, előbbi müködésem irányában.</em></p><p align="justify"><em>Nézeteimet s politikai pártállásomat ismerik Önök a mult országgyülés szerint, és különösen azon felszóllalásomból, melyet akkor Önökhöz bocsájtani bátor valék: ezek most sem változtak. De ügyeink, és hála az égnek, hogy ez igy történt, azóta oly fordulatot vettek, hogy akkori nyilatkozatom ma már alkalmazásban kielégitő nem lehet, és a kérdések is, melyek a legközelebbi országgyüléstől várják megoldásukat, egészen mások.</em></p><p align="justify"><em>Hogy tehát Önök, tisztelt polgártársak, elfogultság nélkül akár mellettem, akár ellenem nyilatkozhassanak, és alkotmányos választási jogaikat világos öntudat szerint gyakorolhassák, kötelességemnek tartottam, nézeteimet jelenlegi körülményeinkhez alkalmazva, Önök birálata alá terjeszteni.</em><br /></p><p align="justify"><em>Vegyék Önök ezt tiszteletem, és őszinteségem bizonyságául, melynél fogva legbuzgóbb szándékom az, hogy ne legyen, és ne lehessen soha félreértés közöttünk: mert Önök állhatatos bizalma és helyeslése az egyedül, melyből hivatásom esetében erőt meritheték, terhes kötelességeim teljesitésére." </em></p><br /><p align="justify"><em><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 300px; DISPLAY: block; HEIGHT: 400px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5427818425542076738" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgCtbqUZh6VqUtPUzvuPEx7TsZ6jmA9k01zLrpgToyzQRVfCu83u151S9MEkgJF7kkXD8Ql9rlwncKBMdLS0l6nP2-_BrKlE-ZPRt-xWKrsqPURKtu-h6Gt0nevsb2OOZcoMLVJC0tKYuj6/s400/K%C3%A9p+035.jpg" /></em></p><br /><p align="justify">Programjának részletezését a megelőző országgyűlés munkájának értékelésével kezdi, a gondolatmenetet egyenesen vezetve át az új teendőihez. Az ívet, amely választóvonal az eljövendő országgyűlések hosszú során át, természetesen a <a href="http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=5313">kiegyezés</a> és az ahhoz való viszony szabja meg - Szentkirályi is ehhez igazítja beszédének fonalát.</p><p align="justify"><em>"Midőn 1865. évi deczember havában az országgyűlés összeült, két feladat állott előttünk; első, hogy az 1848. évi törvények tettleg helyreállittassanak, második, hogy az 1867. XII. törvény megalkottassék. ... Akkor, és mint közönségesen tudva van, mindvégig, két párt állott egymással szemközt, az ugynevezett baloldal, mely a XII. törvénynek ugy mint történt megalkotását folytonosan ellenezte, és a jobb oldal, mely köztiszteletben álló vezére után Deák-pártnak is neveztetett, és mely az emlitett törvény megalkotását, ugy mint megtörtént, keresztül vitte. Most is, ugy látszik, a pártok ugyanezen alapokon készülnek alakulni; és ugyanazon téren állanak szemközt, mint a lefolyt országgyülés alatt; mert egyik a XII. törvényt folyvást ostromolja, a minek szükséges következménye, hogy a másik azt védeni kénytelen. Én a XII. törvény mellett nem opportunitás szempontjából, hanem azért szavaztam, mert meg voltam győződve, hogy igazságos és méltányos; hogy mind az ország önállóságának, mind a pragmatica sanctio szerinti birodalmi kapocsnak megfelelő módon oldja meg a közös ügyek és közös viszonyok kérdését; meggyőződésem most sem változott; azon általános okoskodások, melyek ezen törvény ellen ismételten felhozatnak: mintha az ország ügyeinek független rendezésében korlátolva, és idegenek beavatkozásától függésbe téve lett volna; meggyőződésemet azóta sem ingatták meg. ...</em></p><p align="justify"><em>De a XII. törvény meg, vagy meg nem változtatása nem fogja képezni egyedüli tárgyát a jövő országgyűlés tanácskozásainak. Ha Isten hazánknak kedvez, és a béke fenntartható lesz, a jövő országgyülésre temérdek szervezési kérdések megoldása vár. Nem szólok polgári és büntető törvénykönyv megalkotásáról, és ezekhez hasonló, ámbár nagyfontosságu, de nem közjogi kérdésekről; csak egynémelyeket ezen utóbbiak közül akarok kiemelni: és ezek a következők:</em></p><p align="justify"><em>1-ször. A törvényhatóságok és községek rendezése.</em></p><p align="justify"><em>2-szor. A felsőház rendezése.</em></p><p align="justify"><em>3-szor. A választási, ugymint az 1848. V. törvény revisioja.</em></p><p align="justify"><em>4. Az egyházi kérdés.</em></p><p align="justify"><em>5. Nem rekeszthetem be rövid értesitésemet a nélkül, hogy az ország közköltségeinek előirányzatáról, a budget-ről nehány szót szólnék."</em></p><p align="justify">Újra csak a kardinális kérdés: a büdzsé! Ez mintha ma is hasonlóképpen lenne... Mi Szentkirályi alapállása e kérdésben?</p><p align="justify"><em>"Az államháztartásnak két részlete lévén: a bevétel és kiadás; mindkettőnek mértéke a szükség által határoztatik ugyan meg: de alkalmazásban mégis saját elvekkel bir. Az elsőre nézve irányadó, hoyg a polgárok magánértéke csak oly mértékben igényeltessék, miszerint azon része, mely közszükségre fordittatik, a szorgalom és magán kereset utján ismét helyre pótolható legyen. A másodikra nézve a legtakarékosabb elbánás."</em></p><p align="justify">Zárszóként pedig az ítéletet várja:</p><p align="justify"><em>"Ime tisztelt polgártársak ez általánosságban azon irány, melyet követni; ezek azon nézetek melyeknek tehetségem szerint érvényt szerezni kötelességemnek ismerem: ha Önök többsége által nekem jut azon megtiszteltetés, hogy mint e kerület képviselője a legközelebbi országgyülésen közremüködhessem.</em></p><p align="justify"><em>Most itéljenek. </em></p><p align="justify"><em>Irtam Pesten, 1869. Január 10-én.</em></p><p align="right"><em>Szentkirályi Mór"</em></p><br /><p align="center"><em><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 267px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5428114224607373794" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPR-nAmBItyt_Qx_Gc-MbhYInZPw1A0djkwkcMtbyAsoxdXHE2iK8DkOadfvFx0z8wtykLKaNQjVVQoFfJgfmSspd11wsrT2BghyphenhyphenA7Fa7DyhTS_Qk3XOrQwevFatzV-gRhKchqzEwcTpxo/s400/S%C3%A1ndor+utcai+k%C3%A9pvisel%C5%91h%C3%A1z.jpg" />A Sándor utcai képviselőház<br /></em></p><br /><br />*"Fata volentem ducunt, nolentem trahut":<br /><br /><br />- Aki tudatosan vállalja sorsát, a végzet vezeti, aki nem vállalja, azt elsodorja.<br />- A végzet a beleegyezőt viszi magával, a vonakodót elhurcolja.<br /><br /><br /><br /><div align="justify"><em>Ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre <a href="http://szamarful.blogspot.com/">Szamárfül</a> barátom segítsége nélkül, aki hivatali hatáskörét messze túllépve, - elmondása szerint testi épsége kockáztatásával - szerezte meg és bocsátotta rendelkezésemre a hivatkozott művek másolatát. Ezúton is köszönet illeti ezért. </em></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-35846878675366849832009-12-30T15:30:00.012+01:002009-12-30T18:32:51.832+01:00A Szentkirályi utcából a világűr határáig<div align="justify">Úgy tartják, s <a href="http://palotanegyedert.blogspot.com/">mi is </a>úgy emlegetjük, hogy a Palotanegyed igazi diáknegyed. Az egy négyzetméterre eső felsőoktatási intézmény száma ezen a zsebkendőnyi területen a legmagasabb az egész országban. A középiskolák közül pedig olyanok székhelyéül szolgálhat, amelyek párjukat ritkítják. És persze van néhány (jónéhány!) dicső szülötte-neveltje is a Mágnásfertálynak, akik tudásukat itt alapozták meg - akár családi neveltetésükből kifolyólag, akár az itteni oktatási intézmények látogatásával.</div><br /><p><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 216px; DISPLAY: block; HEIGHT: 288px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5421040863529314466" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnw1zZf3FbY46uduqVFz1POzgY9INHRW94hynZtKMHqCq_10mXvaNIOsyJxpTiTw3z_-zYBetbxUo-ZuykQWWwjY4ffIXCO7M9XNZ4emjc4Aas25cr3E3n-LBBmp7LQxofbsAMJLyWQbKT/s400/szentkiraly2224t.jpg" /></p><p align="center"><em><span style="font-size:85%;">Szentkirályi u. 22-24.</span></em></p><p align="justify">Kármán Tódorra ez utóbbi két jellemző egyformán áll: a Szentkirályi utcai szülőházban elsajátítottak jó alapként szolgálhattak az édesapa által igazgatott Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló-Főgymnasiumában, amely ma Trefort nevét viseli. No meg aztán a valódi magyar életút során később is, amikor a dicsőséges karrier szó szerint a csillagokig szárnyalt. Kármán nevét viseli ugyanis - hiszen ő számította ki azt a határvonalat, amely nagyjából 100 km-es magasságban húzódik: ez az a magasság, ahol egy jármű már nem tud a felhajtóerő segítségével repülni és így a fent maradáshoz el kell érnie az első kozmikus sebességet. Nevezhetjük az atmoszféra tetejének, a világűr határának is: szakmai körökben <a href="http://www.fai.org/astronautics/100km.asp">Kármán-vonalként </a>ismerik.</p><div align="center"><a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rm%C3%A1n-vonal"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; DISPLAY: block; HEIGHT: 213px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5421038137158642002" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjOMTsIUc2RSha3r9586Ilo8-h9m1hGsVPh59GbIojbuG-aiXLq-gQvuHiKaHG1JsZTptcYzcKtfsyBx_P2l10juCZhHpJrkVd-cAlqsxdxh-LnU09JCLobit1MraXvFEh-AwUlfYy_MZR0/s320/K%C3%A1rm%C3%A1n-vonal.jpg" /></a> <em><span style="font-size:85%;">A Kármán-vonal panorámája</span></em><br /></div><br /><div align="justify">Kármán az 1898-as érettségit követően a Műegyetemen szerzett gépészmérnök diplomát és miközben a Ganz Rt. mérnöke lett (ahol megterhelt oszlopok összeroskadásával foglalkozott), tanársegédként dolgozott Bánki Donát mellett. Apja nyomására megpályázott és elnyert egy akadémiai ösztöndíjat Göttingenbe, ahová 1906-ban érkezett és az akkor már híres Ludwig Pradtl mellé került. Itteni munkája során fedezte fel a Kármán-féle örvénysort, és alkotta meg ennek matematikai elméletét. Ez a felfedezés meghatározta későbbi pályafutását. Németországban 1908-ban doktorált (disszertációja <em>Untersuchungen über Knickfestigkeit</em> címen érhető el). "Jutalmul" barátjával Párizsba ment, ahol az élet habzsolásán kívül beiratkozott a Sorbonne-ra, ahol Marie Curie előadásait hallgatta. Megtekintett egy repülőbemutatót, és ez annyira fellelkesítette, hogy később ennek hatására kezdett repüléselméleti kutatásokkal foglalkozni. Bár 1912-ben visszatért a Monarchia területére, Selmecbányára (a Bányamérnöki Egyetem alkalmazott mechanika professzora lett), még abban az évben elfogadta az aacheni egyetem professzori ajánlatát.</div><div align="justify">Az első világháborúban magyar katonaként (hadnagyként) Monarchia hadseregében szolgált, a Bécs melletti Aerodinamikai Laboratóriumban először ballisztikával foglalkozott, majd bevonták az önálló osztrák- magyar légierő kiépítésébe. Egyik újításaként megoldotta, hogyan tüzelhet a géppuska az előtte forgó légcsavarokon keresztül - ez nagyban hozzájárult a vadászgépek elterjedéséhez. Itt fejlesztett ki 1917-ben egy helikpoterhez hasonló, de földhöz kötött tüzérségi megfigyelőeszközt, a PKZ-t (az elnevezés a mérnökök nevének kezdőbetűiből képzett szó): a munkában Kármán mellett Petróczy István, Zurovetz Vilmos és Asbóth Oszkár működött közre.</div><br /><div align="justify"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 219px; DISPLAY: block; HEIGHT: 320px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5421036729806065170" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjm7vqFPG_mSagm7yUoPOo3vInPfeSFy85mx01qPHNHOivIbCYKwrfdCXSNpIeIahMwYZok3QLubS6AcEwkGbSEy7ox2X9AM7FYioTya4R2GUB0yyWTZkl5nCMaC3oLIqcuWOtCa7CRqanu/s320/k%C3%A1rm%C3%A1nt%C3%B3dor+1920-as+%C3%A9vek.jpg" /></div><div align="justify">A háború után hazatért, de 1919-ben már újra Aachenben tanított (a Tanácsköztársaság idején ugyanis oktatási népbiztos-helyettes volt). Kutatásai során figyelme a turbulencia jelenségére, a légellenállás fő okozójára összpontosult. Hallgatóiból repüléskutatással foglalkozó csapatot szervezett: szervezői képességei már ekkor megmutatkoztak, alkalmazott mechanikai konferenciák sorát szervezte. A gyakorlati problémákat matematikai modellekkel oldotta meg, és ez egyrészt újdonság volt, másrészt sikeres módszernek bizonyult, ami nagy hírnevet szerzett neki. A német ipar jelentős személyiségeivel nemcsak üzleti kapcsolatokat épített ki, hanem baráti viszonyban volt Fokkerrel, Junkers-szel, Opellel és Zeppelinnel. Hírnevére jellemző, hogy 1926-ban meghívták Japánba és Amerikába, hogy tanácsaival szélcsatorna építését segítse. 1927-ben még visszatért Aachenbe, de a nácizmus kibontakozása ekkor már érezhető volt, ezért amikor a Kaliforniai Műegyetem meghívta a Guggenheim Repüléstudományi Laboratórium megszervezésére és vezetésére, a meghívást elfogadta, és 1929-ben átköltözött Pasadenába.</div><div align="justify">Kármán Tódor pasadenai villájában nagy társadalmi élet folyt, vendégül látta hallgatóit, hollywoodi színésznőket és magas rangú katonákat. Köztudottan a gyengébb nem nagy hódolója volt. Kármán jó érzékkel felismerte, hogy a katonaság az a szervezet, ahol megvan a megfelelő szervezettség és anyagi háttér kutatásainak támogatására. Kiváló kapcsolatokat épített ki, amelyek lehetővé tették, hogy hangsebesség feletti repüléssel és rakétatechnikával foglalkozhasson. 1936-ban rakétakutató csoportot szervezett. 1939 második felében hivatalosan is megkezdődtek az úgynevezett JATO (Jet-Assisted Takeoff = sugárhajtással segített felszállás) program elméleti és gyakorlati munkálatai. A programot elsőként szilárd hajtóanyagú startrakéta kifejlesztésével kezdték. A megbízhatóan és hatékonyan működő startrakéta létrehozásához a szilárdrakéta-hajtóanyagokkal, égésükkel, a hajtóműszerkezettel kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések sorát kellett tisztázni, megoldani. Kármán számos elméleti meggondolással segítette a program sikerét. A megfeszített munka már 1941 augusztusára eredménnyel járt. Az első repülési kísérletek bebizonyították, hogy a JATO-rakétákkal ellátott repülőgép nekifutási úthossza több mint 50%-kal csökkent. A program elméleti része is jelentős eredményeket hozott. Sikerült feltárni a szilárd halmazállapotú rakétahajtó-anyagok összetételével, égésével összefüggő törvényszerűségeket, valamint az égés szabályozásával kapcsolatos megoldásokat, módszereket.</div><div align="justify">Kármán néhány közeli munkatársával, mindenekelőtt Frank Malinával, rakétatechnikai vállalkozóvá vált, mivel 1942 márciusában megalapították a rakétafejlesztésre és -gyártásra szakosodott Aerojet Engineering Corporation elnevezésű vállalatot, amely az 1960-as évek elejére Aerojet-General Corporation névvel a világ egyik legnagyobb rakéta- és rakétahajtómű-üzemévé vált. 1944-ben Sugármeghajtási Laboratórium (Jet Propulsion Laboratory) néven újjászervezte intézetét, ami később az amerikai űrkutatás fejlesztőközpontjává vált. Itt fejlesztették ki az 1950-es évek elején az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus irányított rakétáját. </div><br /><div align="justify"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 315px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5421037274344279554" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3TKud8i7K1dz4LkPmNd7BNGEOK2QInibCFlV2_PDDWIuSi7nUsFAP7SWKNAPHbOVXjsKm9eBBiSeOyj9cSJSA1eUyWLkP9aYgopDHrl0TLbo8tJrOQMv2N_WsrYTSJO41B4a201frSuLe/s400/karman_todor+t%C3%A1bla+el%C5%91tt.jpg" /></div><div align="justify">A Kármán Tódor és Frank Malina által alapított szervezet, a Jet Propulsion Laboratory a nagy hatótávolságú ballisztikus rakétafegyverek, valamint az űrhajózási hordozórakéták kifejlesztésének, az űrkísérleteknek első amerikai központjává, s később a NASA (az 1958-ban alapított National Aeronautics and Space Administration, azaz Országos Légügyi és Űrhajózási Hivatal) intézményévé vált. Megalakulása után a NATO Párizsban Aeronautikai Kutatási-Fejlesztési Tanácsadó Bizottságot hozott létre, amelynek Kármán Tódor lett a vezetője (1952). Párizsi székhellyel megalapította a Nemzetközi Asztronautikai Akadémiát.</div><div align="justify">Munkássága elismeréseképpen 1956-ban megkapta a Szabadság Díjat, a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést. 1957-ben Kármán Tódor vezetésével, a Guggenheim Alapítvány támogatásával megalakult az ICAS (International Council of the Aeronautical Sciences, azaz Nemzetközi Repüléstudományi Tanács). Szervezetét és munkamódszereit egy kilenctagú, tudósokból álló bizottság dolgozta ki Kármán professzorral az élén.</div><div align="justify">Kármán igazi társasági ember, kiváló szervező, tudós és nagyra becsült oktató volt, elnyerte az 1963. év Nemzetközi Tanára címet és az Egyesült Államok elnökétől, John F. Kennedy elnöktől a legnagyobb amerikai tudományos kitüntetést, a Nemzeti Tudományos Érmet.</div><br /><div align="justify"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 304px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5421037728644147042" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEggR5Ofi23h8385nwbnC-NZoUSv_FAXBrB9dGN7NeLmC-YddQGoHz7MsEmaEldHpTR82ipgvuCfSnthbnLYemvFrjatsU_lYvk4djnmOFYTPv2X1km-mdb_xbPNDz066l_wipwMKTbwwRpI/s400/k%C3%A1rm%C3%A1nt%C3%B3dor+kennedyvel.jpg" /></div><div align="justify">1962-ben a Magyar Tudományos Akadémia meghívására hazalátogatott, és megkapta a Magyar Asztronautikai Szövetség díját. 1963. május 3-án halt meg Aachenben, gyógyfürdőzés közben. Az Amerikai Légierő Los Angelesbe szállította koporsóját, a Hollywoodi Memorial Temetőben temették el. Emlékét őrzik:</div><ul><li>a Holdon (45°D, 175°K) és a Marson (46,5°D, 59°K) egy-egy kráter neve,</li><li>a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának kollégiuma,</li><li>a Kármán Tódor-díj,</li><li>Pasadenában a NASA JPL auditóriuma,</li><li>az Aachen-i RWTH Egyetemen az előadótermeket magába foglaló épület,</li><li>a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1rm%C3%A1n-f%C3%A9le_%C3%B6rv%C3%A9nysor">Kármán-féle örvénysor</a>,</li><li>a fentebb említett Kármán-vonal,</li><li>1992-ben arcképével és örvényeivel bélyeget adtak ki Magyarországon,</li><li>és a Palotanegyedben a Szentkirályi utcai szülőház falán található emléktáblája.</li></ul><p><a href="http://www.mszh.hu/"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 253px; DISPLAY: block; HEIGHT: 165px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5421052430707358914" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiixcbvWnYMRVYjbKnNsNp_NLQmjNHUQ7r6_xpGbNvDO9v66fN1ojSML5i6oeerUYc5dsT5M72bUUsihjUamMjxb6Upz8yiWV0E8_wy-B7HIZfgkrBRjRzJ9vIMlcsLJUgoLn5QHbdhxzTx/s400/karman+b%C3%A9lyeg.jpg" /></a></p>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-36085626039154121672009-12-15T18:57:00.008+01:002009-12-21T09:22:31.628+01:0088 éve<div align="justify">1921 decemberében zajlott <a href="http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/2001/0149/05.html">a soproni népszavazás</a>, amelyről Illyés Gyula így vélekedett: <em>"Ez a város a magyarságnak egy igazán katasztrofális, nehéz helyzetében kitartott. Kitörölhetetlen nyomot hagyott ezzel nemzeti tudatben. Óriási érdem."</em> S lett ezáltal a <a href="http://www.sopron.hu/upload/varos/nepszavazas1921/Nsz1.html">Civitas Fidelissima</a>, a leghűségesebb város, törvénybe iktatottan is.</div><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5415527445821344066" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 244px; CURSOR: hand; HEIGHT: 308px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiJLGp8cZ986TWVPVv6h82rgXZQxkDUVOb3I4pjGKUJlj1xGCmDBmDyFhupyMcAxtBi9M57HCBDfyk4lJlWvxsM27j_F6Pu8nAXo2sLvgbSobcr8bx7QOl6418d4Z8gmXN3EhLI9_yy3POP/s400/b%C3%A1nffy+bonchida+lak%C3%B3ja.jpg" border="0" /> <p align="center"> <em><span style="font-size:85%;">Gróf Bánffy</span></em></p><p align="justify">A <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Soproni_n%C3%A9pszavaz%C3%A1s">történelmi jelentőségű napok</a> palotanegyedi érintettsége gróf Bánffy Miklós, akkori magyar külügyminiszter személyében keresendő. Bár róla <a href="http://magnasfertaly.blogspot.com/2009/08/grof-aki-az-utolso-magyar-kiraly.html">ejtettünk</a> már szót, engedtessék meg részletesebben felidézni - <a href="http://w3.sopron.hu/nepszavazas1921/Tuzek.html">ifj. Sarkady Sándor tanulmányával</a> - brilliáns tevékenységét a diplomácia terén.<br /></p><br /><p align="justify">"1921. október 11-e és 13- között Velencében, a lagúnák városában Sopron és környéke sorsáról olasz diplomaták döntöttek. A nyugat-magyarországi felkelés eredményeként az osztrák megszálló erők mindenütt a történelmi határra vonultak vissza, és várták a fejleményeket.</p><p align="justify">A velencei konferencia összehívása másfél hónapig tartó szakadatlan fegyveres harc eredménye volt. A győztes antant habozott, és kereste a kompromisszum lehetőségét. Olaszország nemes gesztussal felajánlotta a Nagykövetek Tanácsának, hogy közvetít Ausztria és Magyarország között. A Bethlen-kabinet Sopron és környéke kivételével kész lett volna átadni Nyugat-Magyarországot Ausztriának. Ausztria azonban csak népszavazás formájában tudott volna lemondani Sopronról és a környező nyolc településről. Bonyolította a helyzetet hogy Felsőőrön Prónay Pál bán és vezérkara kikiáltotta az önálló Lajtabánságot. Ez még 1921. október 4-én történt. Lajtabánság mint önálló tartomány csak november 10-ig állt fenn. Prónay legitimista és revíziós célok kiinduló bázisának tekintette a tartományt. Megléte látszólag akadályozta, valójában azonban segítette a magyar kormány külpolitikai célkitűzéseit. Legfőképpen a területi engedményeket hozó osztrák-magyar tárgyalások eredményességét biztosította. </p><p align="justify">A Velencébe kiutazó magyar delegációt gróf Bethlen István miniszterelnök, Bánffy Miklós külügyminiszter, Khuen-Hédervári Sándor külügyi osztályfőnök, Walko Lajos tisztviselő, közgazdasági szakember és Fabro Henrik a gyorsiroda főnöke képviselte. Az osztrák tárgyaló fél Johannes Schober kancellárból és a külügyi osztály főnökéből, Richard Oppenheimerből állt. A házigazda olaszok: Torretta márki külügyminiszter, Castagneto herceg és két segédtiszt. A két tiszt feladata a három napos konferencia naplójának vezetése volt. </p><p align="justify">A tanácskozást, mely franciául folyt, Toretta nyitotta meg. A magyar delegáció - élén Bethlennel és Bánffyval - ahogy szót kapott, népszavazást kért Sopronra és környékére. Az osztrák fél ridegen ellenállt. Ők nem törődtek azzal, hogy a Sopron körüli lakosság mit akar, betű szerint ragaszkodtak a Saint German-i és a trianoni békediktátum pontjaihoz. Oly hosszan érveltek e mellett, hogy Toretta, elvesztve türelmét, elfogadta a magyar területi kérést. Bánffy, aki erdélyi arisztokrata volt, rendkívül óvatosan tárgyalt. Emlékiratában olvasható, hogy azért kértünk csak Sopron és környékére népszavazást, mert ott biztosak lehettünk a pozitív eredményben. Sajnos, delegációnk nem számolt a területen élő horvát nemzetiségnek a magyar hazához való ragaszkodásával, ezért nem kérte a népszavazási terület további növelését. </p><p align="justify">A konferencia második napja az elsőnél is viharosabb volt. A magyar tárgyaló fél előhozakodott az ún. Millerand-féle kísérőlevéllel. Ez kimondta, hogy a határkijelölő bizottság meg fogja hallgatni a vitás települések lakóinak véleményét is. Az osztrákok azonnal tiltakoztak, majd előálltak egy olyan követeléssel, amely az egész konferenciát kudarccal fenyegette. Azt akarták elérni, hogy a magyar kormány azonnal parancsolja ki a felkelőket az átadandó területről. Ha ez nem történik meg, a maguk részéről minden határozatot semmisnek tekintenek. Minden veszni látszott. Bánffy zsenialitása most mutatkozott meg igazán. A magyar kormány vállalta Olaszország - és nem Ausztria - felé, hogy a felkelőket leszereli, és pacifikálja az átadandó területet. Ezt nem írásban, hanem titkosan, szóban garantálta. Ausztria beleegyezett, hogy nyolc nappal a terület kiürítése után népszavazás döntsön Sopron és környéke sorsáról, és a határkérdésben aláveti magát a Nagykövetek Tanácsának. </p><p align="justify">A történelem azonban ismét közbeszólt. IV. Károly király második visszatérési kísérlete miatt (október 21-23.), a népszavazás dátuma kitolódott 1921. december 14-16-ra. </p><p align="justify">Velence mérföldkő volt. Ez volt az ellenséges gyűrűbe szorított és megcsonkított Magyarország első diplomáciai sikere. A trianoni békediktátum első láncszeme széthasadt. A velencei egyezménynek azonban más is köszönhető volt. A magyar delegáció és az olasz külügyminiszter titkos megállapodást kötött. Toretta vállalta, hogy minden befolyását latba veti, hogy a végleges határ kijelölésénél a magyar kormány igényeit kielégítsék. 1922-ben újabb tíz, korábban már Burgenlandhoz csatolt, túlnyomórészt horvát nemzetiségek lakta falu került vissza népszavazás nélkül a magyar hazához."</p><br /><br /><div align="center"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5415527114286299426" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 340px; CURSOR: hand; HEIGHT: 217px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhLNd66O-dao7nco-AmhUhiVdlJ5yX8WF98gmEAphemgpStc8xhFyVvOXe1GZkJedSrl765Ogo9vcdum0INxC2ndzzcA54NOxWZHB4S0SlNglMy1tgHgWRNQHAVEApHyVd0sfpISy2KjtEf/s400/b%C3%A1nffy+operai+fot%C3%B3.jpg" border="0" /> <em><span style="font-size:85%;">Bánffy az Operaházban</span></em> <div align="justify"></div></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-4248113668723067442009-12-10T11:11:00.004+01:002009-12-10T11:25:15.858+01:00Sztaniolba csomagolt édes gyönyörűség - avagy mit tett a Stühmer-cég a tél megédesítéséért?<img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5413550046187474338" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 266px; CURSOR: hand; HEIGHT: 400px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFtsGytPGf_tMtY17CfmMPu7XQ6H9z7v0Bxgms-KFIJYaJaAA3PRu6Q4pMkcYuAwwqglFb87N32wDzTmFxKznCwLBl_Ro6_9VQLpEveLfQT_QHnL8kdV1OIEu7eRmPW9VJTbK7Awk8wLtC/s400/szaloncukor1.jpg" border="0" /> <div><div><div align="justify">Ki gondolná, hogy ha bármerre járva a világban szaloncukrot látunk, az Magyarországról származik vagy magyar származásúak készítik a sztaniolpapírba csomagolt ízletes édességet?</div><div align="justify"><br />Akár hungarikum is lehetne a szaloncukor, amelynek készítésével a XIX. század első harmadában kezdtek foglalkozni a magyar cukrászok. A fára akasztható, selyempapírba és csillogó sztaniolba csomagolt édességet azóta is kizárólag a magyarok készítik. Ha a világban bárhol szaloncukorral találkozunk, az feltehetően Magyarországon készült, s ha mégsem, akkor előfordulása csak az ott élő magyaroknak köszönhető. Pedig a fondantcukor - túltelített oldatból kikristályosított cukormassza -, amely minden szaloncukor őse és alapja, Franciaországból származik. Első említése a XIV. századból maradt ránk. Innen vitte a XVII. században Berlinbe egy oda települt francia cukrász az akkor már népszerű csemegét. Más források szerint a törökökkel Magyarországra érkezett édességkészítők kínálatában már ott volt a gyümölcsökkel ízesített fondant-szerű cukorka, de legfőképpen a sörbet, a fondanthoz hasonló, higított cukormassza, esetleg gyümölcsökkel dúsítva, hidegen szervírozva: amit ma vizes fagylaltként ismerünk.</div><div align="justify"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5413550049197443458" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 287px; CURSOR: hand; HEIGHT: 400px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhsy25AEtvBUBN8xiro3caM7osqiHKm-Xfo_KQ2rRGiYWJnan6WvT_mWQ0vDtd4v6PNVYjSB4CK7Xi12ioOGjbowkFyHBW4IvVlVk0RACUbKpLP9T5PhmgNEWF0xAw_KflnoKkP3ozb5B7_/s400/szaloncukorkibontva.jpg" border="0" />Mégis, ha a fondant magyarországi elterjedését kutatjuk, arra találunk adatokat, hogy német bevándorló cukorművesek hozták magukkal a fondantkészítés tudományát. A XIX. század első felében már ismerték és készítették a fondant alapú cukorkákat, például a Wikus-féle üzemben - tudtuk meg Borsódy Mihály szakértőtől. Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre nincs pontos adat. Az azonban tudható, hogy a fát díszítő szaloncukor valamikor a XIX. században jelent meg az üzletekben, s a század második felében már keresett karácsonyi idényterméke volt a hazai cukrásziparnak. Akkoriban természetesen kisüzemi körülmények között, kézi munkával, szabad tűzön, lábasokban főzték a fondant-t. Hűtötték, majd újból felmelegítették, ízesítették, formába öntötték, csomagolták. Az első fondant-t készítő gépeket a híres Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda használta a XIX. század végén.<br />Ezután fokozatosan gépesítették a szaloncukor készítésének valamennyi műveletét (gépi táblázás, öntés, csomagolás). A leghosszabb ideig a csomagolásban őrizték meg a kézi munkát. Sok kis műhelyben még a második világháború után is kézzel rojtozták a csomagolópapírt, csavarták a sztaniolt a dekoratív édességre. Mostanság különböző édességgyártók karácsony közeledtével ontják a szaloncukrok özönét. Mindenféle ízben és bevonattal, sokféle csomagolásban, gyerekek és felnőttek örömére, s persze a karácsonyfák díszítésére.</div><br /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5413550054448376994" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 295px; CURSOR: hand; HEIGHT: 400px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhmMEZ8sgLK3NZ_yQU8pbLpXFKxWrG57RHu8-HU4fritNiXeemLyGkKhpT-qiwM4z-tV2HOhO42vdOIoUI3-nExGr4Jh5kXrQFmSvY8QwCgLqa4Bg-m1Ar6knFgjyYdvPmKTp9XhYagp5vO/s400/szaloncukrok.jpg" border="0" /> <div align="right"><em>Köszönet az összeállításért Szűcs Mariannának</em></div><div align="right"><em>és a fotókért a <a href="http://fozzunkolaszul.blogspot.com/">Dolce Vitának</a>!</em></div></div></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-16652084123625742902009-11-29T22:30:00.006+01:002009-11-29T23:01:33.683+01:00Zöld sziget a főváros szívében: Trefort-kert<div></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 240px; DISPLAY: block; HEIGHT: 320px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5409648877998848146" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhaGEM6YgqsUAx-B0h5nkgQNtlv59iQvU0e4nNUVGQ3BlZ2pc5oSp4M_314dm2Z4PbVA6gjdYNqVWGiHezoir2pqkrT8HrI0hc5pGlgAJCrcze8jExp6fn8LlhObLvhsZW53FOpSiS3ThP-/s320/trefort-kert+2" /> <div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiQfnX7ibvStgNnRFHadqGBHyNtBPZk_nMSwpTD6Ywlz0_Grnn-sniqfoWGjQCBxmsDrImpnbkmTtwPk1NWZMmD2FOzzJScZF2xTpjxGTejT5fDlcRK230AivVBr99H1Pxflyn7oc6aDaWD/s1600/trefort-kert+aesculus"></a><em><strong>Kevesen tudják, hogy a Múzeum körúton álló, ma már valódi fényében ragyogó Trefort-kert és a körülötte álló épületek területén valaha az egyetemi botanikus kert volt.</strong></em> </div><div><br /></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 240px; DISPLAY: block; HEIGHT: 320px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5409648030476689890" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOoafLx_YtqRvUdHEa99ap2nka7tTkfOs3r00V6JwRDQnQ7Rjuf7_wAOLDmhpTMJkmOCCNmkUibwO6BZuwXeAEtfkHYfOrbbCiM5rvs_NQKfX4PeoK8r6MEoOx2QPGT6Bc9Psihz3UvVhk/s320/trefort-kert+aesculus" /> <div align="justify"><em>A Nagyszombatban alapított egyetem 1784-ben költözött Pestre, s ekkor az egyetemi botanikus kert a mai ferences templom mellett kapott helyet. Akvárium és üvegház is épült, összesen 1656 növényfajt neveletek benne. A nagy magyar természetkutató, Kitaibel Pál itt dolgozott, akinek nagy része volt a magyar botanika megalapozásában. Kitaibel vezetése alatt élte az ezen a telken működő egyetmi botanikus kert az első - de nem az utolsó - virágkorát, a fajszám ekkor már 4000 fölé emelkedett.</em></div><br /><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>A mai Trefort-kert helyére 1809-ben költözött át a kert, nem utolsó sorban megnövekedett helyigénye miatt. A Múzeum körúti Grassalkovich-telek területén újra felépítették az üvegházat, átépítették a növényeket. Az átköltözés csak 1815-re fejeződött be, a kertben nevelt növények fajszáma 1827-re eléri a 10 000-et, ez a kert második virágkora Haberle Károly vezetése alatt. Az 1832-es pesti árvíz a kertben is komoly károkat okozott, de az igazi csapást az jelentette, hoyg az igazgató rablógyilkosság áldozata lett. Utódai nagyon elhanyagolták a kertet, annyira, hogy végül 1844-ben az utolsó üvegház is beomlott.</em></div><div align="justify"><em></em></div><br /><div align="justify"><em><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; DISPLAY: block; HEIGHT: 240px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5409648037890288786" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS9Ky9rL-Kazc7ihIcWgUybf4dh97idJSxK-5SgfdemcKtfc3MjPU5ARC1-DkFogLmgvogQxZ0oCbq2lopF8cELSwqm3meIrufrA98Yb91IXfedLt1hLOwpFPT-GGGd1IwIrGhzCNxeAgZ/s320/trefort-kert3" /></em></div><div align="justify"><em>1847-ben József főherceg javaslatára az egyetem megvásárolta botanikus kert kialakítása céljából a külső Üllői úton található Festetics-telket, ahol - bár nem az eredeti nagyságú területén - az ELTE Füvészkert ma is működik. A költözködés több évet vett igénybe, a Füvészkert azóta is e helyen áll, s várja látogatóit.</em></div><div align="justify"><em></em></div><br /><div align="justify"><em>A Trefort-kert mint az egyetemi botanikus kert egyik elődje, "kistestvére" elsősorban a hallgatók és az egyetemi dolgozók pihenését, felfrissülését szolgálja, s üdítő színfoltként a városlakókat is vonzza. A felújítások után a Trefort-kert ékszerdobozzá lett, melynek legszebb dísze a középen álló, Pecz Samu tervezte romantikus stílusú "kastély", az úgynevezett Gólyavár, amely Egyetemünk jelképe is. Belvárosi kertként, közösségi térként számtalan feladat és lehetőség előtt áll.</em></div><br /><div align="right"><span style="font-size:85%;">szöveg: Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója, Trefort-kert I. évf. 1. szám.</span></div><div align="right"><span style="font-size:85%;">fotók: Aesculus, <a href="http://taj-kert.blog.hu/2009/07/12/vendegsegben_a_bolcseszeknel_a_trefort_kert">Táj-Kert blog</a></span></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-39412415248271329732009-11-28T10:55:00.007+01:002009-11-28T16:17:41.517+01:00Trefort Ágoston<div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 300px; DISPLAY: block; HEIGHT: 400px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5409113087033928386" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg7r2jiz7tZqK5Vdunj46H0m5cr02NTUZ0pq5C_ktbvFO7WJHhP25_daLhWt-dwcs0x7gTIemiejlm3npS_IzxAJ5LMfdV-lPAqaFYno3BVJsJep7J5UZ8aTjfp14Bcl2Pq9JbvmyAybgCF/s400/3556_(5439)_trefort_agoston_szobra_budapest_strobl_alajos_1904_2.jpg" />A bölcsészkari épületek kertjében található <a href="http://www.bekes-archiv.hu/id-464-trefort_agoston.html">Trefort Ágoston </a>bronzszobra, amely <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Trefort_%C3%81goston">egyik legjelentősebb kultúrpolitikusunkat</a> álló helyzetben, balkezében iratcsomóval ábrázolja.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="right"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>Az egyetem professzorai 1888-ban elhatározták, hogy az 1870-80-as években felépült épületcsoport közötti kertben, a Trefort által létrehozott intézetek között az elhunyt miniszter emlékére mellszobrot állítanak. Bizottság alakult Eötvös Loránd, a fizikai intézet igazgatója - a miniszter unokaöccse - vezetésével, amely a Természettudományi Közlönyben adakozásra szólító felhívást bocsátott közre. A természettudományok iránt érdeklődő közönség áldozatkészsége olyan nagy mértékűnek bizonyult, hogy a bizottság mellszobor helyett végül teljes alakú szobor felállítása mellett döntött, s megbízta Stróbl Alajost, a századforduló magyar szobrászatának kiemelkedő művészét a szobor elkészítésével.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>A bronzszobor leleplezésére 1904. június 5-én került sor Berzeviczy Albert kultuszminiszter, az Akadémia elnöke és számos vendég jelenlétében. Wartha Vince, a Természettudományi Társulat elnöke azt hangoztatta ünnepi beszédében, hogy az első kultuszminiszter, Eötvös József indította meg a tudományos intézetek alapításának sorát, s midőn Trefort a tárcát átvette, "a kitűzött úton tovább haladt, fölismervén a természettudományoknak a kulturára való hatását, erélyes természetének egész hevével hirdette minden alkalommal a természettudományok nagy fontosságát Magyarország újjáalakításában és talált módot és eszközt fejlesztésére és istápolására. Ma a tudományos intézetek egész sorozata hirdeti alkotójának dicsőségét." A szobrot az egyetem nevében Heinrich Gusztáv rektor vette át.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>Trefort pályafutásában fontos szerep jutott Eötvös Józsefnek. A dualista korszak két legjelentősebb kultúrpolitikusának az 1830-as években kialakuló baráti, később rokoni kapcsolata meghatározta Trefort egész életútját. Eötvös irányításával a centralista csoport tagjaként indult politikusi pályája. A negyvenes években képviselő, az 1848-as forradalom győzelem után államtitkár, de a Lambergen végrehajtott népítélet után, sógorával, Eötvössel együtt emigrált.</em></div><br /><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 300px; DISPLAY: block; HEIGHT: 344px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5409113082926827922" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgzPxxJPyNqpAKmxMbB4z-o1GaJrGYYyUeGfFI7mxGTQ4KtQsEufNgbfvZOB6ruRPnsYP1EoFYTT4FB1i9BuPsxFzHe5xPmlI4wgO9UdGvcSa8605hSpaOo9-QMf-12LXnkryiNVhYPnJkW/s400/trefort+fot%C3%B3.jpg" /> <div align="justify"><em>A Bach-korszak éveit felesége Békés megyei birtokán, a közügyektől visszavonultan töltötte. A hatvanas években - gazdasági érdekeinek megfelelően - elsősorban az alföldi vasútvonal létrehozásán fáradozott, de Eötvös oldalán részt vett a politikai életben is, s bekapcsolódott a kiegyezés előkészítésébe.</em></div><br /><div align="justify"><em>1872-től, tizenhat éven keresztül, 1888-ban bekövetkezett haláláig a vallás- és közoktatásügyi minisztérium élén irányította a magyar kulturális életet. A művelődésügy korszerűsítésében az Eötvös által kijelölt úton indult el, a nagy előd által lerakott alapokon folytatta a polgári oktatási rendszer kiépítését. Teljes politikai hitvallását, programját gyakran e három szóban foglalta össze: "tudomány, vagyonosság, egészség", mivel megítélése szerint az a nemzet, amely ezen tulajdonságokkal rendelkezik, mindent elérhet.</em></div><div align="justify"><em></em></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 369px; DISPLAY: block; HEIGHT: 400px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5409113082653734386" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi4AbdtjREVUgQPdGGosuNFaK2tiT3cZn3jW9Zq8SPWIYlMDIsOl8hVdy4I6q1ujGTzPZ5B2NPsxHHlvlIWAGVji2tb9JJEQMx219NxscYt6XQ3y_cGewc2MBdozoC11_pwOtNAwcbZYWBj/s400/trefort+metszet" /> <div align="justify"><em>Eötvös és Trefort sokoldalú kultúrpolitikája következtében a kiegyezést követő két évtized a modern magyar felsőoktatás megszületésének korszaka. 1872-ben létrejött a Műegyetem, s megnyílt az ország második tudományegyeteme Kolozsvárott. A budapesti egyetemen új tanszékek alakultak, felépültek a természettudományi és orvoskari épületek, az Üllői úti klinikák, a Műegyetem Múzeum körúti épülete, s az Egyetemi Könyvtár. Emelkedett a hallgatók és az oktatók száma, az oktatás színvonala.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>Trefort az 1883. évi középiskolai törvényben minden tanárjelöltre nézve kötelezően előírta a szaktárgyak négyéves tanulmányozását, az egyéves pedagógiai gyakorlatot, a képesítő vizsgát. A törvény kétféle középiskolát határozott meg: a gimnáziumot és a reáliskolát. Az utóbbi nyolc évfolyamossá vált és érettségivel zárult. Trefort erőteljesen fejlesztette az elsősorban a kispolgárság által kedvelt reáliskolát, s hangsúlyozta annak fontosságát a gyakorlati pályákra való képzés tekintetében. A középiskolai építkezésekkel is hozzájárult a hazai középfokú oktatás korszerűsítéséhez.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>Trefort közgazdasági szemléletéből következően vagyonos nemzet, vagyonos polgárság megteremtésére törekedett. tevékenysége a hazai szakoktatás történetében az alapvetés korszakát jelentette. Elősegítette általában a tankönyvek íratását, megalapozta a szemléltető oktatást: térképeket, földgömböket, falitáblákat készíttetett. Gondot fordított arra is, hogy az újonnan létesített iskolákban célszerű berendezés, megfelelő méretű padok, tornaterem segítse elő a tanítás sikerét.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em>Tevékenysége átfogta a magyar kultúra egész területét. A művészetek fejlesztésére irányuló működéséből kiemelhetjük a Zeneakadémia megalapítását. A művészetpártolás meghatározója volt egész miniszteri pályafutásának. Megszervezte az első festészeti mesteriskolát; foglalkoztatott festőket, építészeket, szobrászokat az építkezések, restaurálások révén. Magalapította az Iparművészeti Múzeumot, iparkiállításokat rendezett; a hazai ipar és iparművészet pártolására bíztatott nyílt leveleiben.</em></div><div align="justify"><em></em> </div><div align="justify"><em></em></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 200px; DISPLAY: block; HEIGHT: 325px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5409113079244118210" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiF6Db3dDLCWY3CLoq6LKFfBG4WABNh_C_iQA7iJeug8vgNyhzGhLf8m7DJOPUjZ_YO_saYpJ0oLEU1VS7GP2saMp8b_U4gP5RfJVWGSRhoKoIDtVCp-bSdfzFxbvJH27wRQ5MEKSR_j8D0/s400/trefort" /> <div align="justify"><em>Halálának 120. évfordulóján, megemlékezve tevékenységéről, megállapíthatjuk, hogy működése eredményességét az általa emeltetett intézmények, a nagy jelentőségű alkotások sorozata bizonyítja, amelyek még napjainkban is az oktatás műhelyei.</em></div><br /><div align="justify"></div><div align="right"><strong><em>Mann Miklós írása a Trefort-kert első számából (I. évfolyam, 1. szám, 2008.)</em></strong></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-44051514983896395662009-11-26T15:48:00.006+01:002009-11-26T16:13:18.056+01:00Trefort<div align="justify">Az elkövetkező napokban-hetekben egy <a href="http://palotanegyedert.blogspot.com/2009/11/legyen-setalo-trefort-is.html">kezdeményezésnek</a> köszönhetően vélhetően többször kerül majd előtérbe a Trefort utca a Palotanegyedben, mint a korábbi időszakban. Eleddig valahogy kiesett a látókörömből: a bejegyzéscímkék közé is csak most kerül fel a Trefort név. Lássuk hát az utca nevezetességeit szép sorjában, elsőként a szintén e nevet viselő <a href="http://www.trefort.elte.hu/2006_honlap/">Trefort Gimnáziumot</a>!</div><br /><div align="justify"></div><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5408430364147402274" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 216px; CURSOR: hand; HEIGHT: 288px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdsh85UtY9rP-jwvuaElgo-ds5GU63kdr_GBrNp5ingzfDRxDfmzriETsS4S6Grq8jeQmZlBb3Z02x7Dx0x4dMcD5rc11ZIOYPpPF0C8gVsT3A5mSt3SFYEqm-k4zlnCmCXmziEOQqCvKh/s400/trefort8.jpg" border="0" /> <div align="justify"></div><div align="justify"></div><br /><div align="justify">Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskolát - illetve jogelődjét - 1872-ben azzal a céllal alapították, hogy létrejöjjön egy olyan közoktatási intézmény, amely kifejezetten a leendő középiskolai tanárok felkészítésének színtere. A Kármán Mór - a világűrt kutató Kármán Tódor édesapja - elgondolásai alapján szervezett gyakorlóiskola új típusú intézmény volt nemcsak a korabeli Magyarországon, hanem egész Európában is.</div><div align="justify"></div><div align="justify"></div><div align="justify">Már az első évtizedekben széles látókörű, kiemelkedő tudású szakemberek alkották a "Minta" tanári karát - nem hivatalosan így nevezték ugyanis az iskolát. Az ő tudásukból, példájukból, módszertani felkészültségükből merítve a tanárjelöltek - később mint diplomás tanárok - az ország számos iskolájában kamatoztathatták, adhatták tovább mindazt, amit itt tapasztaltak, láttak, elsajátítottak. A vezetőtanárok megbízatásának alapkövetelménye - ahogyan ma is - a kiemelkedő szaktárgyi és pedagógiai felkészültség. A tanári karban mindig voltak, akik az egyetemen is oktattak, illeetev később professzorok, akadémikusok lettek. A társadalom - és természettudomáynok,a közélet, az irodalom, a művészetek és a sport később országos vagy világhírnevet szerzett számtalan kiválósága tanult ebben az intézményben. 1957-ben az iskola névadója - az 1931-ben itt érettségizett - Ságvári Endre lett, a rendszerváltást követően, 1991-ben pedig Trefort Ágoston nevét vette fel.</div><div align="justify"></div><div align="justify"></div><div align="justify">Végül érdekességként következzék egy lista a gyakori névváltozásokról:</div><div align="justify">1872-1890 A Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiuma<br />1890-1919 Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló-Főgymnasium<br />1919. május-augusztus: Budapesti VIII. kerületi Állami Gyakorló Főgimnázium<br />1919-1923 Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgimnázium<br />1923-1925 Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző-Intézeti Gyakorló Főgimnázium<br />1925-1927 Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló-Gimnázium<br />1927-1936 A Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló Középiskolája<br />1936-1946 A Budapesti Magyar Királyi Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló-Gimnáziuma<br />1946-1949 A Budapesti Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája<br />1949-1950 Budapesti VIII. kerületi Állami Gyakorló Általános Gimnázium<br />1950-1951 Budapesti VIII. kerületi Apáczai Csere János Általános Gimnázium<br />1951-1953 Budapest IX. kerületi Apáczai Csere János Általános Gimnázium (IX. Lónyai utca 4.)<br />1953-1954 Állami Apáczai Csere János Gyakorló Általános Gimnázium<br />1954-1955 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Gimnázium<br />1955-1957 Apáczai Csere János Gyakorló Általános Gimnázium és Általános Iskola<br />1957-1961 Ságvári Endre Gyakorló Általános Gimnázium és Általános Iskola<br />1961-1991 ELTE Ságvári Endre Gyakorló Iskola<br />1991-tõl ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola </div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-19987090443970005852009-11-16T19:01:00.012+01:002009-11-16T22:10:33.279+01:00Nemzeti kultúrpolitika anno - a Józsefváros-versikétől az egyre terjedő Betűországig<div align="justify"></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="justify"><em></em></div><div align="center"><em>"Én vagyok a Józsefváros,</em></div><div align="center"><em>Hírem-nevem tudományos.</em></div><div align="center"><em>Van Nemzeti Múzeumom,</em></div><div align="center"><em>Nézni soha meg nem unom.</em></div><div align="center"><em>Klinikám is, nem egy, de sok:</em></div><div align="center"><em>Ott tanulnak az orvosok. </em></div><div align="center"><em>Hogy színműveinket játssza,</em></div><div align="center"><em>Itt áll a Nemzet Színháza.</em></div><div align="center"><em>Katonát is nevelek ám</em></div><div align="center"><em>Odakint a Ludovikán,</em></div><div align="center"><em>Mert a hazát védi-tartja</em></div><div align="center"><em>Katonáink hősi kardja."</em></div><div align="center"><br /></div><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 251px; DISPLAY: block; HEIGHT: 350px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5404785106549890562" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjXpAngkRBGHrjLyrB0RorEgWRQGV0xXXhKgodd_so4LUXmWJwcHoay8OxqngzIJIT_Qb3-0TJM163DxGckNKbIeElOJcCBOgKhVGWqXwkQ_rm4roer7Php_TpjlGWoe-XuloeNXt8JzFSW/s400/bet%C5%B1orsz%C3%A1g.jpg" /> <p align="justify"></p><p align="justify">Az idézet a <strong>Betűország negyedik virágoskertje - Olvasókönyv az elemi iskolák negyedik osztálya számára</strong> című, két világháború közötti magyar tankönyvből származik. A könyvecske egy ötkötetes sorozatba illeszkedik és szerkesztője nem más, mint Móra Ferenc volt. Az idősebbek még ma is olyasfajta szép emlékeket őriznek betűvetésük első éveiből, mint az én korosztályom a <a href="http://ggg.mindenkilapja.hu/">Gőgös Gúnár Gedeonról</a>, vagy a <a href="http://gyerekkonyvek.blog.hu/2009/10/31/setalni_megy_panka_2">Sétálni megy Pankáról</a>.</p><p align="justify">Ám az olvasókönyvek a generációkat nevelő hatáson túlmenően is hordoznak érdekességet: a kor lenyomatát adják. Egy olyan korét, amelyben a politikai elit a nemzeti fennmaradás egyik legfontosabb eszközének a kultúrát, a művelődést tartotta.</p><p align="justify">És igen, valóban, ez Klebelsberg kora, <a href="http://kerikata.hu/publikaciok/text/!kek/kunanna_klebelsberg.doc#_Toc131412376http://">akinek minisztersége </a>idején a Palotanegyedben (a Gólyavárban) működő Királyi Magyar Egyetemi Nyomda tölti be a nemzeti tankönyvkiadó vállalat szerepét. A miniszter kétszázmillió-ötszázmillió korona kamatmentes <a href="http://epa.oszk.hu/01200/01245/00013/cikk7.html#sdfootnote2sym">kölcsönt nyújt </a>a cégnek, az olcsó, tartós és nem utolsósorban szakmailag magas színvonalú tankönyvek megjelentetésének támogatására. Ebbe pedig természetes módon belefér az a finoman jelzésértékű revizionista kép is, amely Betűország (Csonka-Magyarország) terjedését mutatja.</p><div align="justify"></div><div align="justify"></div><div align="justify">1925-ben. A betűk erejével.</div><div align="justify"></div><div align="justify"></div><div align="justify"><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 293px; DISPLAY: block; HEIGHT: 400px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5404785111195796370" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjCdigKxutvEcJzvKxDMYGX_yVvQksB5twulCUQqiTdDYbHOmDLlkbewbCPGAG-8NncvggxVRX5JxzLmvGeFihTqKbvtWGwzTwgL5gITBazSlE-uiLvr79HArtkQbQhIBhzUf4mu9Y9PHKk/s400/olvas%C3%B3k%C3%B6nyv.jpg" /></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-3783698057857699412009-11-14T23:17:00.015+01:002009-11-17T14:36:44.938+01:00Alpár Náci lepillant ránk<div align="center"></div><div align="center"><br /></div><div align="justify">Bár mint tudjuk, a Palotanegyedben található a <a href="http://www.meszorg.hu/">Magyar Építőművészek Szövetségének </a>székháza, ily módon nagyon sok építész kötődik ide (ha másként nem, hát a hivatalosság okán), mégis: ha Palotanegyed és nagynevű építészek, akkor legelsősorban Ybl és Pollack juthat eszünkbe. <a href="http://magnasfertaly.blogspot.com/search/label/Pollack%20Mih%C3%A1ly">Teljes</a> <a href="http://magnasfertaly.blogspot.com/search/label/Ybl%20Mikl%C3%B3s">joggal</a>. Most mégis egy harmadik példamutató építész nyomait próbálom kutatni és elhelyezni a negyedben: Alpár Ignácét.</div><div align="center"></div><div align="center"></div><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5405044174859211298" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 250px; CURSOR: hand; HEIGHT: 364px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBv3g5bGapIQ680a2LaF-CGLnUjqpdKYKiydGQ1ip-rqFrboThWaecAravQn3choVOZL16-_jZlJ6ju1WL97tKKZuLBwOgXCW-IGjHRpGGKdV0jnGZPCuFEckhuWUyx9MJGQmkS2_zVsiQ/s400/alp%C3%A1r+ign%C3%A1c+portr%C3%A9ja,+1905.jpg" border="0" /><br /><div align="justify">A kiegyezés és az I. világháború közötti időszakban, a fővárosban és vidéken számos jelentős épületet hoztak létre a hazai építészettörténet élvonalát alkotó építészek. Közéjük tartozik a józsefvárosi születésű, stájer származású Alpár is, aki hagyományosan végigjárta a szakmai ranglétrát: belvárosi főreáliskola, kőműves-tanonckodás, szabadulólevél, tervezőirodai munka, német, majd itáliai tanulmányutak.</div><div align="justify"></div><br /><div align="justify">Alpár útja a gyakorlati tervezés felé akkor indult el, amikor összekülönbözött Hauszmann Alajossal, korábbi mentorával, aki nem őt ajánlotta tanárnak a Műegyetem újonnan nyíló tanszékére. Történt ez annak ellenére, hogy Alpár - akkor még Schöckl néven - Hauszmann irodájában kezdte pályáját, az ő biztatására folytatta tanulmányait a berlini Építészeti Akadémián, s hazaérkezte után Steindl Imre, majd Hauszmann tanársegédje lett a Műegyetem egy másik tanszékén. Alpár tehát az oktatás helyett a tervezést választotta és 1880-ban megnyitotta saját irodáját, először a Teréz körúton, majd az Almássy téren. Évtizedekig működő céget gründolt ekkor, nemcsak építészeket, hanem az építészethez kötődő szakembereket, vállalkozókat, művészeket fogta össze és foglalkoztatta nagyszabású köztéri, közületi megbízásai során., így együtt dolgozott Róth Miksával, Telcs Edével vagy a Vágó-fivérekkel is.<br /></div><div align="justify">Pályafutásának legnagyobb sikerét a milleniumi kiállítás Történelmi Épületcsoportjával érte el: ez a Városligeti-tó partján a millenniumi ünnepségek tiszteletére a magyar építészet történetét épületmásolatokkal ábrázoló csoport, amelyet legjellemzőbb részéről Vajdahunyad várának ismerünk a mai napig, bár tudjuk, hogy igazából a <a href="http://www.mezogazdasagimuzeum.hu/index.php">Mezőgazdasági Múzeum otthonául </a>szolgál. Rendkívül termékeny alkotó volt: a budapesti városképben (Szabadság tér, Vörösmarty tér, József nádor tér, Roosevelt tér) máig meghatározó szerepet játszó épületei mellett <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Alp%C3%A1r_Ign%C3%A1c#M.C5.B1vei">alkotásai</a> - megyeházák, középiskolák, templomok, fürdők, bérházak, villák, kastélyok, katonai épületek, posta, színház és szálloda - a történelmi Magyarország területén mindenhol megtalálhatóak.</div><div align="justify"></div><br /><div align="justify">A Palotanegyed sem árválkodhat Alpár-tervezte épület nélkül: a Csepreghy utcában egy klasszikus bárpalotát (Walla-bérház, 1899) épített, s a helyi legenda szerint a ház kapujábanaz ő arca tekint le a be- és kilépőkre!</div><div align="justify"><br /><br /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5405054374626138146" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 216px; CURSOR: hand; HEIGHT: 288px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi91uWcB178ig9Xp8_nl83zWs3kB7-Cpl2VWRb0kJN-D3uTviRL-Htldmjoa-rPsvUOcBKbW41kRmqhX4C0HEQQmQA-vEn2_Q8piLNMclBQBme9Vu_wry9xh01irp_aoC2dobrLMlzqVOWB/s400/csepreghy4sz.jpg" border="0" /><br /></div><br /><p align="justify"><em>"Alpár pályája ... a millenium után lendült magasra. Addig csupán a vidéken épített. Sokat és tömegre, költségre nem jelentéktelen épületeket. A fővárosban azonban ismeretlen volt a neve mindaddig, míg a milleniumi kiállítás történelmi csoportjának épületére kitűzött pályázatot meg nem nyerte. ... Ez a sikere tette országosan ismertté Alpár nevét, és ettől kezdődik tulajdonképpeni pályája, annak az a része, amely Budapestet szelte át és amelyen élete főművei keletkeztek. Szerencsés korszak volt. A terjeszkedő fővárosnak új városrészekre és egész sereg új középületre volt szüksége. A Lipótváros közepén terpeszkedő sokudvaros, polygon alaprajzú rengeteg Ujépületet akkoriban bontották le, hogy a mai Szabadság-tér háztömbjeit építsék a helyére. Egymás után írtak ki nagy pályázatokat, köztük az áru- és értéktőzsdére, az osztrák-magyar bank budapesti főépületére (a mai Nemzeti Bank épületére). A mérkőzésekből Alpár Ignác került ki győztesen, s elmondható róla, hogy a Szabadság-tér építészeti képét ő alakította ki két hatalmas épületével. Mind a kettő főként az alaprajzi megoldásával nyerte meg a pályabírák tetszését. Alpárban addig is, azóta pedig még inkább a célszerű belső helyiségbeosztás mesterét becsülték.<br />Ez a tehetsége biztosította számára későbbi nagy banképületeinek megtervezését: a Hitelbankét és a Pesti Hazai Takarékpénztár váciutcai főépületéét. Hatalmas irodával, tehetséges fiatal építészek seregével dolgozott Alpár ezeken a munkákon. S közben bérházak tervezésére és vidéki építkezésekre is jutott ideje.<br />Robusztus munkás volt, a régi Pest elpusztíthatatlan «pámászterei»-nek utolsója. Fizikumra, hangra, súlyra, tekintélyre óriás. És biztoskezű adminisztrátor, ki tevékenységének sok szálát soha össze nem zavarta. Bár nem volt tanára a Műegyetemnek, művészeti és főképp építészeti kérdésekben mindenkinél nagyobb tekintély volt, az államnak kinevezetlenül is szinte hivatalos szakértője. Minden fontosabb pályázat eldöntése körül szava jutott s ennyiben a maga építkezésein túl közvetve is fontos része jutott az újabb magyar építőművészet kialakulásában.<br />Sok értékes tulajdonsága volt, de a képzelet lendületessége és általában az eredetiség nem tartozott közéjük. Maradt nehány épülete (például az Anker-udvar, vagy az Apponyi-téri Girardi-ház), amelyeknek kvalifikálása csak kegyetlen jelzőkkel lenne lehetséges. Ezeken az épületein különben sem nagyon biztos ízlése teljesen felmondta a szolgálatot.<br />Építészi érdemei közé tartozik, hogy nagy monumentális épületeinek külső és belső díszítésében feladatokat juttatott a többi művészetnek is, különösen a szobrászatnak és az iparművészetnek. ..." </em>(Elek Artúr a Nyugatban, 1928-ból)</p><p align="justify"><br /></p><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5405044180210371202" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 322px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYUI66LC2Fyd_9VB5prc7isPYPLySht0uq6XAyPrlOFFH0O3Jk2VwQ0U1QPdqoBsmwPw-Cosk9b0iY5ahmw3-J6JvdCCkf6vDu-Weaz5TE1Tx68Prx3C0UjFOVLz2gkS9tszTjUoDLXoie/s400/alp%C3%A1r+sziobra++aVajdahunyadv%C3%A1r+el%C5%91tt.jpg" border="0" /> <p align="center"><em><span style="font-size:85%;">Szobra a Vajdahunyad várában</span></em></p><div align="justify"><br />Az első világháború után már nem tervezett, de a művészeti közéletben aktívan részt vett. Elnöke volt az Építőmesterek Ipartestületének, aktív tagja és 1904-1907-ig elnöke volt a Magyar Mérnök- és Építészegyletnek, tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának, az Országos Iparművészeti Társulatnak és az Országos Középítési Tanácsnak is. 1928-ban, amerikai útjáról hazatérőben, Svájcban halt meg. A Vajdahunyad várában ravatalozták fel, és a Kerepesi temetőben nyugszik. A hálás nemzet <a href="http://filmhiradok.nava.hu/watch.php?id=7">szobrot is emelt tiszteletére</a>.<br /><br /></div><div align="justify"></div><div align="justify"><object height="'400'" width="'430'"><param name="'movie'" value="'http://widget.nava.hu/neumann_l.swf?sort="><param name="'allowFullScreen'" value="'true'/"><param name="'allowscriptaccess'" value="'always'/"><embed src="'http://widget.nava.hu/neumann_l.swf?sort=" startpage="0&results=" filmid="7&wmode=" uid="1152286661'" type="'application/x-shockwave-flash'" allowscriptaccess="'always'" allowfullscreen="'true'" width="'430'" height="'400'/"></embed></object></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-10152864164829089412009-11-02T11:11:00.009+01:002009-11-02T11:52:42.904+01:00A Muzi: "térképre rajzolható történet"<div align="justify"></div><div align="justify"> </div><div align="justify"> </div><div align="justify">Az utóbbi időben szerencsére egyre több szó esik a Múzeumkertről, szépítéséről, <a href="http://8ker.blog.hu/2009/10/06/muzeumkert_2">régi funkcióinak felelevenítéséről</a> és <a href="http://www.kocsismate.hu/?pid=1&hid=31">az újak megtalálásáról</a>. A Palotanegyedben sokakat személyes élmény fűz ehhez a zöldterülethez: gyermekjátszótér, hétvégi térzene, hógolyózás... Legtöbbünknek azonban a márciusi eseményeken túlmenően a Pál utcai fiúkból ismert, ahol is az "einstand" történt. Molnár Ferenc regénye ma már világhírű alkotás: olaszok, amerikaiak forgattak belőle filmet, kötelező olvasmánya a kisiskolásoknak. Van azonban egy másik gyermekregény is ebből a korból, erről a helyszínről:</div><div align="justify"></div><br /><div align="justify"><em>"Ti azt hiszitek, hogy a Múzeumkert egy vasráccsal körülkerített kert, amelynek határa 1930-ban, amikor ezt a könyvet írom, délről a Múzeum körút, északról az Eszterházy utca, kelet felől a Múzeum utca és nyugatnak a Főherceg Sándor utca, de mi, akik 1887 körül voltunk tízévesek, nagyon jól tudjuk, hogy a Múzeumkert nem egy vasráccsal körülkerített kert, hanem az egész világ, amelynek határa mindenfelől a végtelenség.</em></div><div align="justify"><em>Nem is Múzeumkert a neve, hanem röviden és mégis messzihangzón: Muzi!</em></div><div align="justify"><em>– Jössz a Muziba? – kérdezték a gyerekek akkor egymástól.</em></div><div align="justify"><em>– Ott leszek a Muziban! – hallatszott a felelet.</em></div><div align="justify"><em>És a Muzi – az én gyermekkorom Muzija – sok csodálatos történetet tud, amiket a mai gyerekek már nem ismernek.</em></div><div align="justify"><em>Az én Muzim előtt még lóvasút szaladt, az én Muzim előtt katonabanda masírozott a „Nájgebáj”-ba, az én Muzimat Szent Istvánkor elözönlötte a sok falusi, az én Muzimban még nem állott Arany János szobra, az én Muzimban a solferinói és königgrätzi csaták molnárkék pantallós, szürke kabátos veteránjai állottak őrt, az én Muzimban rablót és pandúrt, hosszú métát játszottunk, versenyfutásra ott gyűltek össze Pest fiúi, tavaszkor ott volt a legnagyobb gojzi vásár, onnan indultunk verekedni a Kistérre, a messzi Fatérre, a Károlyi-palota márványcsúszdáján ott lyukasztottuk ki mind a nadrágunkat, onnan vándoroltunk ki a ligetbe a Garobaldihoz, az első indiánokhoz, akik az állatkertbe jöttek…</em></div><div align="justify"><em>Mondom, egy egész világ volt a Muzi és főhőse egy villogó fekete szemű fiú, akit Pikinek hívtak.</em></div><div align="justify"><em>Ennek a Pikinek a históriáit mesélem el nektek, 1930 gyermekei…</em></div><div align="justify"><em>Tehát egyszer volt, hol nem volt 1887 körül…"</em></div><br /><br /><div align="justify"><em></em></div><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5399450504493088962" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 154px; CURSOR: hand; HEIGHT: 250px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgJDz8HIf1VbdpHcUuAbYK8gdvpSQR2O1GAslxt3GwR3qgbTYLGETcWdsyAOqcqA-SwjbGZocclTm9X1SGQUXwiRkuJ8p4FFTPr_5qo8xOERMUyKXpBl9uwZqTCs2OptXrb1Ye8XkSMXcQf/s400/Muzi+k%C3%B6nyv.jpg" border="0" /> <div align="justify">A szerző <strong>Pásztor Árpád</strong>, a mű pedig a <strong>Muzi - A múzeumkerti fiúk</strong> címet viseli és a Móra Könyvkiadó gondozásában <a href="http://www.mora.hu/index.php?name=MoraBookShop&file=index&todo=product&from=szerzo&aID=336&id=2764">jelent meg </a>2008-ban, első kiadásban.</div><div align="justify"></div><br /><div align="justify"></div><div align="justify"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5399450964583280882" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 229px; CURSOR: hand; HEIGHT: 300px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5ljvCqUhF8YXVPGyXuxrEJMGBPfA9g23yyUh4BkiKWudfv04T3wFgLImnAJNPHl1a8dGEDBAkSemUfJ1FDeIXpzqfE8jFMEm8_blS_BeGh9OmmDP1kr1gQNsDWcdu6Vq-fsj7ZhToqIpZ/s400/P%C3%A1sztor+%C3%81.jpg" border="0" /></div><div align="justify"></div><div align="justify">S hogy mit is kell <a href="http://www.mora.hu/">tudnunk </a>erről az ismeretlenül csengő nevű íróról? Pásztor Árpád 1877-ben született Ungváron és Budapesten hunyt el 1940-ben. A budapesti egyetemen szerzett jogi diplomát, majd a Magyarország, a Budapesti Napló és az Est munkatársaként tudósított a világ különböző tájairól. Úti élményeit könyv alakban is feldolgozta, közülük számos ma is megtalálható a könyvtárak polcain: Budapesttől a Föld körül Budapestig, Találkozásom Poe A. Edgarral, Amerika Kanadától Panamáig, Walt Whitman. Írói tevékenysége igen széles műfaji skálát ölel fel: sikeres regényei, verseskötetei mellett számos operettlibrettót, kabarédalt és jelenetet jegyez, színműveit színpadokon játszották, világirodalmi kortársainak hazai tolmácsolója volt. Edgar Allan Poe fantasztikus történeteinek is ő az első magyar fordítója. Vajda Jánosról életregényt ír Gina és Rozamunda címmel, gyermekkönyveiként tartjuk számon a Princeszt és a Szultán Jancsit. Molnár Ferenc barátja volt, A Pál utcai fiúk ihletője. Talán nem is véletlen, hogy <a href="http://www.pim.hu/object.1a537628-320e-47fb-86f4-249a7d60dad0.ivy">Pásztor fivérek is szerepelnek Molnár művében</a>...</div><br />Utazó riporterként is aposztrofálták kortársai:<br /><div align="justify"><em>"Tizennyolc esztendős gyerekifjú állított be három évtizeddel ezelőtt az egyik budapesti lap szerkesztőségébe és novellát nyújtott át a szerkesztőnek. A tizennyolc esztendős szálas ifjúnak zsebében mindig volt készen néhány novella és vers. A tizennyolc esztendős fiatalember irodalommal foglalkozott, bár az írással nem volt semmi messzebbmenő terve.<br />Ezernyolcszázkilencvennyolcban nagy ünnepség volt a Népszínházban, egy huszonkétéves szerzőnek a darabját mutatta be a Népszínház. A fiatal szerzőt Pásztor Árpádnak hívták.</em></div><div align="justify"><em>Pásztor Árpád huszonkét esztendős volt, erős, élni és tanulni akaró fiatalember, akinek nem volt elég Magyarország. Vére, vágya és tudásszomja külföldre hajtotta. Pásztor Árpád bejárta az egész világot és a népszínházi szerzõbõl riporter lett. Riportokat küldött a magyar lapoknak a világ minden részéből.</em></div><div align="justify"><em>Pásztor Árpád utazásának első etappéja Varsó volt. Varsó után Szentpétervár következett. Kis Kodakjával lefotografálta a cár teheneit és a cár palotáját. Moszkvában az orosz irodalmat tanulmányozta, Jasznaja Poljanában felkereste Tolsztojt, órákhosszat beszélgetett vele, Nizsnij Novgorodban a lüktető életet csodálta. Azután megunta a civilizált orosz városokat, vonatra ült és Szibériába utazott, Irkutzktól Charbinig figyelt, tanult. A kínai szokásokkal is megismerkedett. Port-Arturi emlékekkel megrakodva átugrott Japánba, hónapokig élt Tokyóban, naphosszat járta az agyagos utcákat. Japán barátjai voltak.<br />Színházba, mulatóba és kávéházba járt. Éjszakákon keresztül csatangolt a külvárosokban, tanulmányozta az éjjeli életet, megnézte a japán börtönöket. Majd meggondolta magát és hajóra szállt. Amerikába ment. Heteken keresztül élt az indiánok között. Newyorktól San Franciscoig keresztül-kasul utazta Amerikát, riportot ir a san franciscoi halottégetésrõl, Kalifornia nagyszerű levegőjéről.</em></div><div align="justify"><em>Télen Los Angelesben szedi a virágokat. Felkeresi az aranyásó telepeket. Ohajoban felvéteti magát a bányába. West Orange-ben felkeresi Edisont. Edison megszereti s barátságosan bevallja neki, hogy a nőt tartja a világon a legjobb találmánynak. Hajóra ült, visszajön Magyarországra. Megint utazik, Páris, London, a nagy metropolisok. Megint Amerika. Megint külföld. „Hajón, vasúton egyre csak járni…” Utazik és utazik. Legutoljára két esztendővel ezelőtt volt Amerikában."</em> </div><div align="justify"> </div><div align="justify"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5399454858422954194" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 191px; CURSOR: hand; HEIGHT: 400px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWcNJDquJ8UxR3AOOzRL3zRyHGO3oFXbwsOIBQnMe9Oh2Uokf3MyESPRDrtiz1NPSW5gG3cwM2vZILI0ANjHvNDcNZCssvELVSERJsHj6DnofzeUT2HRW63J9yWCRQba3jtcG5h_MyRle6/s400/p%C3%A1sztor+%C3%A1rp%C3%A1d2.jpg" border="0" /></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-76134087084353353252009-10-02T13:44:00.007+02:002009-11-28T16:27:07.081+01:00175 éves az indiánerRóbert Péter, via <a href="http://www.jozsefvaros.hu/">Józsefváros</a><br /><br /><div align="justify">A Palotanegyed egyik szép háza ad otthont a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei gyűjteményének. Látogatói nem mindig tudják, hogy az 1867-ben, Ybl Miklós által épített palota eredetileg a nagy történelmi szerepet játszó Pálffy-család pesti otthona volt. Még kevesebben tudják, hogy az indiáner elnevezésű, kedvelt habos sütemény - amely a könyvtár büféjében is kapható - a család egyik tagjának "találmánya".</div><br /><br /><div align="justify"></div><p><img style="TEXT-ALIGN: center; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; DISPLAY: block; HEIGHT: 300px; CURSOR: hand" id="BLOGGER_PHOTO_ID_5387968309469739154" border="0" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiLmQd_NA241U_ru5NWe6PLw7JW8ResC-6vObcfG4-TNDTe8jkGH5v0Zq4c7zRRma45iiboHSM4ziCZTQiChTLUQxsm6cnjdq0UJtHgHI57NGue8uRcv45Suo4rypqeQMQti2uY0ATAOFUF/s400/indi%C3%A1ner.bmp" /></p><p align="justify">Gróf Pálffy Ferdinánd a XIX. századi magyar mágnások - Széchenyi által sokat támadott szokása szerint - általában külföldön lebzselt, ott költötte el uradalmai jövedelmét, főleg kártyán. Támogatta a művészetet is, bérbe vette az egyik bécsi színházat, de az se ment valami jól. 1834-ben érdekes ötlete támadt: szerződtetett egy indián artistát, és ugyanakkor kitalált egy <a href="http://www.plebania.net/konyha/index.php?op=recept_mutat&r_id=24">habos, csokoládés fánkot</a>. Majd összepárosította kettejüket és kihirdette, hogy minden jegyhez jár egy sütemény, amelyet az artistáról indiánernek nevezett el. Mivel az indián valóban ügyes volt, és Bécsben ez volt az első tejszínhabos készítmény - a tejszínhabot csak kevéssel előtte állították elő Itáliában - nagy sikerük volt. Akkor még nem létezett a Pálffy-palota sem az Ötpacsirta utcában, hanem az itteni Öt pacsirta nevű vendéglőben biztos lehetett rendelni az új fánkból! A darabot már elfelejtették, később az artistát is, de az új sütemény a híres bécsi cukrászat jeles terméke lett. Ünnepi eseményekre, több cukrász munkájával hatalmas darabokat alkottak belőle. Eddig a legnagyobbat 1929-ben készítették. Két méter magas volt, külön fiákeren vitték körbe a városban.</p><p align="justify">Ha látjuk a szépen rendbehozott Pálffy-palotát, emlékezzünk erre a régi históriára is!<br /></p><div align="justify"></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-56979226145315504812009-09-23T16:14:00.003+02:002009-09-23T16:25:53.761+02:00Az ismeretlen operaigazgató: Márkus László<div align="center"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHjnP6AkeJKY_erW5_a7eE7Z31BFdXhRyMTfAEeUsB7tg0dTaadyuKa4yD2oili2Yc1Gw1Z-pEvmN4wIW60De9WL5B-k8vgJSdYaSr8-ElPzlNM7sTf3eco7ecLb_b7Sr7QPVeWhkze-wv/s1600-h/m%C3%A1rkusl%C3%A1szl%C3%B3.JPG"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5384668571569426114" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 215px; CURSOR: hand; HEIGHT: 320px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiHjnP6AkeJKY_erW5_a7eE7Z31BFdXhRyMTfAEeUsB7tg0dTaadyuKa4yD2oili2Yc1Gw1Z-pEvmN4wIW60De9WL5B-k8vgJSdYaSr8-ElPzlNM7sTf3eco7ecLb_b7Sr7QPVeWhkze-wv/s320/m%C3%A1rkusl%C3%A1szl%C3%B3.JPG" border="0" /></a> <em><span style="font-size:85%;">Fotó: Éder Vera</span></em><br /><br /><br /><div align="justify">A 125 éves Magyar Állami (Királyi) Operaház egyik aranykora volt Márkus László igazgatósága és főrendezői működése; erre és nagyszerű emberi helytállására péntektől emléktábla hívja fel a figyelmet egykori lakóhelye, a palotanegyedi Somogyi Béla utca 18. falán.A sötét márványtáblára bronz relief került, amely Márkus László méltóságteljes megjelenését idézi; a portré Krasznai János szobrásznak, a dalszínház nyugalmazott főügyelőjének alkotása. Az emléktábla-állítást Szende István orvos kezdeményezte, ehhez csatlakozott a Magyar Állami Operaház, a Fővárosi Önkormányzat és a Józsefvárosi Önkormányzat.</div><br /><br /><div align="justify"></div><br /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5384667528652779170" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 235px; CURSOR: hand; HEIGHT: 320px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhxXs9cjReAFGWMBo88XWUFYTBXMdCl4QY9d2qA3d7M1m5YjpNchTWZ_Ea_i0CRuJBCckLTXQMZCZo8KpkOi8NcjQdp3JYH-D_21IW7ieA9xUkwjRrm6BInIIeFqmYHbOTrt6tCtEsxUp0O/s320/markus+l%C3%A1szl%C3%B3.jpg" border="0" /><br /><div align="justify"></div><br /><br /><div align="justify">Kovács János, a dalszínház első karmestere a pénteki avatáson méltatta Márkus Lászlót. Kitért arra, hogy már ifjú korában szerteágazó érdeklődési köre volt, orvosnak, majd jogásznak tanult, később kulturális újságíró lett. 1907-től a Magyar Színház rendezője, ahol többek között Bródy Sándor Dadájának ősbemutatóját állította színpadra. "<em>Nem mindennapi út, amely az Operaház igazgatói székéhez vezetett</em>" - jegyezte meg Kovács János. Mint mondta, számos magyar opera ősbemutatója kötődik Márkus László nevéhez, ő rendezte például Poldini Ede Farsangi lakodalom című darabja, valamint Kodály Háry Jánosa és Székely fonója legelső előadását.<br /></div><br /><div align="justify">Márkus Lászlót 1924-ben szerződtették főrendezőnek, majd művészeti igazgatónak az Operaházba. A gazdasági megszorítások idején hátralépett és Radnai Miklós igazgató mögé állt, segítve a ház megújulását. Sokféle művészi tehetségénél is fontosabbnak tartották kortársai, hogy remekül tudott nagy célok érdekében együttműködni, az adottságoknak megfelelően helyzetét és igényeit átértékelni. 1935-ben ült vissza az igazgatói székbe, az 1944 júliusáig tartó egy évtizedben, egy új aranykorban teljesedett ki Oláh Gusztáv, Fülöp Zoltán, Ferencsik János, Harangozó Gyula művészete. Társulatának tagja volt Báthy Anna, Osváth Júlia, Orosz Júlia, Rösler Endre, Palló Imre, Székely Mihály és sok más nagyhírű énekes. Márkus a vészkorszakban egyetlen zsidó származású művészét sem engedte leparancsolni a színpadról.<br />Szende István, a megemlékezés kezdeményezője az emléktábla-avatón felidézte, hogyan utasított ki Márkus az óvóhelyről egy SS tisztet és mentett meg ezzel életeket. Mint elhangzott, ha nem tudta volna Goebbelsnek a születésnapjára küldött táviratát felmutatni, aligha menekült volna meg. </div><div align="justify"><br />Az igazgató-főrendező 1948-ban szívelégtelenségben halt meg. "<em>Az elmúlt évtizedek feledésre ítélték, az évfordulók azért is fontosak, hogy méltó emléket állíthassunk a csendben pihenő nagyságoknak</em>" - fogalmazott Kovács János.</div><br /></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-58679337214657426872009-09-14T22:11:00.006+02:002009-09-14T22:49:19.351+02:00A "nemzet özvegye", az ország "legregényesebb asszonya"<div><div align="center"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnqtz_DkNyGJ-FnJX3o1_8pdQv_zv6fhWzUv0Jisuz1hYwYs56SUgF4TC00rK3PT64B7HoaQLUSieKHkR8gMZ-HzVDJntw3mijyRvbZf8lFOgplyZhO0px7I1wlycpOtLABzGzbh3CxWhF/s1600-h/szendreyj.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5381426821710189490" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 200px; CURSOR: hand; HEIGHT: 274px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjnqtz_DkNyGJ-FnJX3o1_8pdQv_zv6fhWzUv0Jisuz1hYwYs56SUgF4TC00rK3PT64B7HoaQLUSieKHkR8gMZ-HzVDJntw3mijyRvbZf8lFOgplyZhO0px7I1wlycpOtLABzGzbh3CxWhF/s320/szendreyj.jpg" border="0" /></a><br /><br /><div align="justify">... Végül egy Horánszky utcai házban hajtotta örök nyugalomra fejét a kiegyezés évében, 1868 szeptemberében.</div><br /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5381426846571502242" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 216px; CURSOR: hand; HEIGHT: 288px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtyMkflQ5ec4HXmx56iGKdGE3FC5VxV9XK_48fq5dIbT88rdPsBA8hyphenhyphenJdN3BM5dXAVPa1GGTWISCkZIJNJI0A3xboajeHrPb-9nfzzFVT6awefSfm6BQa4o9ei2DaDhSptWA2bWx_bIPMQ/s320/horanszky13.jpg" border="0" /> <div align="justify"></div><em><span style="font-size:85%;">Horánszky utca 13.<br /></span></em><br /><br /><div align="justify">Szendrey Júliáról van szó, akinek megítélését nagyban befolyásolta az, hogy Petőfi tette halhatatlanná nevét.</div><div align="justify"> </div><div align="justify">Schöpflin Aladár szerint is "<em>Julia a Petőfi-legenda áldozata volt. A költő emlékét a kortársak szemében felnagyította a csatatéren elhúnyt hős alakja s megkezdődött az az idealizálás, amely tárgyát az emberek fölé, túlzott méretekre igyekszik emelni. Ezzel egyidejűleg az összeomlott szabadságharc romjain megkezdődött a bűnbak-keresés. A politikában még habozott a közvélemény, Kossuthban keresse-e a bűnbakot, vagy Görgeiben. Petőfi bűnbakját hamar megtalálták Julia személyében.<br />Julia valóban nagy hibát követett el. Nem felelt meg annak a képnek, melyet az alakuló Petőfi-legenda hatása alatt a közvélemény Petőfi özvegyéről elképzelt és követelményül állított fel. A mult század középi biedermayer-romantika szellemében Petőfi özvegyének magatartását úgy írták elő, hogy mint halhatatlan bánatú mártir-özvegy, sápadtan, ki nem fogyó könnyel szemében, örökös gyászfátyollal takarva arcát, az élettől elzárkózva, mozdulatlanná kövült fájdalommal ül férje szimbolikus sírján, mint elárvult Múzsa vagy mint a gyászjelentések szomorúfűz alatt búsongó vignettája. Ehhez a kliséhez argumentumokat adott maga az elhúnyt költő is: a Szeptember végén az emberek szemében örökre Julia alakjára rögzítette az özvegyi fátyol kötelességét.</em>"</div><br /><br /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5381426824956713906" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; CURSOR: hand; HEIGHT: 205px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiicTyZ62q66c_Mu4V1OnI5TB_OU_F9yqBhe0nNwqhxuy_xQacaLQliGJYsxtjUO2KetIcqVUXKve-LW9p0UDxJwdQ0R1AFZT_4WG3JHKUdJ8Sl4mi91KOBovxKy9g-U9_nXPTmAqzG7zr/s320/szendrey.jpg" border="0" /><br /><div align="justify">Szendrey Ignác gazdatiszt leánya 1828. december 29-én született Keszthelyen. A Festetics-birtokról a Károlyi család erdődi uradalmába költözött a Szendrey família. Júlia itt élt 1838-ig, amikor a mezőberényi Wenckheim-kastélyban működő leánynevelő intézet tanulójává vált. 1840 és 1844 között Pesten folytatta tanulmányait, majd visszatért Mezőberénybe. Szendrey Júlia az úrilányok nyugodt-nyugtalan életét élte ekkortájt.</div><div align="justify"> </div><div align="justify">1846. szeptember 8-án a nagykárolyi megyebálon találkozott egy vándorszínész költővel, akibe első látásra beleszeretett. Az érzés kölcsönösnek bizonyult. "<em>Ez időtől számítom életemet, a világ lételét, azelőtt nem voltam én, nem volt a világ, semmi sem volt; akkor lett a nagy semmiségben a világok milliója és szívemben a szerelem. Mindezt Juliskámnak egy pillantása teremté</em>" - fogalmaz egy Petőfi-levél. "<em>Én csak mióta te szeretsz, kívánnék tündökölni, vágynék a legjelesebb lenni a világon, vágynék istennő lenni, csak hogy te mondhatnád az embereknek: e hölgy, kit csudáltok, kit ti imádtok, e hölgy enyém! Én bírom e hölgy örök szerelmét</em>." - Szendrey Júlia leánykori naplójából.</div><div align="justify"> </div><div align="justify">Júlia a költő legfontosabb múzsája lett, hozzá írta többek között a Nem csoda, ha újra élek, később a Reszket a bokor, mert..., a Szeptember végén, a Minek nevezzelek? és az Itt van az ősz, itt van újra című verseit. Júlia apja nem nézte jó szemmel szerelmüket, hiszen számára az akkori alszolgabíró, aki szintén udvarolt lányának, megfelelőbb vő lett volna. Mégis miért egyezett bele a házasságba? Ady Endre teóriája szerint: "<em>De bizony én úgy érzem, hogy az öreg Szendrey okosan zordoskodott és komédiázott, már azért is, mert abban az időben a komédiázás volt az őszinteség divatos formája. Gondolta az öreg Ignác úr: ez a leány így is, úgy is bolondot fog csinálni, összekerült egy másik bolonddal, ez a legokosabb megoldás. Legyenek egymáséi, hozomány se kell, támogatás sem, lelkiismeretesség sem, az övék lesz, hála istennek, mindenért minden felelősség."</em> </div><div align="justify"><br /><a href="javascript:open_gallery(1)"></a>Megismerkedésük első évfordulóján házasodtak össze Erdődön. Az ifjú pár a szülőktől semmilyen támogatást és hozományt nem kapott, ennek ellenére meg tudták teremteni saját otthonukat. Mézesheteiket Koltón töltötték, aminek emlékét több Petőfi-vers őrzi. Március 15-én Szendrey Júlia varrta és tűzte Petőfi Sándor mellére a később ismertté vált kokárda első példányát, amit a párizsi trikolór mintájára készített. Petőfi naplójában olvasható, hogy felesége ezen a napon piros-fehér-zöld főkötőt varrt magának, miközben ő a Nemzeti dalt írta. Egyetlen gyermekük, Zoltán 1848. december 15-én született meg. Petőfi Sándort 1849-ben látta utoljára felesége. Halálhíre után Kolozsváron, majd apjánál, Erdődön élt, és megpróbált információkat szerezni férjéről. Még le sem telt az egy év gyászidő, amikor 1850-ben Horvát Árpád történész felesége lett, később három gyermekük született. Második házasságát országos felháborodás kísérte, Arany János ezek után írta meg A honvéd özvegye című művét.</div><br /><br /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5381426836301390402" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 113px; CURSOR: hand; HEIGHT: 154px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMwjSAAYAQD_MCkPiDCZfO0dUhYeNzQ8_YCkgHOLlVn5G1rM0SZblb0BvdKkM5XToWIOwaLl46WF0WfHTmA56y008sI1L1EHa4KiYWrV7_sbrZvC0wMMqSzzx3EfSvvbb584nuyIKcYtDf/s320/szendreyj%C3%BAlia.bmp" border="0" /><br /><div align="justify">1856-ban Magyarországon Andersen meséi először nyomtatásban Szendrey Júlia fordításában jelentek meg (például A császár új ruhája és a Rendíthetetlen ólomkatona). 1866-ban férjétől különvált. Pesten egy Zerge utcai (ma: Horánszky utca) házban halt meg 1868. szeptember 6-án. A Kerepesi temetőben közös sírban nyugszik első férje szüleivel és Petőfi Istvánnal, Sándor öccsével. Annak ellenére, hogy Horvát Árpád feleségeként halt meg, Júlia sírjára azt vésték fel: "Petőfi Sándorné, Szendrey Júlia, élt 39 évet"</div><div align="justify"> </div><div align="justify"> </div><div align="justify"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5381426831821293586" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; CURSOR: hand; HEIGHT: 209px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg24CKPRmtdLC_5ktKc2Mt88mRtFrFM_6Eu6Lg31KJSFJmqP-ChzUZ7egFUW9lNJAy8Arc6ORYjGlNZnO4YZNyUMtxiVrEz9aTaVbT6QO1ptU2dlxEDGWK1dvCTQSyeTOxhqxbgw5nQLeWd/s320/szendrey1.jpg" border="0" /></div></div></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com4tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-76359482709392799022009-09-10T15:29:00.006+02:002009-09-10T15:37:15.864+02:00Örökségnapok-megnyitó<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhJEfQSkRAcUrnpwnhprFlWP-xtpuKpqVbBCWaqB2EY3B3J-rNCTr1b83uL4xV568YiH1IXbkN_jBN5Vn0nDrDN5rrvgIYXS7s9zibkqU6guAqhGqc7MKnNmuXFKdIDGqSfYcyIFfTEiM/s1600-h/örökségnapok+logo.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5379831622260470130" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; CURSOR: hand; HEIGHT: 320px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhhJEfQSkRAcUrnpwnhprFlWP-xtpuKpqVbBCWaqB2EY3B3J-rNCTr1b83uL4xV568YiH1IXbkN_jBN5Vn0nDrDN5rrvgIYXS7s9zibkqU6guAqhGqc7MKnNmuXFKdIDGqSfYcyIFfTEiM/s320/%C3%B6r%C3%B6ks%C3%A9gnapok+logo.jpg" border="0" /></a><br /><div> </div><div align="justify">Ma délelőtt a hivatalos megnyitóval és sajtótájékoztatóval kezdetét vette az idei Kulturális Örökség Napjainak rendezvénysorozata - így némiképp megelőzve a konkrét programokat, amelyekre jövő hét péntek és vasárnap között kerül majd sor. Büszkék lehetünk azonban: a Horánszky utcai Párbeszéd Háza volt a házigazda, illeszkedve az idei rendezvénysorozat témájához, a szakrális terek bemutatásához.</div><br /><div> </div><div align="justify">A Józsefvárosban látogatható épületek listája <a href="http://www.oroksegnapok.hu/index.php?oldal=kereses&leiras=&hol=budapest&megye%5B%5D=8&x=30&y=9">itt</a> érhető el. A Mágnásfertály területén számos érdekesség lesz megtekinthető, ezekről hamarosan ajánlott útvonal is készül!<br /><br /></div><div></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-69920306216632751192009-09-09T18:27:00.003+02:002009-09-09T18:35:24.467+02:00Könyvpiacunk szombaton<div><br /><br /></div><div align="justify"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5G0DFguctvmuneoDf3ZBHsYgpl2VSMuAoQGLwynhzM2NGK5a5me8cFpzXoGe2QcinHRLtJHYT9no0dt9k-pgFJMa9vRJt1sKDglBgRQKflIT7yERRWy70vA44vuzzklMdKhJ1CUo7KI4Q/s1600-h/Kép+566.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5379506597295813922" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 300px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj5G0DFguctvmuneoDf3ZBHsYgpl2VSMuAoQGLwynhzM2NGK5a5me8cFpzXoGe2QcinHRLtJHYT9no0dt9k-pgFJMa9vRJt1sKDglBgRQKflIT7yERRWy70vA44vuzzklMdKhJ1CUo7KI4Q/s400/K%C3%A9p+566.jpg" border="0" /></a><br /><div align="justify">Klasszul alakult a szombati könyvpiacunk, olyannyira, hogy búcsúzáskor mindenki azt kérdezte: mikor lesz újra árusítás :-) </div><br /><div align="justify"></div><br /><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5379506604662875778" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 300px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhYFwenxtvE_cwyePBv3BnZmJ8FUsdWML2A___otjZG-_ESz5kxyTd3FaQLLngPCEXeCJ6s9y381-KBg0HfRw7njrdex2JBrAH8PhStT2RPphPRrXHxX1dIMqPW-OCxps6W7RpZZGKF3BPG/s400/K%C3%A9p+573.jpg" border="0" /><br /><br /><div align="justify">Bár reggel 10 órakor még éppen esett az eső, próbálván megakadályozni a mi kis akciónkat, viszont hamar kiderült az ég, kipakoltak az árusok, jöttek a vevők, vásároltak-beszélgettek-barátkoztak. Kellemes koraőszi nap, igazi békés sziget volt, hisz még a körúton vijjogó rendőrautókat sem hallottuk! </div><div align="justify"><br /> </div><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5379506609598394514" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 400px; CURSOR: hand; HEIGHT: 300px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi7HWWn30kCrOLBnnFC_bpCFbwRFpCMBcqLlvoCY5Oc8onZEb5EL97lqfmuTu9xq_61wCVeClFbBL2DSYsR0cD7ES0DTIPwlajQW6LPntrwHLw7mZuIdtJIC26M7bcFF170bQPkI73RVvW4/s400/K%C3%A9p+579.jpg" border="0" /><br />Szóval lesz még ilyen CaPE-rendezvény, remélhetőleg a közeli jövőben, erről hamarosan értesítéssel leszünk!</div><div align="justify"> </div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-59426618940478864002009-09-03T11:44:00.004+02:002009-09-03T11:59:41.841+02:00Szeptember<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuoCNAS52atZCDrBhftZalrjBVXHnSxNkYWS9TWmwmwjHMTJ9880SZhn8wzGqRvq5hgqaDgfdmeN5hk1zfUq7eyg2smQsQoaIhgySKCFLGBnphC3Pxea1HfYsi_Q7qOLQhXfnaBF17kPNc/s1600-h/károlyi-palota.jpg"><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5377178152421595410" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 240px; CURSOR: hand; HEIGHT: 180px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiuoCNAS52atZCDrBhftZalrjBVXHnSxNkYWS9TWmwmwjHMTJ9880SZhn8wzGqRvq5hgqaDgfdmeN5hk1zfUq7eyg2smQsQoaIhgySKCFLGBnphC3Pxea1HfYsi_Q7qOLQhXfnaBF17kPNc/s320/k%C3%A1rolyi-palota.jpg" border="0" /></a> <div><div></div><br /><div align="center"><strong><em>Szeptember háza kék mozsár</em></strong></div><div align="center"><strong><em>a falakon átüt a mész</em></strong></div><div align="center"><strong><em>idelátszik még az egész</em></strong></div><div align="center"><strong><em>de a részt árnyék töri már</em></strong></div><div align="right"><strong><em></em></strong> </div><div align="right"><strong><em>Bertók László</em></strong></div><div align="right"><strong><em></em></strong> </div><div align="right"><strong><em></em></strong> </div><br /><div align="right"><strong><em></em></strong></div><img id="BLOGGER_PHOTO_ID_5377178460170116962" style="DISPLAY: block; MARGIN: 0px auto 10px; WIDTH: 320px; CURSOR: hand; HEIGHT: 240px; TEXT-ALIGN: center" alt="" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgXw807BGGGkdSyVSnhyphenhyphen6E8MaPOO4Nb9VAOr28c9ZpXGE9yK-IJL1xAsmxFKFquTMnFPxpUO5EnN8PqhyphenhyphennnL9rM3CkBZj-lKlp5UgtN9yyaYuKFmFRXg6TEkMlnp2m4Uf5LxXNcu9vhhcqB/s320/AKarolyi-palota.preview.jpg" border="0" /><br /><div align="right"><strong><em></em></strong></div></div>Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5999748239362154281.post-16786245736530069072009-09-02T16:28:00.003+02:002009-09-02T16:37:48.789+02:00Marcipánhttp://www.blogger.com/profile/13066972250617607066noreply@blogger.com0