2009. március 31., kedd

Palotanegyedi Esték áprilisban is!

PALOTANEGYEDI ESTÉK IV.

A közterület-rehabilitáció első szakasza: a Mária utca

Tisztelt palotanegyedbeli polgárok, tulajdonosok, egyesületi tagok! A Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat tisztelettel meghívja Önöket a vitafórum-sorozat negyedik alkalmára, amelyen újra a Palotanegyeddel kapcsolatos fontos kérdések megvitatására nyílik mód!

Az áprilisi fórumon az Európa Belvárosa Programban megjelenő és egyre jobban kikristályosodó közterület-felújítás és forgalmi változások bemutatására kerül sor, elsősorban a Mária utcára és közvetlen környékére koncentrálva (burkolat, növényzet kiválasztása), de természetesen szóba kerülnek a többi közterületet, utcát érintő tervek is.

A fórum időpontja: 2009. április 22., szerda este 18 óra,
helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

A fórumon a Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációs cégének, a Rév8 Zrt.-nek a vezérigazgatója, Alföldi György DLA fogja bemutatni – prezentáció keretében – az aktuális módosítási terveket munkatársa, a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével.

A fórumon részt vesz dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnöke, a beszélgetés moderátora Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke.

2009. március 26., csütörtök

Rákóczi útja a Palotanegyed határán

Március 27-e II. Rákóczi Ferenc születésnapja - 1676-ban. A vezérlő fejedelem persze nem a Palotanegyedben járt, hiszen annak idején itt csak mocsár, jó esetben gyümölcsös volt. Nem, Rákóczit nem az élete, még csak nem is a halála, hanem a szó szerint vett utolsó útja köti a Palotanegyedhez. Rákóczi hamvainak hazaszállítása alkalmával kapta ugyanis a régi Kerepesi út belső része a Rákóczi nevet, még 1906-ban.


Kisfaludy Stróbl Zsigmond: Rákóczi

"A magyar történelem kiváló alakjai közül egyedül II. Rákóczi Ferenc hamvai nyugosznak idegen földben, s e hamvaknak hazaszállítása a nemzetnek ismételten kifejezett közóhaját képezi. Hála legyen érte az isteni gondviselésnek: azok az ellentétek és félreértések, amelyek súlyosan nehezedtek elődeinkre hosszú századokon át, ma már egy végképp letűnt korszak történelmi emlékeit képezik." - állt Ferenc József király 1904. április 18-i uralkodói leiratában, melynek címzettje a magyar kormány feje, gróf Tisza István volt, s melynek zárása így hangzott: "Ennélfogva utasítom, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzon és erre vonatkozó javaslatait elvárom."

Rákóczi Ferenc, mint általános iskolai tanulmányainkból tudjuk, Rodostóban hunyt el, 1735-ben, majd édesanyja, Zrínyi Ilona mellé temették el Isztambulban. A fejedelem hamvaiért 1906. október 14-én öttagú bizottság utazott a török székvárosba Thaly Kálmán vezetésével, aki 1889-ben a sírok azonosításánál is főszerepet játszott. A koalícióhoz közel álló Thaly előtérbe kerülése nem véletlen: bár neve ma már inkább csak hamis kurucnótái révén ismert, egykor oroszlánrészt vállalt a széles körű Rákóczi-kultusz megteremtésében. Október 20-án az országgyűlés eltörölte a Rákóczit és a szabadságharcot megbélyegző 1715-ös határozatot, továbbá megszavazta az újratemetésről és a felállítandó síremlék költségeiről rendelkező 1906. évi XX. törvényt.

1906. október 27-én Orsovánál - ahol annyi emigráns hagyta el a múltban az országot - magyar földre értek a fejedelmi ereklyék. A fogadóbizottság négy különvonatnyi előkelőségből állt, akiknek Thaly büszkén jelentette be: "Átadom a szent hamvakat a magyar kormánynak."
II. Rákóczi Ferenc földi maradványai mellett ekkor tértek haza fia, Rákóczi József, édesanyja, Zrínyi Ilona, egykori társai közül pedig gróf Bercsényi Miklós, Sibrik Miklós és gróf Esterházy Antal hamvai, továbbá a Nikomédiában exhumált gróf Thököly Imre koporsója is. Az országhatártól a fővárosig, hasonlóan a tizenkét évvel korábbi Kossuth-temetéshez, a hamvakat szállító szerelvényt mindenütt ünneplő tömeg fogadta. Szerte az országban, különösen a Rákóczi-kultuszhoz kötődő településeken emlékmáglyák, úgynevezett Rákóczi-tüzek gyúltak- tudósít a Múlt-kor történelmi portál.
Bár a végső cél nem Budapest, hanem Kassa, illetve Késmárk volt, az ünnepségsorozat tetőpontja egyértelműen a fővárosban volt. Október 28-án reggel fél kilencre ért be a vonat a Keleti pályaudvarra, ahol a fogadóünnepséget a főváros új polgármestere, Bárczy István vezette. A koporsók gyászhintókra kerültek, majd a díszmagyarba öltözött előkelőségek és a Rákóczi-kort megjelenítő, Szendrei János történész koreografálta díszmenet a Kerepesi úton és a Károly körúton át a Deák térre vonult. Ezt követően Rákóczit és társait a Szent István Bazilikában, Thökölyt pedig a Deák téri evangélikus templomban ravatalozták fel. Mindkét templomban gyászmisét celebráltak, melyen megjelentek a képviselők, a főrendek, a tudományos közélet vezetői, a fővárosi elöljárók, valamint az újratemetett emigránsok leszármazottai is. Este a hamvakat újabb díszmenet kísérte vissza a pályaudvarra. Október 29-én reggelre ért a különvonat a Felvidékre. Rákóczi, Bercsényi és a többiek temetése még aznap lezajlott a kassai dómban, másnap pedig Thökölyt is végső nyugalomra helyezték a késmárki új evangélikus templomban.
Még a gyászünnepségek napján, október 28-án hivatalossá vált, hogy a belvárosi Kerepesi út neve Rákóczi útra, az ebbe csatlakozó Csömöri úté pedig Thököly útra változik. Maga a gyászmenet tehát a mai Rákóczi úton vonult a pályaudvar felé, amint ezt 1927 óta dombormű is megörökíti az 5. számú ház homlokzatán. A későbbiekben a fejedelem lovas szobrot kapott a Parlament előtt, alakja bekerült a Millenniumi emlékmű oszlopai közé, s mellszobor örökíti meg a kispesti Kossuth téren is. 1906-ban a Rákóczit ünneplők nem sejthették, hogy a fejedelem és társai hamvai röpke tizenhárom évig nyugodhatnak a magyar állam területén. Mint tudjuk, nem a helyük változott meg, hanem az ország határai.

2009. március 25., szerda

Kossuth kendő

A hónap műtárgya a Nemzeti Múzeumban - azért, mert nagyon tetszik, meg némiképp a szeles időre is tekintettel! A dolog pikantériája, hogy Kossuth maga sosem volt tagja a Nemzetőrségnek...



"KOSSUTT - mint nemzetőr" – szerepel németül azon a kendőn, amely bizonyítja, hogy a fiatalok által napjainkban viselt arcképes pólóknak szép és igényes történelmi előzményei vannak.
A XVIII. századtól kezdve készítettek egy-egy fontos történelmi esemény, nyertes csata, békekötés, koronázás emlékére damasztteritőket, kendőket. A damasztszövés bonyolult és költséges módszerét a fa-, később a rézmetszetes, végül ezeken a XIX. századi emlékkendőkön a kőnyomatos eljárás váltotta fel. Magyarországon az 1848-49-es szabadságharc idején a nemzeti színek, a magyar címer és a haza nagyjainak arcképe jelezte a kendők használóinak hazafiságát.
Az emlékkendőkhöz a reformkor nagyjairól készített arcképsorozat szolgáltatta a mintát, a kendőkön ezeknek a portréknak a tükörképe látható, ezért is tartja Kossuth Lajos a bal kezében szuronyos puskáját.

2009. március 23., hétfő

Figyelem: módosuló határidő!


Az időhiányra hivatkozó pályázók kérésére a Mesél a Palotanegyed... pályázat kiírói döntöttek arról, hogy még adnak egy hétvégét a szorgalmas kutatóknak, így az április 1-jei beadási határidő április 6-ára módosult!

Ennek megfelelően tehát legkésőbb két hét múlva, hétfőn estig postára kell adni a pályaműveket!
(Remélem, lesznek sokan, akiket érint a hír... :-))

Trabi a Múzeumban

Múlt héten, egyik reggel munkába menet meglepő dologra lettem figyelmes: a Nemzeti Múzeum lépcsőjén egy Trabi áll! És ráadásul piros kerékbilincse van...


Azt hiszem elég őrült az ötlet ahhoz, hogy megállásra késztesse az arrajárókat! Nos, a megfejtés: Magyar Sajtófotó Kiállítás - immár 27. alkalommal, amelynek kísérőkiállítás-témája idén - az évfordulóra emlékezvén - : a határnyitás húsz éve.

A kiállítás április 26-áig tart nyitva, hajrá! A fotóért köszönet Szolnoky kolleginának, aki már látta a képeket.. Capát pedig pótoljuk a Ludwigban :-)

2009. március 19., csütörtök

Szakrális terek - az idei Kulturális Örökség Napjain

.



A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - bár még messze a jelentkezési határidő - meghirdette az idei Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatot, hagyományosan szeptember haramdik hétvégéjére, azaz idén szeptember 19-20-ára. A felhívás itt megtalálható!


Idén, a Kulturális Turizmus Évében a szakrális tereket jelölték meg központi témaként a Szakrális Művészetek Hete rendezvényével karöltve (templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek).

Emellett kiemelt nemzeti évfordulókhoz csatlakozási lehetőségek 2009-ben: Angster József, Balázs Béla, Bánki Donát, Benedek Elek, Derkovits Gyula, Joseph Haydn, Janus Pannonius, Jánszky Béla, Kazinczy Ferenc, Kálvin János, Kempelen Farkas, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kozma Lajos, Kőrösi Csoma Sándor, Lükő Gábor, Márffy Ödön, Nagy Virgil, Preisch Gábor, Quittner Zsigmond, Radnóti Miklós, Táncsics Mihály, továbbá az 1989-es határnyitás, a kálvinizmus és Szent Pál évfordulója.

A tavaly őszi rendezvények színteréül a Palotanegyedben igen sok szolgált és bízunk abban, hogy idén talán újabb helyszínek is csatlakoznak majd!

2009. március 16., hétfő

A Magyar Jazz Ünnepe



A palotanegyedi volt Hasenfeld-házban (Múzeum utca 7.) ma a Kossuth Klub és a Budapesti Jazz Klub várja a kultúrára és a művészetre szomjazókat. E hét csütörtökétől a Magyar Jazz Ünnepén...




A Magyar Jazz Szövetség 1990-től, alakulása évétől rendszeresen megrendezte a Magyar Jazz Ünnepét. A fesztivál egy évtizeddel később más rendezvények keretében, azokhoz csatlakozva élt tovább, ám 2007-től ismét önálló eseményként várja a jazzbarátokat. A 2009-es Magyar Jazz Ünnepe igazi ünnepléssel kezdődik: március 19-én adják át az idei Szabó Gábor Jazz életműdíjat. A háromnapos fesztivál idején a hazai jazzélet elismert egyéniségei mellett a fiatalok is bemutatkozhatnak a koncertek alkalmával. A program zárónapján többek között a jelenleg Bostonban élő, több mint 20 éve a Berklee College of Music professzoraként is elismert legendás magyar zongorista, Gárdony László lép fel.

2009. március 13., péntek

A Nemzet kertjéről - március idusához közeledve

"A nevezetes március idusán még semmiféle kert nem volt a Nemzeti Múzeum körül, csak palánkkal körülvett gyomtenger. De mára már a Pál utcai fiúk híres Muzija sem látható: a nevezetes történelmi helyszín meglehetősen elvadult. Bár a kert megújítását tíz éve tervezik, ma már kitűzött határideje sincs a munkának."


A Népszabadság mai számában összefoglalást közöl arról, hogy mi is történt az elmúlt években a múzeumkert háza táján. Sajnos, magában a kertben semmi, s ennek eredményeként mára valóban elvadult helyzet uralkodik. A cikkíró rögzíti, hogy igazából nem tudni, mi várható, de legalább egy klassz felülnézeti térképet (utcák, szobrok, emlékművek megjelölésével) csatoltak a világhálón megjelenő íráshoz (belenéztem a nyomtatott változatba, ott nem szerepel).


2009. március 11., szerda

Laudáció

.
Bár már a hasonló érdeklődésű blogok hírül adták, hogy újabb műemléki védettségekkel gazdagodott a Palotanegyed, az egyszerű felsoroláson túlmenően érdemes idézni a jogszabály előkészítésekor az egyes épületekre irányadó szempontokat és érveket! Mint egyfajta laudációt, méltatást a Palotanegyednek...
.
"A Gutenberg tér 4. szám alatti épület terveit a Magyarországi Könyvnyomdászok és Betűöntők Segélyező Egylete megbízásából Vágó József és László 1905-ben készítette el; a kivitelezés 1906-1912 között zajlott le. Az épületben bérlakások, az egylet hivatali és egyleti helyiségei, földszintjén üzletek, étterem, kávéház és nagyméretű színházterem kaptak helyet. A szecessziós stílusú, ötemeletes lakó- és irodaépület lefedett udvarában található a színházterem melynek eredeti faltagolása, stukkódísze fennmaradt, eredeti formája helyreállítható. Az épület homlokzatának falfelületei vakoltak, finom kváderezett mintával markáns elem a két sarok íves zárterkélye a harmadik-ötödik emelet között. Az épületbelsőben számos eredeti öntött terrazzoburkolat, kerámia falburkolat, színes ólomüveg ablak, vas- és bronzkorlát, stukkódísz található. Az épület a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alkotása; már önmagában a több funkciót befoglaló épületkialakítás is különlegességet jelent. A ház a Vágó testvérek egyik legelső önálló munkája, így életművükben is fontos szerepet játszik. A Gutenberg tér meghatározó hangulati és látványeleme a nagy tömegű épület harmonikus tagolású szecessziós homlokzata, melynek dekorativitását egykor tovább emelte Kernstok Károly sgrafitto reliefje; utóbbi a homlokzat felújítása esetén helyreállítható lenne.

Az 1853-ban visszaállított jezsuita rend csak az 1880-as években telepedett le a magyar fővárosban. Hosszas helykeresés után magyar arisztokraták támogatásával a Józsefvárosban, az akkor még Scitovszky tér és a Mária utca sarkán lévő telket szerezték meg, ahol 1888-ban megindult templomuk és rendházuk építése, amelyek tervezését Kauser József (1848-1919) építész, kivitelezését pedig Kauser Gyula építőmester végezte. A rendház már 1890-ben, a templom csak 1909-ben lett kész. A neoromán-neogótikus stílusban épült, téglaarchitektúrás templom kéttornyos homlokzatával a Lőrinc pap térre néz. A bazilikális elrendezésű templomnak nemcsak külseje, de belső berendezése is egységes stílusban készült, építéskori kialakítását ma is őrzi. A jezsuiták fokozatosan szerezték meg a környező házakat is. Rövidesen a Mária utcával párhuzamos, akkor még Zerge, később Horánszky utcában is sikerült ingatlanokhoz jutni. A jelenlegi Horánszky utca 22. szám alatti telekre Zichy Gyula kalocsai érsek megbízása alapján Renkl Tamás építőmester 1898-ban készített terveket egy rendi lakóházhoz, amelyhez az Építő Ipar szerint a következő év januárjában építési engedélyt is kaptak. A házat befejezése után Zichy a rendnek ajándékozta. A Horánszky utca 18-20. szám alatt 1910-ben kezdődött meg az építkezés előkészítése, mivel a 22. számú ház már állt, itt csak a hátsó udvari szárnyat kellett hozzátoldani. Az új együttest Baumgartner Sándor (1854-1928) építész tervezte, majd Fábián Gyula ellenőrzése alatt Kauser Gyula kivitelezte. A Horánszky utca 18. szám alatti telket ekkor csak fél szélességében építették be, e telek ma is látható beépítése – a már fennálló épülettel megegyező stílusban – 1940 körül készült. A több különböző időszakban és stílusban kiépült jezsuita épületegyüttes történeti egységében és egyedileg is megőrzésre méltó. A historizmus századfordulón létező stílusváltozatai közül több is feltűnik az épületeken, a kongregációs rendház és a templom más-más stílusban, de egyaránt középkori építészeti emlékeket idéznek fel. Az igényes tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően az épületegyüttes egy méreteiben és eleganciájában is impozáns, ma is jól használható közösségi teret ad, melynek megőrzése a mindennapi használatban sem okozhat jelentősebb nehézséget.

A mai Lőrinc pap tér 2. szám alatt egy korábbi földszintes lakóház helyén az 1897-et követő években Havel Lipót tervei alapján építtetett városi palotát gróf Zichy Nándorné. Az épület magját a díszlépcsőház alkotta. Az alsó szinten „úri” és kiszolgáló helyiségek, valamint a személyzet szobái nyertek elhelyezést. Az első és a második emelet nagy részét a palota lakosztályának helyiségei foglalták el. Az ingatlant 1928-tól birtokló gróf Károlyi Emma 1935-ben a belső helyiségeket Abos Brúnó építésszel átalakíttatta és a második emeleten bérlakásokat nyitott. Az államosítás után az épület teljes egészét bérházzá alakították. A Zichy-palota a historizáló neobarokk építészet érett példája, mely neves előképekről kölcsönözte építészeti részleteit. A palota változatos kialakítású homlokzata mögött gazdag stukkódíszes belső helyiségek és kovácsoltvas korláttal kísért elegáns lépcsőház sorakoznak. A külső és belső díszeit is őrző városi palota műemléki védettsége indokolt.

A Mária u. 4. szám alatti lakóházat 1884-ben Kálmán János építtette Tutkovits István építőmesterrel. A kissé elhanyagolt épület máig megőrizte díszes homlokzatának és belső kialakításának eredeti részleteit, s eredeti formája nagyrészt rekonstruálható lenne. A Mária utca páros oldala szinte érintetlenül mutatja még ma is az egykori Palotanegyed külső, szegényesebb részének, az iparosnegyed felé átvezető szakaszának 19. század végi képét. Az utcasor egyik értékes eleme a 4. szám, amely a 6. és 8. számmal együtt egységes házsort alkot. Az épület műemléki védelem alá helyezését mind egyedi építészeti értékei, mind jelentős városképi szerepe egyértelműen indokolják.

A budapesti Puskin u. 4. szám alatti épület Belső-Józsefvárosban, az egykori ún. mágnásnegyedben áll. A telek a 19. század nagy részében a Rosznagel család kezében volt. 1889-ben vette meg a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete székház céljaira. Az építkezést 1898-ban kezdték meg Steinhardt Antal műépítész tervei alapján. A korábbi épület helyén egy historizáló stílusú, belül impozáns belső aulával kiképzett, elsősorban kényelmi és szórakozás céljára szolgáló székház létesült. A II. világháborúban bombatalálatot kapott, majd helyreállított épület 1949 óta a Közalkalmazottak Szakszervezetének székházaként működött, illetve sportkluboknak (Petőfi SC, Bástya SE) adott helyet. A pinceszinten kialakított sporthelyiségekben sokáig működött a Budapesti Sportegyesület (BSE) vívó szakosztálya. Az épület jelenleg a Szcientológia Egyház tulajdona. A legutóbbi felújítási munkálatok az 1980-as években zajlottak. A Józsefváros egykori palotanegyedében épült, egyesületi célok kiszolgálására létesített épület kialakításában megjelenik a századforduló historizáló palotaépítészete. Harmonikus külső megjelenésének és reprezentatív belső tereinek megőrzése mindenképpen indokolt. Lépcsőházi korlátja, stukkódíszei, a szokottnál magasabb igényszinttel kialakított nyílászárói, nagyvonalú térszervezése, elegáns belső terei kimagasló értéket képviselnek. "

2009. március 9., hétfő

Palotanegyedi Esték III.


Nem sub rosa, hanem minél nagyobb nyilvánosság előtt tervezi megrendezni a CaPE a következő, immár harmadik lakossági fórumát. Íme hát a meghívó:


Tisztelt palotanegyedbeli polgárok, tulajdonosok, egyesületi tagok!

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat tisztelettel meghívja Önöket a vitafórum-sorozat harmadik alkalmára, amelyen újra a Palotanegyeddel kapcsolatos fontos kérdések megvitatására nyílik mód!

A rendezvény témája:
önkormányzati vagyongazdálkodás és vagyonkezelés a Palotanegyedben (ingatlantulajdon, bérlemények), a Kisfalu Kft és a JVK Kft. tevékenysége,
ideje: 2009. március 25., szerda este 18 óra,
helyszíne:
a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

Meghívott vendégek, akik válaszolnak a fórumon részt vevők kérdéseire:
· Kovács Ottó ügyvezető, KISFALU Vagyongazdálkodó Kft.,
· Dr. Morvai Ottó ügyvezető, Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft.,
· a Józsefvárosi Önkormányzat Vagyongazdálkodási Irodájának vezetője/képviselője.


A fórum állandó résztvevői: Alföldi György DLA, a Rév8 Zrt. vezérigazgatója és dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnöke.

A beszélgetés moderátora: Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke.

A rendezvényen tisztelettel várja Önöket:

Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke
dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnö
ke

2009. március 8., vasárnap

Krepuska: a modern fülgyógyászat megteremtője és a filoxéra hazai leküzdője

.
A Reviczky utcán sétálva majd' minden épület falán találhatunk egy emléktáblát. A sok ismert név között - a Károli Egyetem melletti ház falán - lévő márványtábla Krepuska Géza orvosra hívja fel a figyelmet, aki Pesten született 1861. szeptember 5-én és a világháború után, Budapesten 1949. okt. 15-én hunyt el. Fülészként, egyetemi tanárként a modern magyar fülgyógyászat megalapítóját tisztelhetjük benne.

Orvosi munkásságáról kutatója, Heilauf Zsuzsanna a következőket írja:

"1888. január 14-én kapta meg egyetemes orvosdoktori oklevelét. A János Kórházban fizetés nélküli orvosként az osztályokon fekvő betegek fülészeti vizsgálatait végezte. Megélhetésének biztosítása végett az akkori Munkásbiztosító helyettes körzeti orvosaként, továbbá a Fehér Kereszt gyermekkórház konziliárusaként dolgozott.
Krepuska Géza 1892-ben az István Kórházban, 1897-től az Új Szent János Kórházban, majd 1900-1911 között ismét az István Kórházban dolgozott főpolgármesteri kinevezéssel mint fülész rendelőorvos. Ezekben a kórházakban még nem volt önálló fülészeti ambulancia és fülészeti osztály, így a betegeket csak az osztályos főorvosok hozzájárulása után tudták helyben megvizsgálni és kezelni, ha pedig műtétre volt szükség, meg kellett várni, hogy egy műtő kiürüljön, illetve műtéti asszisztenst és altatóorvost kellet kölcsön kérni. Mindeközben Krepuska externistaként Petrik Ottó tanár kórbonctani intézetében folytatta a fül anatómiai vizsgálatait, melynek tapasztalatait dolgozatokban jelentette meg (A hallószerv leukaemiája, A hallószerv gümőkórja, stb.). Petrik megbízásából kutatta a járványszerűen fellépő ázsiai kolera nemrég felfedezett kórokozóját is.
Kórbonctani és gyakorló orvosi praxisának anyagait felhasználva kidolgozta a dobüreg felvésés legmegfelelőbb műtéti eljárását, illetve leírta az otogen agytályog feltárásának legkorszerűbb formáját és gyógykezelését. Ennél a betegségénél elért gyógyeredményei már akkor 35-40 %-ot értek el, és ezek jobbak voltak a külföldi statisztikák eredményeinél. Kidolgozta a labyrinthus megnyitás ún. hátsó feltárását, amely az arcideg mellett jó drenálást biztosított.
Tudományos munkásságának elismeréseképpen Petrik Ottó javaslatára 1898-ban az egyetem tanári kara egyetemi magántanárrá habilitálta. Az orvosi fakultáson a fülgyógyászat tantárgyat oktatta, amely akkor még nem volt kötelező. Hallgatóira az előttük végzett műtétek eredményes kivitele nagy hatást gyakorolt.
1897-ben az Igazságügyi Orvosi Tanács tagjává nevezték ki, s ezt a megbízást 40 éven át látta el. 1911-ben az egyetemi tanári kar egyhangú meghívására megbízott előadónak kérték fel, így a Rókus Kórházba kihelyezett fülészeti tanszék igazgatójaként egyben főorvos is lett, s ahol egészen 1933-ig működött és tanított.
Bár a Rókus Kórházban nem voltak túl jó feltételek a tökéletes munkához – a műtőhelyiségben csak egy kicsi asztal fért el, a kórlapokat az ablakpárkányon írták –, mégis Krepuska híre miatt betegek százai keresték fel, s rengeteg tanítvány akart nála gyakornokoskodni. Nagy előnyt jelentett a tudományos munka számára az, hogy a Rókusban különálló fülgyógyászati és gégészeti klinika működött, szemben a külföldön már összevont fül-gége klinikákkal. Időközben nyilvános rendkívüli magántanári címet nyert 1913-ban. Az első világháború alatt leginkább a háborús sérültek fülorvosi ellátásával, rokkantsági fokának meghatározásával és felülbírálatával foglalatoskodott.
Rengeteg fülgyógyászati előadást tartott saját eredményeiről, ezek közül kiemelendő a Balassa-féle emlékérem átvételekor tartott A labyrithus gennyes gyulladásáról 302 eset kapcsán című.
72 éves koráig, 1933. dec. 31-ig vezette a Rókus Kórházban működő fülészeti tanszéket, de az Üllői Úti I. Számú Sebészeti Klinikán még 1936-ig tartott előadásokat. Ebben az évben adták ki egyetemi tankönyvét a 357 oldalas, 219 képpel illusztrált Fülgyógyászatot."



Krepuska azonban nemcsak az orvostudomány terén tett maradandót! A homoki szőlők termesztésében is kiváló eredményeket felmutató pro­fesszor nagyban hozzájárult a filoxéra-pusztítás elle­ni harc eredményes megví­vá­­­sá­hoz, tapasztalatai nagy segítséget jelentettek a homoki szőlők elterjesz­té­sé­­ben. A századfordulót megelőző években a magyarországi hegyi szőlőkultúra szinte teljes egészé­ben kipusztult a filoxéra támadását követően. Ekkor az egyetlen gyógymódnak a homoki szőlők tele­pí­té­se ígérkezett. A szőlészet szakemberei számíthattak a Magyar Természettudományi Társulat osz­lo­pos tag­jára, Krepuska Gézára!

Az orvosprofesszor ideális helyet talált a család lőrinci házától alig pár kilomé­terre fekvő homokdombon, azaz Péteri-pusztán. A Lövy család birtokából vásárolta meg a mai Szál­fa – Erdősáv – Vezér – Ti­sza­virág ut­cák által határolt területet. Ezen a szél kialakította dombon hozta létre híres szőlészetét, hazai talajba ül­tet­ve Európa számos táján honos fajtákat. Igen sok fajta szőlő honosításával foglalkozott, így például neki köszönhető a hír­ne­ves fran­cia vörös bort adó cabernet szőlő Magyarországra kerülése. A 17.157 négyszögölnyi területet a ho­moki szőlőtelepítés kísérleti terepévé vál­toz­tatta, megannyi szaktekintély elis­merésétől övezve.
Dr. Krepuska Géza családjára, a Krepuska-birtokra a XVIII. kerület (Pestszentlőrinc-Pestszentimre) így emlékezik:
  • évente megrendezi a Krepuska Géza Európai Szüreti, Kulturális-Művészeti, Nevelési Fesztivált,
  • Budapest, XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzat Képviselő-testülete 2008. évben dr. Krepuska Géza orvos professzor részére posztumusz „Pestszentlőrinc-Pestszentimre Díszpolgára” kitüntetést adományozott,
  • az Alacskai úti lakótelep egyik utcája a Krepuska Géza sétány nevet viseli,
  • a Krepuska Géza sétány első házán emléktábla látható.

2009. március 5., csütörtök

Robert Capa a Palotanegyedben

.
A művész egyik legismertebb fotójával (Pablo Picasso és Françoise Gilot, 1948) hívom fel a figyelmet a holnap nyíló előmustrára:



Két év munkájának eredményeként a Magyar Állam tulajdonába került a Robert Capa életművét méltón reprezentáló kollekció. A Magyar Nemzeti Múzeumban látható kiállítás a Ludwig Múzeumban 2009. július 2-án nyíló nagy kiállítás előzetese. A kiállítás ingyenes, megtekinthető a Magyar Nemzeti Múzeum kupolatermében 2009. március 6-tól 16-ig, mindennap 10-18 óra között.

2009. március 3., kedd

Úgy tűnik, itt a tavasz...

...nos, kétségtelenül, ha már az ingatlanhirdetésekben is a világirodalom legismertebb szerelmespárjára apellálnak a Rómeó-Júlia erkéllyel!



De azért ne feledjük: ha nem is a Reviczky utcának, de a Palotanegyednek is megvan a maga szerelmespárja, mégpedig a Festetics családban. A hősnő: Lady Hamilton, a történet pedig valóságosan mesébe illő, íme, hogyan is ír erről a Festetics Palota honlapja:



A történet főszereplője Mary-Victoria Douglas-Hamilton (1856-1922), anyja Badeni Mária Amália nagyhercegnő, apja Douglas Hamilton angol királyi herceg. Az európai arisztokrácia legmagasabb köreihez tartozó Mary Hamilton fiatal éveiben még nem is sejtette, hogy nem a hercegkisasszonyok „megszokott” életútját futja majd be, és éppen az ő életében ütközik majd végzetesen össze a szerelem a pénzzel és a politikával. Azt pedig végképp nem gondolhatta, hogy ennek az összeütközésnek a középpontjában egy fiatal magyar fônemes áll majd…
A Festetics család Magyarország legnagyobb és legbefolyásosabb fôúri családjai közé tartozott. Tagjai feltétlen udvarhűségük mellett viselt méltóságaikról, mecenatúrájukról és országos jelentőségű kezdeményezéseikről voltak híresek. Ebbe a családba született 1850-ben gróf Festetics II. Tasziló, a budapesti Festetics Palotát is építtető Festetics II. György fia. Az ifjú gróf a legmegfelelőbb neveltetésben részesült, kiváló sportember és vadász hírében állt, a lovas sport őszinte rajongója volt. Tanulmányútjai során bejárta egész Európát. Elhúzódó angliai tartózkodása nem volt véletlen, hiszen ekkor ismerkedett meg Mary Hamiltonnal. A jóképű magyar gróf azonnal meghódította az angol királyi házzal is rokonságban álló skót hercegkisasszony szívét. Tökéletes boldogságukat azonban meghiúsította, hogy a monacói herceg személyében a magyar „grófocskánál” előkelőbb kérő is jelentkezett. Európa egyik legősibb és legjelentősebb uralkodócsaládjával természetesen Festetics Tasziló nem tudott versenyre kelni, s mivel politikai okok miatt a frigyet a francia uralkodó, III. Napóleon is támogatta, a szülők kényszerítésére 1869-ben a házasság végül megköttetett. Mary Hamilton Albert Honore Charles monacói herceg felesége lett. Az esküvőt annak ellenére megtartották, hogy szemtanúk szerint a ceremónia alatt a mennyasszony a legfontosabb kérdésre hangosan így felelt: „Nem akarok hozzá menni!”
Egy kényszerházasság természetesen nem lehetett boldog. Az ifjú pár közös élete során nem találta meg a harmóniát. Született gyermeküket Albert herceg nem szerette - a monacói család egyes állítások szerint megkérdőjelezte, valóban a herceg-e az édesapa -, az ifjú asszony gondolatai pedig egyre csak a magyar gróf körül jártak. A társadalmi konvenciók kényszerítő hatása nem állhatott egy igazán erős akarat és a szerelem útjába. Mary Hamilton szívének engedelmeskedve, a monacói hercegséget és hírnevet hátrahagyva Festetics Taszilóhoz menekült a boldogtalan házasságból…
Miután a pápai udvar semmisnek nyilvánította a kényszerből kötött házasságot, már semmi nem akadályozhatta meg a szerelem beteljesülését: Gróf Festetics Tasziló és Mary Hamilton 1880. júniusában egybekelt. Egyes források szerint a szertartást a Festetics Palota – sajnos azóta megsemmisült – családi kápolnájában tartották. A kezdeti nagy szerelem végigkísérte a pár életét, s az otthonul szolgáló budapesti palotát évtizedeken keresztül a boldogság járta át. Festetics Tasziló fényes közéleti karriert futott be, 1911-ben hercegi rangot kapott, s nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte elismert diplomata hírében állt. Nevéhez fűződik a keszthelyi Helikon kastély kibővítése és felvirágoztatása, ahol az angol trónörököst, a későbbi VII. Edwardot is vendégül láthatta.

2009. március 2., hétfő

Heinrichéké volt Józsefváros legnagyobb kereskedése?

.
Egy igazán nemes kivitelezésű, családtörténettel foglalkozó honlap próbál választ adni a kérdésre - a múlt üzeneteként a mának...


A német származású, székesfehérvári születésű Heinrich Alajos (1776-1844) 1809-ben költözött Pestre, ahol egyidejűleg polgárjogot nyert. Alajos és fivére, Ferenc (1779-1855) 1827-ben Omoroviczyai előnévvel magyar nemességet kapott Ferenc császártól. Alajos a pesti polgárőrség adjutánsaként tevékenykedett, majd a pesti községi tanács tagjává választották, Ferenc pedig gabonaszállítással szerzett magának érdemeket.
.
A század közepén Heinrich Alajos vaskereskedést alapított a Belvárosban, Heinrich Alajos és Fiai cégjellel. Vagyonukat nemcsak a vaskereskedéssel, hanem a politikai háttér ügyes kialakításával is gyarapították. A család tagjai a másik kereskedőcsalád sarjaival, a Schopper család leányaival házasodtak össze. A Schopper család őse Károly, vaskereskedő, nagy szántóterületeket vásárolt a Józsefvárosban, ahol a róla elnevezett Schopper Gasset magyarosították 1873-ban Tömő utcára. A Heinrich-Schopper leszármazottak szogorúan ragaszkodtak a puritán életmódhoz és kereskedő mivoltukhoz.
.
Az 1900-as években a jómódú cég Józsefvárosba költözött, a régi császári és királyi honvédség szekerészed laktanya helyén felépített új székházába, az Üllői út 32. szám alá, az épületet Heinrich-udvarnak nevezték, kiterjedt a Mária utca 54. szám alá, ott raktározták az árukat, a földszinten vörös téglából épült udvari épületekbe.
.
.
Heinrich Ferenc (1866-1925) vasáru-nagykereskedő, politikus, kereskedelemügyi miniszter, a Magyar Polgári Párt, a Nemzeti Középpárt egyik megalapítója volt. A Budapesti Kereskedelmi Iparkamara alelnökeként és a budapesti Kereskedelmi Testület elnökeként tevékenykedett. Síremléke a Kerepesi temetőben áll, Fadrusz János szobrászművész készítette, 1929-ben állították fel. Az 1970-es években az Üllői úti részen a Vasért Vállalat boltja és központja működött. A felújított klasszicista épület homlokzatán, négy szobor felett "Heinrich Udvar" felirat olvasható. A Mária utcai épületrészen a homlokzaton mai is olvasható: "Heinrich A. és Fiai Rt."

2009. március 1., vasárnap

Palotanegyedi esték - utórezgések

A szerdai civil fórum visszahangjaiból megtudhattuk, hogy a Józsefvárosi ÖK Közterület-felügyeletének igazgatója szavatartó ember: a Szabó Ervin tér siralmas állapotú díszburkolata ügyében megtette az első lépést a hatóság részéről. A balesetveszélyes terület elé a Reviczky utca felől elzáró szalag került, majd aztán a 8ker.blog.hu-s Lesleynek köszönhetően egy feljelentés is dokumentáltan gazdára talált.


Vasárnap késő délután viszont már két autó parkolt a tiltott területen (bár az elzáró szalag két vége még jól látható). Vajon mi lenne hathatós módszer ennek elkerülésére? Dacolj.hu?



Mindenesetre látható, hogy - legalábbis részben - kiknek köszönhetjük a feltört kövezetet és így a rongálás vétsége is egyértelműen megállapítható az ide parkoló autók esetében.

Kíváncsian várjuk a fejleményeket!!!