Lapozgassunk bedekkert!

Nyáridő van: az utazások, kirándulások ideje. A jól felkészült utazó frissen aktualizált útikönyvvel rója a kiszemelt várost. Útikönyvvel, azaz bedekkerrel, amely önálló irodalmi műfajként egy esseni nyomdász- és könyvkiadó família nevét örökíti meg, sokat utazó és azt élvezettel lejegyző fiának köszönhetően. A Budapesti Negyed 2004 őszén egy egész lapszámot szentelt a Pest-budai útikönyveknek, ezeket lapozgatva örömmel fedeztük föl Hevesi Lajos 1873-as kiadású Budapest és környéke címet viselő művében "az aristokratikus telepekről", azaz a mai Palotanegyedről szóló sorokat.

"A Fővámháztól balra a széles Mészáros-utczába fordulunk, mely már a pesti boulevardok belső gyűrűjéhez fog csatoltatni. Ez derékszögben távozik a Dunától s a hajdan igen silány, jelenleg igen díszes Szénatérre vezet, melyre csillag-alakban hat nagy, széles utcza nyílik, éspedig: a Mészáros- utcza, Soroksári út, Űllői út, Stáczió utcza, Országút és Kecskeméti utcza. E téren áll
a reformátusok temploma, mely 1816-30-ig épült, csinos oszlop-csarnokkal és újabb torony-sisakkal bír. A templomban Zichy grófnő ékes márvány emléke van. A téren áthaladva, mellesleg végignézhetünk a széles Üllői úton, melyen számos ház épül. A vége felé látszó nagy épület az Üllői kaszárnya, azon innen a háromemeletes köztelek látszik. Mi azonban be nem fordulva, egyenest az Országút felé tartunk, hol
a Nemzeti Múzeum ötlik szemünkbe, melynek csinos parkjában Kazinczy és Berzsenyi ércz mellszobrai állnak, ifj. gróf Vay Miklóstól. Mi azonban ez alkalommal kívül kerüljük meg a parkot, a múzeumtól jobbra bekanyarodván a Múzeum-utczába. Ezen utcza még 3 évvel ezelőtt sötét, ronda, éjjel veszedelmes sikátor volt; az Országút felőli sarkán, hol most díszes házcsoport készül, melynek sarkát az Első Hazai Takarékpénztár (Ybl tervei szerint épült) háza képezi, akkoriban a hírhedett "Két pisztoly" vendéglő, helyesebben korcsma állt. A Múzeum-utczában s a múzeum mögött az utóbbi évek folytán igen díszes aristokratikus telep épült, mely többnyire főnemesi palotákból áll. Éspedig a sarok-épülettől negyedik ház a gr. Károlyi Ede és Sándor palotával egybekötött bérháza (építették Szkalniczky és Koch), utána az ugyanazok által épített gr. Zichy N. János palotája következik. Átellenben az Ötpacsirta-utcza sarkán
gróf Károlyi Alajos palotája ötlik szemünkbe, úrias előcsarnokával és franczia mansardtetejével. E palotát Ybl építette franczia renaissance modorban; mögötte igen ízléses díszkertecske terül, melyre csinos hozzátartozó bérház következik (Ybl). A palota belső berendezésében főúri pompa és mívelt ízlés párosulnak; van benne sok értékes modern festmény is, melyek közül különösen említésre méltók: Meissonnier "németalföldi zászlósa", Gérme "kakasviadala", Isabey "franczia falusi vendéglője", Achenbach Oswaldtól több nápolyi tájkép, Pettenkofen több magyar tájképe (ezek közt a híres "szolnoki vásár" is), Hoguet tengeri tájképei, Szoldatics jeles madonnája, stb. A bejáró egyik falán Lotz Károly a vendégszeretet és bőség, másikán a béke és háziasság jelképes alakjait festé, a vestibule plafondján pedig középen a hórákat s kétoldalt a quadrigán kocsizó Apollót és a bika-fogaton járó Lunát viaszfestésben. A főlépcső igen szép bronze-rácsozata Schröffel műve, kinek egyáltalán a belső berendezés körül sok érdeme van.
Ugyanazon sorban tovább menve az 1858-ban Ybl által épült Nemzeti Lovagdát látjuk, azután az új Eszterházy-palotát (építette Baumgarten bécsi építész) s az utcza másik sarkán elérjük a nemes ízlése által igen jó hatású
gróf Festetics György-féle palotát, mely szintén Ybl Miklós műve. Az evvel szemközti sarokház gróf Dégenfeldé és Ybl-től való. Itt balra a főhg. Sándor-utczába térünk, hol a megint csak Ybl építette renaissance-modorú
Országház előtt elhaladván csakhamar ismét kiérünk az Országútra, melyet jobb felé követünk. Itt előbb az állatgyógy-intézetet érjük el, majd az evvel tőszomszéd úgynevezett régi fűvészkertben álló s Wágner építőmester által újonnan épült vegytani intézetet, mely a tudomány mai állása szerint lehető legczélszerűbben van berendezve. (Igazgatója Than Károly egyetemi vegytanár.) A kerti telken szándékoznak építeni az új egyetemet is. Még nehány lépés s elértük azon keresztutat, hol jobbról a széles Kerepesi út, balról az elegáns Hatvani utcza végződnek az Országúton. Mi a sarokháznál (mely a Nemzeti Színház tulajdona s mely helyett nemsokára új ház fog épülni) jobbra fordulunk, de ezúttal csak a második épületig megyünk, mely

a Nemzeti Színház. A nemzeti múzsa e temploma 1840-ben épült hg. Grassalkovich által ajándékozott telken Zitterbarth Mátyás pesti építész tervei szerint. Építkezési modora a nagyszerűtől éppen annyira van mint a széptől; látszik rajta, hogy csak hajlékért esengett akkor még a magyar dráma, bármi szerény legyen az. Kívül egyszerű előcsarnok van, mely előtt parányi kertecskében id. Lendvay Márton jeles színészünk éppen nem jeles (horgany öntetű) szobra áll, melynek helyén annakelőtte Katona József még jelesebb költőnk még kevésbé jeles (ugyancsak horgany öntésű) szobra állt. Az épület homlokzatán egy fülkében Megyeri szerényke mellszobra. A színház foyer-ja dóriai oszlopokkal bír, de a mai kor igényeinek meg nem felel; a nézőtér pár év óta kék és fehér színekben van díszítve."

Blaha Lujza esküvői tortája

A korábbiakban már volt szó a palotanegyedi vendéglátásról, ráadásul a mai havas nap erős késztetéssel volt azirányban, hogy szakácskönyveket lapozgassak. Egy régi válogatásban pedig láss csudát, rábukkantam Blaha Lujza, a negyed legnagyobb tere névadójának tortájára - bizony van ilyen is, nemcsak Dobos és Esterházy! Bár fotót nem sikerült találnom róla, a leírás alapján a látvány a Kiskukta eme művéhez lehet hasonlatos. A recept és az alábbi leírás pedig a Híres emberek kedves ételei című kötetből származik, szerzője Dr. Dravetzky Balázs, alias Balázs mester, az asztali örömök historikusa. (Van-e bárki, aki valaha vendéglátást vagy idegenforgalmat tanult, ki e nevet nem ismeri?)

Blaha Lujza - a nemzet csalogányának becézték. nagyon népszerű, mondhatnánk nagyasszony volt a maga korában! Reindl Lujza néven látta meg a napvilágot, később színpadi karrierjét Kölesi Lujza néven folytatta. Kezdetben vándortársulattal járta az országot, majd 14 éves korában a társaival az ekhósszekér Szabadkára vitte. A délvidéki gazdag város színházpártoló közönsége, de igazgatója és társai is hamar felfedezték kivételes tehetségét. Egyik korabeli zenés darab betétdala, pl. a "Harsog a trombita" kezdetű tőle indult országos slágerkörútra. Sikerére mi sem jellemzőbb, hogy még a suszterinasok is mindenhol fütyülték.

Szabadkán kapta első, selyemből készült estélyi ruháját. A színházban ismerkedett meg a nála jóval idősebb cseh karmesterrel, Jan Blahával, akinek felesége lett. (Attól kezdve szerepelt Blaha Lujza néven.) A derék karmester tanítani, taníttatni kezdte. Ő indította el a színpadi sikerek útján!

A hagyomány szerint egy, sajnos meg nem nevezett szabadkai cukrászmester kreálta Blaha felkérésére az esküvőjükre a később a művésznő nevével elhíresült tortát. (Abban az időben Szabadka cukrászata sok országos, sőt a határokon túl is elismert mestert foglalkoztatott!)

Háziasszonyként is híres volt a nemzet csalogánya. Pl. füstölt hússal készült lencsefőzelékét újságírók is feldicsérték. Szegedi paprikása és kapros-túróslepénye után Munkácsy Mihály is megnyalta a száját! Bélszínszeletjének receptje korabeli szakácskönyvekbe is bekerült. Magafőzte lekvárjaira, liktáriumjaira (gyümölcsízek voltak) és befőttjeire még Erzsébet kiráylné is kíváncsi volt...

Tortája készítési módja:

Hozzávalók: 250 g liszt, 100 g vaj, 100 g porcukor, 85 g dió, 3 db tojás, 50 g édes morzsa, 340 g málnalekvár, 200 g fondant.

A finomra darált diót a liszttel, a cukorral és a vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a tojások sárgáját és sima tésztává gyúrjuk. Ha lehűlt, vékonyra nyújtjuk és három egyforma tortakarika nagyságú lapot formázunk belőle. A lapokat előmelegített sütőben kisütjük. Ha kihűlt, málnalekvárral töltjük, a tetejét forró lekvárral áthúzzuk, majd rózsaszínű fondanttal bevonjuk. Az oldalát édes morzsával panírozzuk.

Mikadó

Nemrégiben egy társaságban vita alakult ki arról: vajon volt-e a Palotanegyednek vagy akár a kerületnek annyi és olyan történetű kávéháza, vendéglője, kerthelyisége annak idején, amely napjainkban dokumentálásra méltó? Pilinyi Péter Józsefváros története című munkájában ráakadtam a válaszra - amely természetesen igenlő -, és persze közben néhány helytörténeti anekdotára bukkantam.

Vajon sejti-e bárki is a Vas utcában sétálva, a Lajtha Béla-tervezte csodás szecessziós, volt kereskedelmi iskola (ma Széchenyi István Gyakorló Kereskedelmi Szakközépiskola) épületében gyönyörködve, hogy annak helyén valaha egy Krúdy által gyakran látogatott kisvendéglő állt? És ráadásul még csak nem is ő volt a legnagyobb híresség ott!

A Mikadó nevezetű éttermecskét ugyanis Pálmay Ilka korabeli sztár-színésznő, primadonna emlékezetes alakításáról nevezték el. A hölgy valóban nagy csillag volt: egy méltatás szerint "mindent tudott, amit Gábor Zsazsa tud, ha Gábor Zsazsa nem is tud mindent, amit Pálmay Ilka tudott". Nagystílű életet él: palotában lakik, hajnalig tartó vacsorákat ad, a faburkolatú Andrássy úton saját maga hajtja fiakerét, és követendő mintául szolgál a 19. század végi budapesti arisztokrata és nagypolgár úriasszonyok divathóbortjaiban. Szigligeti után hozzámegy a birodalmi gróf Kinskyhez, majd nem tudván ellenállni a színpad csábításának otthagyja arisztokrata férjét is. Ugyanolyan sikerrel szerepel Nagyváradon (még Ady is méltatja!), mint néhány évvel később Londonban, ahol még az udvari bálokba is meginvitálják. New Yorkban is játszik, Sarah Berhardt-dal egy színpadon, Rómában magánkihallgatáson fogadja a pápa, egy bordeaux-i pezsgőgyáros pedig róla akarja elnevezni pezsgőjét! Az új évszazadban már a némafilmmel is kacérkodik, toborzót mutat be azon a felvételen, amelyet az első magyar némafilmként könyvelt el a szakma - bár maga a kópia elveszett -, s "A Táncz" címet viselte. Mindezeket olvasva nem is meglepő, hogy sikeres alakítása nyomán a Palotanegyedben egy kisvendéglő neki köszönheti a nevét!

Pálmay mint Yum-Yum a Mikádóban

Ám térjünk vissza a helytörténész soraihoz!

"Réges-régi utca volt a Vas utca a Józsefvárosban. 1804-ben még névtelen, és csak a Gyöngytyúk utcáig (mai Gyulai Pál u.) tartott. 1838-ban Eisen Gasse-nak nevezték el egy boltról, 1850-ben magyarosították Vas utcára. Kedvelt tanyája volt a színészeknek a Vas utca 11. szám alatti Mikadó nevezetű vendéglő és kerthelyiség. Nevét a Népszínházban nagy sikerrel játszott operettről kapta, amelynek csillaga a pikáns megjelenésű Pálmay Ilka színésznő volt.

A Nemzeti Színház színészeinek törzsasztala volt a vendéglőben, az asztaltársaság tagja volt a szépen és tagoltan beszélő Bercsényi Béla (1873-1901), a kitűnő Shakespeare-színész, Szacsvay Imre (1851-1939), Faludy Antal (1851-1932), aki hosszú évtizedekig kisebb szerepeket játszott. Hangadójuk Molnár György (1830-1881), kalandos múltú színész, rendező, színigazgató, és nem utolsósorban 1848-as röppentyűs honvéd Budvár ostrománál. (Erre mindig nagyon büszke volt.) Molnár a vendéglőben lakott, a söntés melletti kis szobában, a vendéglős fiatal, takaros felesége a legjobb falatokat mindig félretette számára. Ha éppen arra járt, Dankó Pista is benézett, elhegedülte Molnár kedvenc nótáit. Az öreg színész élete végén gyakran anyagi gondokkal küzdött, ebédje árát több alkalommal a színinövendékek dobták össze. Az utca túloldalán lakott a Nemzeti Színház híres színész házaspárja, a korán elhunyt Szerdahelyi Kálmán (1829-1872 - utcát is neveztek el róla a Józsefvárosban) és neje, Prielle Kornélia (1826-1906), aki nyolcvanéves korában azért ment férjhez egy fiatalemberhez, mert hasonlított Szerdahelyihez.

A Mikadó vendéglő kerthelyiségében volt egy üvegablakos veranda. Itt lakott télen-nyáron egy segédszínész, Hegedűs Gyula, akit Kolozsvárról szerződtetett az 1896-ban megnyílt új Vígszínházhoz a társulat igazgatója. Hegedűs Gyula (1870-1931) alakításait póztalan természetesség jellemezte, csakhamar a színház vezető színésze lett. A Vígszínház közelében utcanév őrzi emlékét.

Más hírességek is megfordultak a vendéglőben. 1897-ben a Gyöngytyúk utcában lakott az ifjú Krúdy Gyula író, majd a Vas utcában is volt kvártélya. Később lejegyezte, hogy "a Józsefvárosban szeretett megtelepedni, mégpedig olyan házban, amelyben más író, de még hasonló foglalkozású kvártélyos nem lakott kívüle. Éppen elég egy író egy házban, akinek viselt dolgairól lehet mulatni a polgároknak." Többször betért a Mikadóba, és figyelte a vendégeket. Nyári délutánokon itt üldögélt egymagában egy csendes, finom, kék szemű öregúr - írta Krúdy -, akinek hallatára pedig valamikor megizzadt a tenyere sok szegénylegénynek. Ráday Gedeon volt, a rettegett királyi biztos, a betyárok "öregapja".

A Mikadó vendéglő sem kerülte el szomorú sorsát, lebontották, örökre letűnt. Helyén épült 1912-ben Lajtha Béla tervei szerint a Községi Felső Kereskedelmi Iskola."