Vannak vidékek

A Duna Televízió stábja januárban a Palotanegyedben forgatott! Fülöp G. András helytörténeti-tájismertető magazinműsorában, a Vannak vidékek sorozatban érdemesült bemutatásra, a nagyvilág előtti megmutatkozásra negyedünk, a Mágnásfertály és az itt élő-tevékenykedő polgárok közül néhányan. A közel egy órás film videója elérhető a Duna Tv honlapján.

...

Diana

2009. január 31-tõl látható a Diana: a celebration kiállítás, amely a tragikusan elhunyt walesi hercegnõ életét mutatja be. A VIII. kerületi Palotanegyedben található patinás Károlyi-Csekonics Rezidencia méltó helyszíne ennek a felemelõ kiállításnak. Több, mint 10 évvel halála után Diana hercegnõ emléke még mindig érdeklõdést, érzelmeket és indulatokat vált ki világszerte, hiszen Diana, "a nép hercegnõje" már életében legendává vált. A kiállítás minden Diana, az adott történelemi idõszak és nem utolsó sorban a divat iránt érdeklõdõnek nyújthat tartalmas élményt.

A kiállítás anyagát Diana családja, a Spencer család állította össze és indította világkörüli útra, így állítva emléket a família egyik legjelentõsebb nõi alakjának. A család a kiállításból befolyt bevételbõl, a Diana örökének emléket állító alapítvány munkáját támogatja. A kiállítás londoni bemutatója után Ausztráliában és az Egyesült Államokban turnézott. Londonban 800.000, Ausztráliában és az USA-ban pedig több mint 1.000.000 látogatója volt. A kontinensen pedig elsõként Magyarországon látogatható ez a páratlan kiállítás.

A kiállításon látható többek között gyönyörû uszályos esküvõi ruhája, 28 darab - híres divattervezõk által készített - ruhaköltemény, családi ékszerek, bútorok, számos személyes emlék, és ritka házi videofelvételek, fényképek. Különleges kordokumentumként Spencer gróf megható megemlékezésének eredeti szövege testvérérõl, valamint Elton John és Bernie Taupin szerzeményének, a "Candle in the wind" átdolgozásának kottája és dalszövege - mindekettő a Westminster-apátságban hangzott el Diana temetésén.

Házaink állapota

Az alábbi cikk a Józsefvárosi Önkormányzat honlapján jelent meg, és egy olyan önkormányzati kezdeményezésről szól, ami azonnal kérdéseket vetett fel bennem:

- hogyan lehet egy tájékoztatás kötelező erejű?

- mi történik akkor, ha a felmért és "híjával találtatott" társasháznak nincsen anyagi háttere a felújításhoz és pályázaton sem nyer?

- a pályázatokon vajon előnyt élveznek-a azok a társasházak, akik éltek az önkormányzati állapotfelmérés lehetőségével?

- vajon hány ház felmérésére jut az egymillió forintból (hiszen az egész kerületről van szó!)?

Azt gondolom, hogy az ötlet lehet példaértékű, mintegy "a jó gazda módjára eljáró" önkormányzat feladataként, ám visszássá is fordulhat, amennyiben csak az érzelmek felkorbácsolására futja és nem indukál valódi felújítási hullámot.

Az életveszélyes műszaki hibák feltárásában nyújt segítséget az önkormányzat a kerületi társasházaknak, hogy megelőzhessék az olyan tragédiákat, mint amilyen például októberben történt a Rökk Szilárd utcában. Az új kerületi társasházi szolgáltatás a rossz műszaki állapotú társasházak lakóinak hozhat némi megnyugvást.
A Rökk Szilárd utcában egy régi lépcsõ omlott össze, egy idõs asszony halálát okozva. A társasház nem önkormányzati tulajdonú volt, de épp ez az eset figyelmeztet arra, hogy a magántulajdonban lévõ társasházaknak jól jöhet a külsõ segítség.
- Fontosnak tartjuk, hogy legyen hová fordulni a józsefvárosiaknak, ha arra gyanakodnak, az õ házukban is életveszélyes a lépcsõ, a tûzfal, a párkány vagy más - mondta Józsefváros újságnak dr. Gotthard Gábor alpolgármester (Fidesz), a Társasház Állapotfelmérési Program kezdeményezõje. - A társasházak állapotfelmérésének lebonyolítására a Józsefvárosi Vagyonkezelõ Kft-t kérte fel a képviselõtestület. A vizsgálat célja: az élet- és balesetveszélyt jelentõ hibák feltárása. A leggyakoribb veszélyforrásokat vizsgálják majd a szakemberek: a tetõszerkezetek, kémények, tûzfalak, födémek, ereszaljak, párkányok, homlokzatok, lépcsõk, függõfolyosók, korlátok statikai állapotát. Elsõ lépésként a JVK Kft. fel fogja venni a kapcsolatot a társasházakkal, májusig öszszeállítja a vizsgálatra javasolt épületek listáját. Fõleg a 20 évnél régebben épült társasházak esetében van jelentõsége az állapotfelmérésének. Természetesen csak ott végzik el, ahol a társasház igényli a szolgáltatást, és ezt írásba adja. Ha egy társasház nem járul hozzá az állapotfelméréshez, az is szíve-joga, de errõl is írásban kell majd nyilatkoznia. Az így összeállított lista alapján az állapotfelmérések megkezdõdnek. A felmérésért nem kell fizetni, ami nem elhanyagolható segítség a mai körülmények között. A feltárás eredményérõl írásban kap tájékoztatást a társasház és az önkormányzat is, az abban foglaltak kötelezõ érvényûek lesznek, magyarán a feltárt életveszélyes hibát a tulajdonosoknak el kell hárítania. Ha önerõbõl képtelen lenne rá a ház, pályázhat az önkormányzathoz. 2008-ban több forrást is nyitottak a társasházak számára (44 millió forint állt rendelkezésre életveszély-elhárításra, 30 millió gázvezeték-felújításra, 92 millió a városrehabilitációs pályázatokra, 155 millió a Józsefvárosi Lakásfelújítási Programra), ezeket a forrásokat 2009-ben is szeretnék meghagyni. Gotthard Gábor elmondta, bíznak abban, hogy a kerületi társasházak élnek ezzel az új lehetõséggel. A képviselõ-testület december 11-én megszavazta a program indítását és biztosította a felmérések elvégzéséhez szükséges egymillió forintot.

A mohó elefántlady és a Fehérló Szálló

A mai Rákóczi út 15. számú épületet Pán József megrendelésére Hild József tervei alapján építették 1831-ben, klasszicista stílusban. 1837-ben, az akkor még Belső Kerepesi útnak nevezett úton, a főváros egyik legrégebbi nagy kivezető útján, a 15-ös szám alatt nyílt meg a Fehérló Fogadó. Kerényi Frigyestől tudjuk, hogy Petőfi Sándor is megszállt a házban, melynek később több illusztris vendége is volt. 1876-ban például itt időzött Kennedy kisasszony, az idomított elefánt, akiről az a hír maradt fenn, hogy egy éjszaka kiszabadult és befalta a színben raktározott három pesti mérő zabot.

A századfordulótól újabb virágkorát éli az 1852-ben Diescher József tervei szerint egy emelettel bővült épület. Lakói, a nagyvilági életet élő Doppler Ferenc és Károly, vendégeiket a legelegánsabb körökből válogatták: számos híres látogatójuk sorában Liszt Ferenc, Richard Wagner, Goldmark Károly és Erkel Ferenc is megfordult. A ház lakója volt a Lechner család is, akiknek itt született Ödön fiuk, a későbbi neves építész.

Nem a „Szálloda a Fehérló”-hoz volt az épület egyetlen, a nagyközönség számára is szórakozási lehetőséget biztosító intézménye. A 20. század első felében itt működött a nevezetes Magyar Falu Varieté, később a Pavilon Bár és a Kert Varieté. A szocializmus időszakában itt lelt otthonra az Optimisták Kabaréja, majd a Marika eszpresszó.

1989 februárjától a Rákóczi út 15. számú épületet a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Központja, 1993 januárjától a Szlovák Intézet bérli. A Közép-európai Kulturális Intézet 2001 tavaszán költözött a ház jobb szárnyába. Az átalakított épületszárny több kiállítótér mellett egy tárgyalóval is rendelkezik, így a kiállítások mellett helyet tud biztosítani tudományos és színházi előadások, valamint konferenciák, szemináriumok rendezéséhez is.

Európa Belvárosa Program I.

Kedves Látogató! Rendhagyó módon egy lakossági fórumra szóló meghívót teszek közzé, megnyitva ezzel az Európa Belvárosa Programhoz kapcsolódó bejegyzések - reményeim szerint minél hosszabb és szép eredményekről beszámoló - sorát.

MEGHÍVÓ LAKOSSÁGI FÓRUMRA

Tisztelt palotanegyedbeli lakók, tulajdonosok!

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület küldetésnyilatkozatában felvállalta az Európa Belvárosa Programmal kapcsolatos lakossági igények felmérését és összehangolását, valamint azt is, hogy civil résztvevőként mindezt közvetíti a döntéshozó önkormányzat felé.

Ennek érdekében az Egyesület 2008. január 28-án, szerdán délután 17 órától lakossági fórumot szervez a Program alapján a Palotanegyedben tervezett közlekedési változások (forgalomcsökkentés, mélygarázs-építés, forgalmi rend változása) bemutatására, egyúttal a negyedben élő, dolgozó polgárok véleményének és igényeinek megismerésére.

A fórumon részt vesz:

– Alföldi György, az Európa Belvárosa Programot bonyolító Rév8 Zrt. ügyvezető igazgatója, aki a terveket ismerteti,

– valamint dr. Juharos Róbert képviselő, a Józsefvárosi Önkormányzat városfejlesztési tanácsnoka.

A fórum helyszíne a Zappa Caffe alsó szintje (1088 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2.).

Tisztelettel várom Önöket a lakossági fórumon, ahol észrevételeikkel, javaslataikkal Önök is hozzájárulhatnak a Palotanegyed fejlődéséhez!

Budapest, 2009. január 10.

Szűcs Péter

az Egyesület elnöke

„Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája a nélkül, hogy Pesten is ne legyen”

- a Palotanegyed jelmondata is lehetne e címbéli, ami a Festetics-palota honlapja szerint magától Festetics Györgytől, a palota építtetőjétől származik. A Festetics név hallatán legtöbbünknek Keszthely jut eszébe, s nem véletlenül: az ottani gyönyörűséges (és szerencsére jó állapotban megtartott) kastélyban nevelkedett gróf Festetics László második fia, II. György. Pozsonyban végzett a jogi karon, majd 1835-ben katonai pályára lépett, 1848-ban pedig a forradalomban is aktívan részt vett.

Atyja halála és az öröklési sorban következő idősebbik Tasziló elsőszülött jogairól történő lemondását követően átvette a Festetics-vagyon gondozását, ami nem kis kíhívást jelentett. Festetics László ugyanis rengeteg adóságot hagyott fiaira, ám nekik csodálatra méltó módon sikerült megegyezniük abban, kire milyen feladat hárul annak érdekében, hogy a család kilábaljon a nehézségekből, és a hírnevükön se essen csorba. A megállapodás szerint György visszatért birtokaira (közben házasságot kötött gróf Erdődy Eugéniával) és 11 évig „polgári egyszerűséggel”, teljes visszavonultságban azon dolgozott, hogy talpra állítsa családját. Nem sokkal visszatérése után részesült abban a tiszteletben, hogy kastélyában vendégül láthatta Ferenc József császárt.

Ez a találkozás nagy hatással volt György későbbi pályafutására, annak ellenére, hogy egy alkalommal komoly összetűzésbe került magas rangú vendégével. Ugyanis az 1861-es országgyűlés az uralkodóval folytatott sikertelen tárgyalások miatt fel lett oszlatva, az alkotmányosság megszűnt, a főtisztviselők zöme pedig lemondott posztjáról. Közöttük volt Festetics György is, aki akkor Vas megye főispánjaként tevékenykedett. Kérelmében „kegyelmes felmentést” kért, de az uralkodó – a pozitív válasz ellenére – saját kezűleg húzta ki a „kegyelem” szót. Meglepő ezért, hogy Deák Ferenc ajánlására csupán hat évvel később már a fejedelem személye körüli miniszteri posztra lett kijelölve. Ettől kezdve állandó, rendkívül fontos szereplője a monarchia politikai életének, hiszen nemcsak az uralkodó bizalmát kellett elnyernie, hanem az országgyűlését is, tolmácsként őrködve az érzékeny egyensúly felett.

Habár maga továbbra is igen egyszerűen élt, fontosnak tartotta, hogy a Festetics-család erkölcsi és vagyoni helyzetének megfelelően éljen az ország fővárosában. Miniszteri kijelölése után ezért a kor neves magyar építészét, Ybl Miklóst kérte fel arra, hogy palotát emeljen neki Pesten. A gyönyörű neoreneszánsz építmény Festetics címben idézett gondolatának a megtestesülése és az ezredfordulón zajló teljes rekonstrukciót követően ma is büszke jelképe a Palotanegyednek. Az épületben megalapítása, azaz 2001 óta az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem működik.

Festetics György politikai érdemeiről sajnos csak kevesen vettek tudomást, mert általában olyan eseményeket készített elő, amelyek nyilvánosságra kerülésükkor már mások nevéhez fűződtek. Hogy milyen sikerrel és odaadással végezte feladatait, azokból a levelekből tűnik ki, amelyekkel a közvetlen munkatársai - köztük Ferenc József - búcsúztak el tőle 1871-ben, amikor megromlott egészsége miatt elhagyta a minisztériumot: „Amidőn Önt egészségi állapotára való tekintettel miniszteri állásától saját kérelmére őszinte sajnálatom kijelentése mellett kegyelemben felmentem, indíttatva érzem egyúttal magamat Önnek eddigi hű és buzgó szolgálatai felett teljes elismerésemet kifejezni” .

A kiváló államférfit még ezek után is több ízben kérték fel különféle posztokra, így amellett, hogy valóságos belső titkos tanácsosként, valamint 1876-ig Erzsébet királyné magánvagyonának kezelőjeként dolgozott, elfogadta 1872-ben koronaőrré való választását is. Három évvel később az uralkodó őt szerette volna miniszterelnöknek kinevezni, 1882-ben pedig főudvarmesternek is, de egészségi állapota miatt az egyik posztot sem fogadhatta el. Életrajzának kikerülhetetlen pontját az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) újjászervezése és vezetése képezi. Ennek keretében nagy érdemei voltak többek között a sopron-nagykanizsai vasút megépítésében, a nagyapja által alapított keszthelyi gazdasági és erdészeti országos tanintézet, a Georgikon újbóli felállításában, és a különféle gazdasági kiállítások szervezésében.
Festetics György korának kiemelkedő személyiségei közé tartozott. Önmegtagadó munkájával, gyakori adakozásaival mindenkit megnyert. Úgy vélekedtek róla, hogy sokat tud, de nem tüntet vele. 1869-ben tisztelői táborát azzal is növelte, hogy csökkentette miniszteri fizetését, mert szerinte ilyen posztokat úgyis jómódú emberek töltenek be. Kitüntetései közé tartozik a Szent István rend kancellári tisztségére való kinevezése, a rend nagykeresztje, valamint a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsában való tagsága. 1883 februárjában hunyt el bécsi palotájában, pár nappal bátyja után. A családi vagyont 1850-ben született fia, Tasziló vette át és irányította testvérei – Jenő, Georgina és Pál – segítségével.

Gyerünk a moziba be!

Évek óta hagyomány, hogy a Magyar Kultúra Napján az Uránia Magyar Nemzeti Filmszínház ingyenesen mutatja be az éppen futó - és javarészt az ezzel nagyjából egyidőben zajló Filmszemlén is megjelenő - magyar alkotásokat. Persze a külföldi filmek sem maradhatnak ki a repertoárból - ám csak szigorúan urániás válogatásban!

Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, ma Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve, "orfeumnak" épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb "mór" stílusú épülete.

Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével Alhambra elnevezéssel működött tovább, később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat. A XIX. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Tudományos Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel - így indult útjára az immár több mint 100 éves Uránia filmszínház.

Az Uránia neve elválaszthatatlan "A táncz"-tól, ez lett a címe ugyanis az első magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zitkovszky Béla. "A táncz" című film kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állította össze, a filmen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái különböző táncokat mutatnak be a csárdástól az angol táncig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap maradt ránk.

Az Uránia-beli tudományos-ismeretterjesztő előadások népszerűségét jelzi, hogy Karinthy Frigyes (aki mellesleg a Palotanegyed lakója volt) is megörökítette az Így írtok ti című művében, címe: A bőr, "alcím: tudományos előadás három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel." Sokat idézett mondása e humoreszknek: "Már a régi görögöknél találjuk a bőrt..." 1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tér át, a tudományos előadások délutánra szorulnak, majd idővel teljesen megszűnnek. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia épületében, Pekár Gyula eladta a legszebb pesti mozit az UFA (német) Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba s lett a főváros kedvelt mozija.

A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet s a 425 fős díszterem mellé még két 60 fős kistermet is kialakítottak az Uránia épületében. 2002 áprilisában nyílt meg újra Budapest talán legszebb mozija, azóta újra a film és moziszerető közönség otthona, filmfesztiválok, díszbemutatók és más rangos filmszakmai események helyszíne. Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2006-ban Europa Nostra díjat kapott.