A Palotanegyed rejtett kincsei

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Kossuth Klub Egyesület

– a Rév8 Zrt. támogatásával –

A Palotanegyed rejtett kincsei

címmel fotópályázatot hirdet!

Aligha akad bárki, aki a Palotanegyed utcáin sétálva ne gyönyörködött volna már az itteni épületek szépségében, ne merengett volna azon, ugyan milyen történeteket őrizhetnek... Esetleg az is megfordult a fejében: vajon az ötven-száz évvel ezelőtt itt élők hogyan töltötték mindennapjaikat ezen épületek között?
A történelem törvényszerűségei alapján néhány évtized múlva a minket követők a mai korra gondolnak majd hasonlóképpen.
A Palotanegyed – múltjából, építészeti jellegéből fakadóan – a fővárosba érkező hazai és külföldi turisták egyre kedveltebb úti céljává vált. Ők az itt készített fényképeiken otthonukba is hazaviszik negyedünk sajátságos hangulatát.
A Civilek a Palotanegyedért Egyesület ezért úgy döntött, itt az alkalom megörökíteni azt a Palotanegyedet, amilyennek ma, 2010-ben mi látjuk!
Mi, a helyi lakosok, azok, akik ide születtek annak idején és azok is, akik az elmúlt néhány évben költöztek erre a környékre. Mindazok, akik itt tanulnak, dolgoznak a szorgos hétköznapokban és azok is, akik ünnepelni vagy szórakozni jönnek a negyedbe!
Keressük meg és mutassuk be a Palotanegyed rejtett kincseit!
Szándékunk szerencsés módon találkozott a Kossuth Klub Egyesület gáláns felajánlásával, így az elkészült képek bemutatására az impozáns Múzeum utcai Hadik-palotában kerülhet sor március folyamán.

A képek beküldésének határideje: 2010. február 26.

A pályázati díjak átadására a fotókból nyíló, azonos című kiállítás ünnepélyes megnyitóján, a Kossuth Klubban (Múzeum utca 7.),
2010. március 10-én, szerdán este 18 órától kerül sor.
A kiállítás 2010. április 2-áig tekinthető meg.

A pályázat részletes kiírása a www.palotanegyedert.blogspot.com oldalon olvasható!

Könyvpiacunk szombaton

Klasszul alakult a szombati könyvpiacunk, olyannyira, hogy búcsúzáskor mindenki azt kérdezte: mikor lesz újra árusítás :-)

Bár reggel 10 órakor még éppen esett az eső, próbálván megakadályozni a mi kis akciónkat, viszont hamar kiderült az ég, kipakoltak az árusok, jöttek a vevők, vásároltak-beszélgettek-barátkoztak. Kellemes koraőszi nap, igazi békés sziget volt, hisz még a körúton vijjogó rendőrautókat sem hallottuk!

Szóval lesz még ilyen CaPE-rendezvény, remélhetőleg a közeli jövőben, erről hamarosan értesítéssel leszünk!

Antikvár könyvpiac a Mikszáth téren

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület hagyományteremtő céllal július végén elindította a negyedbeli közösségi bolhapiacot. A soron következő rendezvényre

szeptember 5-én, szombaton 10 és 14 óra között

kerül sor, ekkor a régi, már elolvasott vagy megunt, másoknak viszont újdonságnak számító könyvek, folyóiratok, dvd-k, cd-k, hanglemezek, képeslapok cseréjére és jótékony célú árusítására lesz mód. A befolyó bevételt, az adományokat az egyesület teljes egészében a palotanegyedi körzeti megbízott irodájának rendbetételére fordítja!

Az árusításra szolgáló asztalokat az egyesület biztosítja (ingyenesen), asztalt foglalni az egyesulet@palotanegyed.info címen vagy a 20/445-8262-es telefonszámon lehet.

Nyílt levél a Múzeumkertért

A CaPe nyílt levéllel fordul Dr. Hiller István miniszterhez a Múzeumkert lakossági használata érdekében, amely az alábbaikban olvasható. A kezdeményezéshez július-augusztus folyamán bárki csatlakozhat (magánszemélyek és társadalmi szervezetek, cégek is), az egyesület szeptember első napjaiban juttatja el a - remélhetőleg - minél nagyobb számú aláírás kíséretében a címzetthez.

Tisztelt Miniszter Úr!

A Palotanegyedben élők, dolgozók, tanulók és a nap mint nap itt megfordulók nevében keressük meg Önt, mint a Magyar Nemzeti Múzeumot fenntartó Oktatási és Kulturális Minisztérium vezetőjét.
Történészként Ön legalább annyira ismeri a pesti Belváros és így a Belső-Józsefváros, azaz a Palotanegyed történetét, a magyar históriában játszott szerepét, mint amennyire mi magunk büszkék vagyunk szeretett városrészünkre. Világot járt emberként, az európai és a tengerentúli jó példákat látva pedig nyilván megérti azt az törekvésünket, amellyel a klasszicista városmag élhetősége érdekében minél nagyobb zöld felületet, belvárosi kertet szeretnénk mi, civilek használni.
A Nemzeti Múzeum vezetése azonban – rácáfolva a Palotanegyed létrejöttében játszott másfél évszázaddal ezelőtti példamutató szerepére – kirekeszti az itt élőket a Múzeumkertből.
Ma a kert összterületének csupán kicsinyke részét használhatják eredeti céljára a pihenésre, feltöltődésre, kikapcsolódásra vágyók a világváros lüktetésében: a Múzeumkert ugyanis korábbi létéhez méltatlan módon parkolóként funkcionál, miközben a Múzeum mögötti Pollack Mihály téri modern mélygarázs évek óta kihasználatlanul üzemel.
Vajon a Múzeumban dolgozók tudatában vannak-e gyönyörű munkakörnyezetük adta lehetőségeknek? Nagy visszhangot keltett, óriási nézettséget jelentő kiállítás látogatói a Múzeum impozáns épületéből kilépve benzingőzös levegőjű, végeláthatatlan autósorok látványába ütköznek ott, ahol 30 éve még vidám gyermekek kacagásától hangos játszótér volt. Vajon olvasták-e valaha is Kubinyi Ágoston, a Múzeum igazgatójának kérvényét 1851-ből, amelyben a rettegett Helytartótanácshoz fordult, hogy a kert parkosítása javára koncerteket szervezhessen? És vajon tudnak-e arról, hogy 1857-ben, a munkálatok elkészültekor a sajtó így tudósított: „Hisszük, hogy a pesti közönség részvéte, tovább is nyilatkozni fog e szép hely iránt, mely hivatva van arra, hogy idővel a főváros egyik legszebb sétánya legyen”? Vajon méltóan védjük és ápoljuk-e örökségünket és ezzel hagyományainkat, történelmünket, amikor a Múzeum filléres gondjai miatt engedjük parkolóvá silányítani azt a helyet, ahol római szarkofágok, Hermann Ottó és más neves elődök mellszobra előtt tiszteleghetne az utókor?
Tisztelt Miniszter úr, kérjük, támogassa a zöld környezet használatára irányuló lakossági igényeket!
Támogassa a kisgyermekek, a kismamák igényét a tiszta, friss levegőre, védett, zárt és biztonságos környezetre, ahol csak a vidám gyermekzsivaj hallatszik!
Támogassa a negyedbeli kisiskolások igényét a szabadidő egészséges környezetben való eltöltésére!
Támogassa a nyugdíjasok igényét a nyugalomra, a kert jellegéből adódó ódon, megállapodott hangulatra!
Támogassa a Múzeumkert közvetlen környezetében lakók igényét a közbiztonságra, hogy ne kelljen drogosokat, iszákosokat, alkoholistákat kerülgetniük a kerten átvágva és ne hajléktalanok üssenek tanyát az elhanyagolt kertszakaszon!
Támogassa a Palotanegyedben élők igényét, akiknek városrészében a Múzeumkert az egyetlen nyilvános zöldterület!
Segítsen abban, hogy a Múzeum munkatársainak a parkolási nehézségei megoldódjanak, s a Múzeumkertben a kiállítások látogatói méltó környezetben cserélhessenek eszmét nemcsak Arany János szobra mellett, de a parkosított kert sok szép pontján! Segítsen, hogy gyerekeink, unokáink, dédunokáink biztonságos keretek között újra birtokba vehessék azt a helyet, ahol mi oly sok emléket megéltünk!
Tisztelt Miniszter Úr, kérjük, szüntesse meg a Múzeumkertben a gépkocsi-tárolás lehetőségét, egyúttal kötelezze a Múzeumkert kezelőjét a terület jó karban tartására, biztonsági őrrel való őrzésére és megvilágítására!
Egyesületünk örömmel nyújt segítséget a Múzeumkert rehabilitálásában és szívesen vállal tevékenyen részt a régi-új funkció kialakításában – korábbi, más területen végzett, sikeres erőfeszítésekhez hasonlóan -, hiszen céljaink között kulturális és természeti örökségünk védelme kiemelten szerepel!

Budapest, 2009. július 25.

Civilek a Palotanegyedért Egyesület

Bolhapiac a paloták tövében

Nyitott Udvar - közösségi bolhapiac a Palotanegyedért!

Július 25-én 10.00 - 14.00 óra között, a VIII. kerületi Mikszáth téren kerül megrendezésre a következő közösségi bolhapiac. A Palotanegyed lakói a maguk által készített-összegyűjtött tárgyaikat teszik ki portékának. Az idelátogató érdeklődőket, vásárlás közben a negyedben élő zenészek szórakoztatják.

A piacon befolyt összegből a lakók a Palotanegyed körzeti megbízott irodáját teszik rendbe.

Információ: Miklusicsák Aliz 0670 / 4286403

Partnerek: Civilek a Palotanegyedért Egyesület, Medence Csoport, Rév8.

Mesélő Rádiópalota

Sávoly Tamás

Európa legrégibb működő Stúdiópalotájáról

A Magyar Rádió székháza a Bródy Sándor utcában 80. születésnapjára végre újra régi pompájában ragyog. A frissen felújított homlokzatával, a világ egyik legrégebben működő stúdiópalotája méltó emléke a magyar rádiózás történetének a Bródy Sándor utcában, a városrész egyik legrégibb utcájában. A Magyar Rádió központi hivatalai, stúdiói a Bródy Sán­dor utca - Szentkirályi utca­ - Múzeum utca - Pollack Mihály tér által határolt területen helyezked­nek el.
Elődje, a Telefonhírmondó 1893-tól működött, majd a rádió kísérletek megindulásával szoros kapcsolatba került a rádióval. 1903-ban indultak a Posta kísérletei a „drótnélküli szikratávíró", a rádió kifejlesztésére. 1914-ben a Csepel-sziget csúcsán felállított adó már elérte Bulgáriát, Törökországot, Oroszországot. Az 1921-ben készült 5 kW-os, majd az 1923-ban felállított 250 W-s állomással egész Európát el lehetett érni. 1924. március 15-én az adó már rövid műsort sugárzott a Gyáli úti postakísérleti állomáson felállított, hangszigetelt bútorszállító kocsiból. Az 1924/25. évi IX. tc. szabályozta a rádió állami monopóliumát, az előfizetési díjakat, ezután a korábbi Telefonhírmondó Rt-ből megalakult a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. A Telefonhírmondó VII. kerületi Rákóczi út 22. sz. alatti stúdiójának az átépítése után, a harmadik és negyedik emeleten, 1925. december 1-jén indult meg a rendszeres adás. A műsor napi 8-10 órát tartott, amit 1928. áprilisától, a Csepeltől délre fekvő Lakihegy pusztán felállított 20 kW-os adó sugározta. Azonban hamar világossá vált, hogy a meglévő hely nem elegendő, ezért már 1927-től megkezdték az új rádióépület helyének kiválasztását és felépítését. A helyszínt a főváros ún. mágnás negyedében találták meg, a Főherceg Sándor utca 7. szám alatt. A telken álló, 1871-ben Trisztinovits (Trissonovits) Mihály és a Balassovits örökösök által építtetett erős eklektikus stílusú két emeletes épületre, az MTI konszern a Magyar királyi Postával közösen még két emeletet emelt. Itt kapott helyet a Magyar Távirati Iroda igazgatósága, a Magyar Hirdető Iroda, a Magyar Filmiroda mellett a Magyar Rádió és Telefonhírmondó műszaki részlegei. A telekhez tartozó tágas udvar déli végében egy új kétemeletes épületet emeltek, amelynek első emeletén épültek fel a Rádió adását lebonyolító helyiségek: egyebek között a nagy- és kisstúdió, a próbaterem, a felolvasószoba és a hírrovat szerkesztősége. A második emeletet az igazgatóság, a műsorszerkesztés és az adminisztráció foglalta el. Az építési terv és a kivitelezés irányítása Gerlóczy Gedeon építőmérnök nevéhez fűződik, az építkezési munkálatokat a Stabil Építő Rt. végezte. Egy legenda szerint Gerlóczy a sok kábelt és Bergmann-csövezést látva egyszer így kiáltott fel: „Ha még egyszer stúdiót csináltok, állítsátok fel a dróthálózatot, én majd bekenem malterral és ezzel kész az épület!” A stúdiótechnika kialakítása zömében a postakísérleti állomás dolgozóinak szakértelmét dicséri, amelyet Szőts Ernő igazgató és Magyari Endre postamérnök németországi és ausztriai tanulmányútja alapozott meg.
Bár 1928. október 8-án 9.30-kor immár a Főherceg Sándor utcából kívánt jó reggelt a Rádió, hivatalosan azonban 1928. október 25-dikén avatták fel a Magyar Távirati Iroda és a Magyar Rádió és Telefonhírmondó új székházát, amelyben a Magyar Rádió ma is működik. Ez az impozáns építmény, mely Európa legrégibb, ma is használatban lévő Stúdiópalotája, a történelem mementójaként számtalan szállal kapcsolódik az európai, és a magyar média-, kultúr- és köztörténethez.

Kozma Miklós, a Rádió elnöke

Az ünnepségen a legfelsőbb politikai, vallási, katonai vezetők is részt vettek. Kozma Miklós, az MTI vezető igazgatója, a Rádió alelnöke így foglalta össze a kor magyar politikai vezetőinek felfogását a Rádió hasznáról: „Fegyvertár ez, a magyar szellemi harc legélesebb fegyvereinek fegyvertára”! Azé a szellemi harcé, mondta Kozma, amely a háború vége óta tart, amely során meg kell ismertetni a világgal a magyar nemzeten esett igazságtalanságokat, és amely által a magyar hír, kultúra és propaganda eljut a határon túli magyarokhoz és a külföldhöz.”
Horthy Miklós kormányzó avatóbeszédében a hírszolgálat és a Magyarország érdekében végzett felvilágosító munka fontosságáról beszélt. A rövid ünnepség után az egybegyűltek megtekintették az épületeket és a helyiségeket. Aznap este 18 óra 30 perckor indult az adás a Rádióban a megnyitóünnepség és az azt követő díszhangverseny közvetítésével. Scherz Ede, a Telefonhírmondó és a Rádió legendás bemondója így vallott a megújult munkahelyéről: „Úgy vagyok az új Stúdióval, mint amikor a gyalogos rendőrt lovas rendőrré léptetik elő. Olyan szép, nagy, félelmetesen csillogó minden körülöttem, hogy a magam tekintélyét is növekedni érzem. (...) Kint a városban millió gond, szenvedés, nyomor, bent a Stúdió gyönyörű függönyös termében a Múzsákkal komázok késő éjszakáig.”
1928-ban két stúdióval indult meg a műsorszórás. Az ún. nagy stúdió univerzális stúdió volt: a nagyzenekari művek megszólaltatásától a magányos felolvasások lebonyolításáig mindenféle műsortípushoz alkalmas volt. Az új Stúdió épülete otthont nyújtott és fórumot teremtett a kor tudósainak, művészeinek, politikusainak, hogy a legjobb minőségben szólhassanak az emberekhez. A stúdiókban megfordult: Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, József Attila, Márai Sándor, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő, Szent-Györgyi Albert, Kodolányi János, Ortutay Gyula, Horthy Miklós, Gömbös Gyula. A rádió újabb és újabb követelményeknek kellett, hogy megfeleljen. A zenei műsorok mellett egyre nagyobb szerepet kapott a rádió közművelődési, oktatási, tanácsadói funkciója. A budapesti rádió műsorpolitikája a kor szellemi életét tükrözte, ennek megfelelően igyekezett minden hallgató rétegnek műsort adni. A budapesti írók, művészek, tudósok és politikusok újfajta kapcsolatot teremthettek a rádió útján közönségükkel. Sokat foglalkoztatott színészek, művészek, bemondók és riporterek országosan ismert rádiós személyiségekké váltak. A világgazdasági válság idején munkaközvetítéssel segítették a munka nélkül maradt lakosságot.
1930-ban a Budapestre látogató Európai Rádió Unió vezetői legfelsőbb elismeréssel szóltak a „világ legmodernebb” stúdióiról, melyeket a „palota” magában rejtett. A birtokba vétel után, a műsoridő növekedése, a Budapest II. megindításával kapcsolatos növekvő műsorigények a rádió vezetőségét bővítésre ösztönözték. Új közvetítő reléállomások felállítását tervezték és valósították meg rekord idő alatt, Pécsen, Miskolcon, Magyaróváron és Nyíregyházán. A 314 m magas Lakihegyi adótorony rekord idejű felállításával újabb európai csúcsokat döntött a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt. A Részvénytársaság 1932 július 6-án megvette Festetics Tasziló herceg budapesti Eszterházy utcai palotájához tartozó kertjét a Stúdiópalota szomszédságában, és megbízta Münnich Aladárépítészt a stúdió palota bővítési terveinek kidolgozásával.

Károlyi-palota

Az ún. nagy stúdió az építkezések során a későbbikben is megmaradt, sőt kibővítették, a kis stúdiót felszámolták. Ezzel párhuzamosan számos új stúdiót alakítottak ki, amelyeket számozásuk mellett színükkel is jellemezhettek. A zöldszínű II. stúdió elsősorban a szólisták és kisebb zenekarok fogadására szolgált, a narancsszínű III. stúdió a hangjátékoknak lett kialakítva, a meggyszínű IV.-, és a dohányszínű V. stúdiót a felolvasásoknak és a hírszolgálatnak szentelték. A legnagyobb stúdió az újonnan épült VI. lett, amely a nagyzenekarok befogadására is remekül használható volt azáltal, hogy a zenekart amfiteátrumszerűen helyezték el. A stúdiók akusztikai vizsgálatát, beállítását Békésy György, később Nobel-díjas biofizikus, postafőmérnök végezte.

Békésy György

A VII. és VIII. stúdiókat a hanglemezműsorok összeállítására használták a korszerű háromtárcsás forgatóasztaloknak köszönhetően. Az eperszínű IX. stúdió kisebb együttesek, ének- és hangszerszólisták fogadására szolgált. A X. stúdió a hírszolgálté volt, később a hangfelvételek lehallgató helyévé vált.
Az állandóan jelentkező helyhiányt a szomszédos épületek helyiség kibérlésével enyhítették. Így válhatott ideiglenes stúdióvá a Budapesti királyi Orvos Egyesület székházának Semmelweis nagyterme a Szentkirályi utca 21-ben. A több, mint két éves építkezés után 1935. május 14-én a megújult épületet, az építők és a kivitelezők mutatták be a sajtó képviselőinek. Az építkezések alatt az adás folyamatos volt. 1932 tavaszán innen közvetítette a magyar rádió az első amerikai átvitelt. A vállalati üzemek terjeszkedése és a műsor bővülésével kapcsolatos adminisztráció jelentős növekedése tette szükségessé, hogy a Rádió 1937-ben a Nemzeti Lovardától telekrészt vásároljon, és a Stúdió biztonságának szavatolása érdekében megvette a szomszédos Sándor utca 5. szám alatti háromemeletes házat, melynek földszintjén rendőrőrszoba került elhelyezésre. A vásárlás és az új épület átépítése alatt 1937-ben tudósított, III. Viktor Emanuel olasz király látogatásáról. 1938 elején a Rádió üzem folytonos fejlődése indította a vezetőséget arra az elhatározásra, hogy 28.000 Pengőért az egyik kisstúdió fölé I. és II. emeleti részt építtessen a jelenlegi műszaki és irodahelyiségek folytatásaként. 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszusra és a Szent-István évre érkező zarándokok egyik szervező és központi közvetítő helyéül szolgált.

Eszterházy-palota

1941-ben az előfizetők számának gyarapodása, egy másik nagy középhullámú és egy új nagy 100 kW-os rövidhullámú adó építésének terve, szükségessé tette, a stúdiók számának, a posta erősítőhelyiségeinek és az adminisztrációs helyiségek szaporítását. A második nagy bővítést dr. Cséry Miklós építész tervei alapján 1941. július 16-án kezdték meg. Az 1941-es tervek értelmében a stúdiókat magában foglaló épületre – a földszint, az első és második emelet kibővítése mellett – két újabb emeletet húznának fel, a földszinten új várócsarnok, ruhatár, zenekari várószoba és könyvtár létesült. Az első emeleten a műszaki helyiségek területe megduplázódna. Új visszhangszoba és hangnyomás-mérő szoba készült volna el az akusztikai hatások előállítása, illetve a mikrofonok ellenőrzése céljából. A második emeleten kaptak volna helyet a hanglemeztár és az adminisztráció újabb szobái. Az új harmadik emeletre egy nagy leadótermet, egy új zenei, egy új prózai és egy új kamara stúdiót terveztek. A negyedik emeletre az adminisztráció további egységeit helyezték volna el. Azonban tervek nem valósultak meg maradéktalanul. A háború következményeként 1944-ig csak a VI. stúdió harmadik emeleti mása készülhetett el, valamint húsz szoba a Hanglemezosztály, a Házgondnokság és az Irodalmi Osztály számára. Az átépítés alatt az Esterházy utcában a Nemzeti Lovarda földszinti szalonja fogadta be a nagyzenekarokat és cigányzenekarokat. A felolvasásokra sem a megszokott stúdiókban, hanem a nagy- illetve a gramofonstúdiókban került sor. Az első és a második bővítés eredményeként a kezdeti 275 m2 stúdiópalota alapterülete 813 m2-re emelkedett. A II. világháború idején a rádió szerepet vállalt a lakosság riasztásában, tartotta a kapcsolatot a fronton harcoló katonákkal, 1944. október 15-én főszerepet játszott az ország történetében, élő egyenes adásban közvetítette Horthy Miklós kormányzó nyilatkozatát. A háborús pusztítások és a nyugat felé visszavonuló nyilasok a Rádió épületében és technikai berendezéseiben is nagy károkat tettek. 1944. november 26 – december 6. között végleg megszűnt a műsoradás.
A II. világháború alatt megrongálódott stúdiókat fokozatosan töltötte be az új élet. 1945. május 1-jén a Rádió újból megszólalt 7 utcai hangszórón keresztül, egy 1,25 kW-os megmenekült adóval a Szabadság-hegyről és egy elavult 500 W-os távíróadóval a Főposta épületéből. Novemberben már folyt a VI. stúdió újjáépítése, és az év végén már 5 stúdió volt üzemben. 1945 után a Vöröskeresztes műsorokat és a lakosságcserével kapcsolatban is folyamatos tájékoztatást nyújtott a rádió a rádióhallgatók felé. 1946 júniusában újra indul a Budapest II. műsora is. 1946 végén már csak az I. és a IV. stúdió volt romos állapotban. 1947-ben már arra is volt energia és pénz, hogy az újjáépült VI. stúdió hátsó, a harcok következtében ledőlt falára 5 m széles faintarziás triptichon kerüljön Mallász Gitta tervei szerint. Közben építészetileg befejeződött az I. Stúdió újjáépítése is. 1948. november 13-án felavatták a 135 kW-os új lakihegyi nagyadót. A Sándor utcát 1949-ben Bródy Sándorról nevezték el. A háború utáni évek, körülbelül 1949-1950-ig, a háborús károk elhárításával, az újjáépítéssel teltek el.

A Bródy Sándor u. 5-7. főbejárat homlokzata 2008 nyarán

forrás

A háborús sérülések kijavítása után 1949 novemberében megépült a Stúdiópalota előcsarnoka, Szabó István tervei alapján, amelyet alakja miatt Pagoda néven emlegetnek, és amely nem egy kulturális és közéleti műhelynek adott otthont. Ezzel a Bródy Sándor utca 5-7. épületegyüttesének mai formája kialakult.
A rádió stúdióépülete akár korunk ipari műemléke is lehetne. Európa legrégebbi rádió-stúdióépülete ez, amely sikerrel élt túl nem egy igen nehéz időszakot. Sokszor toldozott-foldozott falai és az e falak között őrzött múlt predesztinál minket arra, hogy emlékezzünk és az ércnél maradandóbbnak tisztelettel adózzunk a rádió beszélő palotáinak.

Közbiztonsági Nap a Mikszáth téren

Az iskolai szünet első péntekének délutánján, június 19-én 2 órától hívjuk és várjuk az a Palotanegyedi Közbiztonsági Napon

- az iskolásokat és a nagyszülőket,

- a kismamákat és a nyugdíjasokat,

- a kutyásokat és a bicajosokat,

- és persze minden érdeklődőt, aki szeret a Palotanegyedben lenni (élni, lakni, tanulni, dolgozni, vagy egyszerűen csak sétálni, vacsorázni, barátokkal találkozni...)!

Szeretettel látják Önöket a szervezők:
Civilek a Palotanegyedért Egyesület, Józsefváros Palotanegyed Városrészi Önkormányzat, BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság, Józsefvárosi Közterület-felügyelet, Józsefváros Közbiztonságáért és Köztisztaságáért Kft., valamint a Magyar Kerékpárosklub belvárosi szervezetének tagjai

A Palotanegyed első főúri palotái

Az áprilisi Műemléki Világnapon a CaPE és a BBS Mesél a Palotanegyed... pályázatán két nyertest hirdetett, egy korábbi bejegyzésben már olvasható volt Az asztalnok háza címet viselő pályamunka Maczák Ibolyától, most pedig Dubniczky Zsolt dolgozatát közöljük.

A győztes pályázó, Dubniczky Zsolt átveszi az oklevelet a CaPE elnökétől, Szűcs Pétertől

(Nyári Gyula fotója)

Dubniczky Zsolt: A Palotanegyed első főúri palotái

"A józsefvárosi Palotanegyednek a két legkorábbi épülete a mai Pollack Mihály tér – ami az 1860-as években még a Fünflerchengasse – Ötpacsirta utca nevet viselte – két sarkán álló Festetics- és Károlyi-palota, amelyek együttesen adták meg a hívó szót arra, hogy a fővárosba költöző arisztokraták egy része itt, a Nemzeti Múzeum környékén találjon magának szállást.

A Károlyi-palota a Nemzeti Lovardával

Nemcsak az egyidejű megtelepedés az, ami ezt a két épületet párhuzamba állítja, hanem az is, hogy mind a család, mind az épületek sok közös vonást hordoznak. Mindkét család a magyar arisztokrácia élvonalába tartozott, s mindkettőben megtalálhatók azok a személyek, akik erősebb szállal kötődtek a magyar társadalomhoz, és azok a leszármazottak, akik a nemzetközi arisztokráciával tartottak szorosabb kapcsolatot. Az alapítónemzedék, a palotákat építtető Festetics György és Károlyi Lajos nagy kiterjedésű birtokain mintaszerűen vezette a gazdaságát, de az ország érdekeit is szem előtt tartva ott találjuk őket az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben, amelynek elnöki tisztét is betöltötték. Pártolták a lótenyésztést, a fővárosban a Nemzeti Lovarda létrehozását, amelynek két-két oldalán a Nemzeti Múzeum mögött építtették fel pesti palotájukat. Ugyanakkor vásároltak telket és az épületek szintén egy időben készültek, s mindkettőnek a Budapest építészeti arculatát jelentősen meghatározó Ybl Miklós volt a tervezője. Mindkét palotához tartozott egy-egy impozáns kert, ami a mágnásnegyed későbbi épületeire már nem volt jellemző. Mindkét család egy-egy tagja azonos famíliából nősült, hiszen mind Festetics György, mind Károlyi Lajos fia, Károlyi Alajos a gróf Erdődy családból választott magának feleséget Erdődy Eugénia és Erdődy Franciska személyében.

Festetics-palota

A mai Pollack Mihály tér és Bródy Sándor utca sarkán álló, az 1860-as évek elején 941/a-b számmal jelzett ingatlant, amelynek a területe közel 440 négyszögöles volt, gr. Festetics György 1862 tavaszán vásárolta meg részben özv. Kern Józsefnétól, részben pedig Galgóczy Károlytól, összesen 17500 o.é. (osztrák értékű) forintért. Ezen az ingatlanon építtette föl a gróf a ma is látható palotáját 1862 és 1864 között. A kertül szolgáló telekrész megvásárlására – 20000 o.é. forintért – csak ezt követően, 1868 őszén került sor, amikor a szomszédos 942 és 943-as számmal jelzett telkekből egy közel 550 négyszögöles rész került kihasításra, amelynek eredményeképpen Festetics immár egy 993 négyszögöles ingatlant mondhatott magáénak.

Festetics György

Ő volt ekkoriban az első, aki az arisztokrácia bécsi építkezései mellett, illetve azon kívül a leendő magyar fővárosban állandó főúri rezidenciát hozott létre. Noha maga igen egyszerűen élt, kötelességének érezte, hogy a Festetics család a maga erkölcsi és vagyoni helyzetének megfelelően éljen az ország fővárosában, és úgy tartotta, hogy „egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen.”

Festetics-palota, belső részlet

Gr. Festetics György a keszthelyi Georgikont, az ország és Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét megalapító, és a nemzeti kultúra ápolását szolgáló „Helikon ünnepségeket” rendező György unokája volt. 1867 és 1871 között az Andrássy-kormány király személye körüli minisztere volt, ezt követően koronaőr, majd magyar főudvarmester lett. Halála után a palotát fia, gr. Festetics Tasziló örökölte, aki apjával ellentétben nem foglalkozott közvetlen politizálással. Hatalmas kiterjedésű birtokain országos hírű marha- és lótenyészetet hozott létre, telivér versenylovai pedig külföldön is ismertek voltak. A személyéhez kötődik a család 1911-es hercegi rangra emelkedése. Alakja úgy élt a korabeli közvéleményben, mint az „utolsó feudális főúr”, aki valamiként elfelejtette, hogy „1848-ban eltörölték a jobbágyrendszert Magyarorzágon.” Feltétlen uralkodóhűség jellemezte, szigorú szabályokra épülő, az etikettet maradéktalanul betartó életformát alakított ki maga körül. Apjával ellentétben feleséget külhonból választott magának. 1880. június 2-án kötött házasságot kora egyik legismertebb asszonyával, az angol királyi családhoz, valamint több német fejedelmi udvarhoz rokoni szálakkal kötődő, hercegi családból származó Mary Douglas Hamiltonnal.

A Festetics-palota pompázatos kapuja

A Pollack Mihály tér másik oldalán, Festetics Györggyel egyidőben – 1862 tavaszán – vásárolta meg gr. Károlyi Lajos azt a két ingatlant, amelyen főúri palotáját szándékozta felépíteni. Az akkor 945 és 952-es számmal jelzett telkek, amelyeknek területe közel 1050 négyszögöl volt, 16000 o.é. forintért kerültek a gróf tulajdonába.

Károlyi-palota

Károlyi Lajos az 1803-ban meghalt József három fia közül a középső gyermek volt, aki a család legkonzervatívabb személyiségének számított. Erős lojalitással volt a bécsi udvar iránt, de hazájával szemben is elkötelezettséget érzett. Az 1860-as évekbeli pesti építkezésének magyarázata a haza iránti kötelezettségérzésében is rejlik. Korai, 1863-ban bekövetkező halála miatt az építés befejezése fiára, gr. Károlyi Alajosra várt, aki egész életét a diplomáciai szolgálatnak szentelte.

A Károlyi-palota kertjének kapuja

Annak ellenére, hogy az arisztokrácia élete a nyilvánosság előtt zajlott, a privátszférát jelentő palotákban zajló eseményeket legtöbbször egy megszűrt kékvérű közönség látogatta. A hangversenyeket, színdarabokat és élőképeket, mely utóbbin egy-egy képzőművészeti alkotás kompozíciójának élő személyek által történő megjelenítése értendő, – miként a korban nevezték – a műkedvelő arisztokraták nemcsak jótékony céllal a színházban vagy más nyilvános helyen a nagyközönségnek adták elő, hanem egy-egy magánrendezvény programjaként is beiktatták, amelyekkel legtöbbször a házi mulatságokat nyitották meg. Ezek, a különböző palotákban megrendezett 20-25 főt számláló estélyek, azonban nemcsak az önfeledt szórakozást jelentették, hanem bizonyosfajta kapcsolatteremtést, kapcsolatépítést és -ápolást is szolgáltak. Minden ilyen házi rendezvénynek volt koreográfiája, az estélyek bizonyos menetrend szerint zajlottak. Először rendszerint valamilyen művészi produkció bemutatására került sor, amit az estélyen részt vevő főrangúak adtak elő. A legtöbb esetben valami könnyed, rövid, francia vígjáték volt a repertoár, vagy egy-egy rövidebb daljáték vagy operarészlet, ritkábban zenei hangverseny, amit vacsora és könnyed, fesztelen társalgás, s nemritkán táncmulatság követett.

A Károlyi-palota kertje

Ilyenek voltak a Festetics György palotájában zajló események is. Az 1868. április 19-i vasárnapon megrendezett estélyen nem nagy, de igen fényes társaság gyűlt össze. Jelen volt a Budán időző bécsi miniszterek egy része, valamint a királyi udvar és a francia követség több tagja. Este fél 10-kor kezdődött a palota színháztermében az előadás, ahol egy francia nyelvű vígjáték, illetve egy számos dallal fűszerezett vaudevillet bemutatására került sor. Ez utóbbi, a francia vásári színjátszás rögtönzésszerű előadásaiból kinövő műfaj, a XIX. században nyert polgárjogot a színjátszásban. Magyarországon az 1840-es években honosodott meg, és a ’60-as, ’70-es években zajló házi mulatságok kedvenc eleme volt. Festetics Györgynél az előadás – ha lehet ezt a szót használni – koprodukcióban készült, hiszen a magyar főrangú előadók – Csekonics Margit, Wenckheim Krisztina, Pejacsevich Lenke és Katinka – között ott találjuk az énektehetséggel megáldott, a színpadon ügyesen és otthonosan mozgó francia követség tagjait – br. Bourgoing, gr. Waldner – is. A súgó gróf Szapáry Géza, a rendező pedig Montreuil vicomte volt. Az előadást vacsora, majd éjjel egy óráig tartó csárdás követte.

Károlyi-palota, átrium

Ebben a főúri fénytől sugárzó palotában zajlott Festetics György fiának, Taszilónak az esküvője is, mely szigorúan magán jellegű esemény volt, és csak a két család legszűkebb környezete vett részt rajta – jeles arisztokratákat felvonultató társaság a gróf Károlyi, Festetics, Erdődy, Szapáry, valamint hg. Esterházy családból. Mary Hamilton, aki nem sokkal ezt megelőzően vált el korábbi férjétől, a monacói hercegtől, anyjával Mária, badeni hercegnővel és kíséretével az esküvőt megelőző napon érkezett meg a magyar fővárosba. Az Európa Szállóban szálltak meg, ahol – fejedelmi vendéghez illően – tizenhat szobát foglaltattak le maguknak. Még ezen az estén Festetics Györgynél vacsorára gyűltek össze a családtagok, majd másnap délelőtt 11 órakor a palota házi kápolnájában került sor a szertartásra, amelyet Simor János hercegprímás végzett. A násznép hölgy tagjai ünnepi toalettekben – többek között atlasz- vagy csipkével díszített selyemruhában –, a férfiak pedig díszmagyarban jelentek meg. Mary Hamilton vadgalambszínű selyemruhát viselt, hajában briliáns diadém ragyogott. A vőfély hg. Esterházy Lajos, a násznagyok gr. Erdődy Sándor és gr. Szapáry Antal volt, a nyoszolyóleányok pedig az Erdődy grófkisasszonyok. Az esküvőt egy 24 terítékű reggeli követte, majd elcsöndesült a palota, mert az ifjú pár a déli vasút külön vonatán Tasziló Somogy vármegyei berzencei birtokára utazott, Mária, badeni hercegnő pedig állandó lakhelyére, Baden-Badenbe távozott. "

A Károlyi-palota kertje

Nyári programajánló: Virágzó Palotanegyed

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület

Virágzó Palotanegyed

címmel hirdeti meg környezetszépítő pályázatát, amelynek célja, hogy a palotanegyedi polgárokkal együttműködve vonzó, vendégváró városkép alakuljon ki.

A negyed társasházai és közintézményei azon versenghetnek, hogy melyikük homlokzata, portálja, épületének ablakai, erkélyei zöldebbek és virágosabbak. A verseny két kategóriában zajlik: társasházi és intézményi, emellett különdíjat érdemelhetnek ki a legszebb ablakkal és erkéllyel büszkélkedők! A díjazottak megmutatkozhatnak a kerületi lapokban és törzsvásárlói kártyát nyernek későbbi növényvásárlásaikhoz!
Az eredményhirdetésre szeptember elején ünnepélyes keretek között kerül sor. Jelentkezni az egyesület címére küldött elektronikus levéllel lehet (egyesulet@palotanegyed.info).

A pályázaton való részvétel előzetes jelentkezéshez kötött, amelynek határideje:
június 15., az elbírálás határideje: augusztus 31.
Az értékelés a két időpont között folyamatosan zajlik!


Támogató partnereink:
Lián Kertészet, Zakariás Enikő Virágüzlete, Rév8 Zrt.

Vállalkozói fórum

Palotanegyedi Esték VI.

Vállalkozói fórum:

Gazdaságfejlesztés a Palotanegyedben, az Európa Belvárosa Program keretében

Az Európa Belvárosa Program egyik kiemelt célja, hogy a negyedben rejlő gazdasági potenciált kiaknázva vonzó környezetet biztosítson a már működő és jövendő vállalkozások számára, és bevonja a negyedet Budapest gazdasági vérkeringésébe.

A fórum tervezett témái:
– a józsefvárosi önkormányzat és a helyi vállalkozások együttműködésének lehetőségei,
– a helyi vállalkozók részvételi lehetőségei az Európa Belvárosa Programban,
– a Palotanegyed helyi gazdaságfejlesztési stratégiája,
– vállalkozásfejlesztési központ a Palotanegyedben.

A fórum időpontja: 2009. május 27., szerda este 18 óra,
helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

A fórumon Alföldi György DLA, a Rév8 Zrt. vezérigazgatója mutatja be a terveket a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével.
A fórumon részt vesz dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnöke, a beszélgetést Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke vezeti.

Kerékpárral a Palotanegyedben

A Palotanegyed 11 000 lakosa mellé nap mint nap megérkezik a negyedbe mintegy 20-25 000 diák is, akiknek köreiben - szerencsére - egyre trendibb dolog a biciklivel való közlekedés. Részben az ő igényeikre is figyelemmel, no meg az itt lakókkal való esetleges súrlódások (miért közlekedik az amúgy is szűk járdán, amikor a kresz szerint nem tehetné?!) elkerülése érdekében a Civilek a Palotanegyedért Egyesület a Magyar Kerékpárosklub szakmai segítségét kérte a közterület-rehabilitációs tervek konzultációihoz. Bízunk benne, hogy hamarosan jónéhány újabb, használható biciklitároló jelenik meg az utcákon és talán a forgalomváltozással a sok egyirányú utca némelyike kétirányúvá válik a biciklisek számára.

Mindaddig pedig íme egy kis kedvcsináló:

Budapest két keréken - Kiállítás a Budapest Gyűjteményben

A 19. század utolsó évtizedétől napjainkig nemzedékek mindennapjaihoz tartoztak a lábbal és/vagy géppel hajtott drótszamarak. S ha egy időre úgy is látszott, hogy a kényelmesebb négykerekűek kultusza háttérbe szorította a flaszter hátasait, napjainkban a zsúfoltságtól fuldokló városban egyre többen nyergelnek át fürge kerékpárra, mopedre vagy a lóerőktől duzzadó, fényes motorbiciklikre. A Főváros Szabó Ervin Könyvtár kiállításán harsány kereskedelmi és versenyplakátok, múlt századi fotográfiák, karikatúrák, aprónyomtatványok és könyvek fogadják a látogatókat. A dokumentumok a velocipédek megjelenésétől a Csepelek és Bervák tündökléséig eltelt időből villantanak fel emlékképeket. A kiállítás május 30-ig megtekinthető a Budapest Gyűjteményben, a 6. szinti olvasóteremben.

Palotanegyedi Tisztasági Kommandó

.Fotó: Segesvári Csaba

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület kezdeményezésére - Lesley barátunk, a "nyolcker-blogger" felvetése nyomán - érdekes szociológiai kísérletnek lehetünk majd szemtanúi a jövő héttől (május 19-étől) kezdődően a Palotanegyed különböző pontjain. A "kísérlet" résztvevői a Molnár Ferenc Angol-Magyar Kétnyelvű Általános Iskola diákjai, az alanyok pedig mi magunk, palotanegyedi lakosok vagyunk.
A kezdeményezés lényege az, hogy miként lehet szép szóval és egymásra figyeléssel csökkenteni a szemetelést a negyedben - hiszen azt mindannyian tapasztaljunk, hogy az utcákon, tereken folyamatosan újraképződő szemét mindenkinek kellemetlen. De mit lehet tenni ellene, ha a hagyományos módszerek nem elégségesek?
Ezt fogják mindannyiunknak bemutatni azok a kis lurkók, akik jelentkeztek a Palotanegyedi Tisztasági Kommandóba és osztályfőnöki, rendőri felkészítést követően, megkülönböztető mellényben 3 fős csoportokban fogják a szemetelőket figyelmeztetni arra, hogy bizony elhagytak valamit...

Az ötlet nevelő hatása elméletben vitathatatlan, hiszen melyik felnőtt ne szégyellné el magát mélységesen, amikor egy gyermek hívja fel a figyelmét az alapvető viselkedési normákra? Bízzunk abban, hogy a gyakorlati megvalósítás eredményeképpen pedig nemcsak néhány hetes szemétmentes időszak következik, hanem a figyelemfelkeltő ötlet hatására az emberek mentalitása is változik!

Múzeumok Majálisa

Programajánló a hétvégére: szombat reggeltől vasárnap késő estig...

Múzeumok Majálisa: hol máshol, mint a Palotanegyedben?!

Múzeumi Világnap, Múzeumok Majálisa, Múzeumkert. Az elmúlt tizennégy évben ezek a fogalmak összekapcsolódtak. Ma már elkötelezett törzsközönsége van ennek az Európában is egyedülálló, teljes hétvégét felölelő kulturális fesztiválnak. Itt a múzeumok és vendégeik számukra kedves és fontos értékeket kínálnak a sátraikat felkereső kíváncsiaknak. Mindezt kellemes, kötetlen hangulatban. A múzeumba járás, a kulturális örökséggel való ismerkedés elsősorban szórakozás, kikapcsolódás. Ez új, mélyebb értelmet nyerhet a Majális forgatagában nézelődve, vagy éppen zenét hallgatva a zöld pázsiton piknikezők között...

És következzék egy színfalak mögötti titok: a B szektorban (Kálvin tér felé eső terület) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vendégeként a CaPE is bemutatkozási lehetőséget kapott!

Palotanegyedi Esték V.

A Palotanegyed várható forgalomtechnikai változásai,

a Mária utca tervezett funkcióváltása

Az áprilisi 22-ei fórumon megnyilvánuló komoly helyi érdeklődésre és az itt lakók további tájékozódási, informálódási igényére tekintettel a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat úgy döntött, hogy a korábban tervezett menetrendtől eltérően, már május második hetében megrendezi a soron következő lakossági fórumot.

A fórum célja az Európa Belvárosa Programban tervezett közterület-felújítás és forgalmi változások bemutatása mellett teret nyitni azoknak az ötleteknek, amelyek megoldási javaslattal, vállalható alternatívával szolgálhatnak a döntéshozók felé.

A fórum időpontja: 2009. május 13., szerda este 18 óra,
helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

A fórumon a Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációs cégének, a Rév8 Zrt.-nek a vezérigazgatója, Alföldi György DLA tárja a terveket az érdeklődők elé a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével. A fórumon részt vesz dr. Kocsis Máté, a beszélgetés moderátora Szűcs Péter.

A Rév8 Zrt. pedig ezzel az anyaggal készül a fórumra:

"Tisztelt Lakosság!

Budapest Józsefváros Önkormányzata az Európa Belvárosa Program keretében tervezi több, Palotanegyedbeli utca és tér megújítását, ezek között először a Mária utca, Gutenberg tér és Lőrinc pap tér közötti szakaszát. Az építkezés ez év nyarán kezdődik meg.

A kiviteli tervek véglegesítése előtt az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy az eddigi tervezés, egyeztetés során milyen megoldások merültek fel, és milyen kérdésekben várjuk véleményüket.
Kérjük, ismerjék meg a kidolgozott típus megoldásokat!

A jelenlegi helyzet
A Mária utca érintett szakasza jelenleg egyirányú forgalmi kialakítású, elkülönített, kétoldalt kiemelt járdákkal. Az utcában jelenleg az egyik oldalon a járda felének felhasználásával lehet parkolni, így a szabad járda szélesség alig éri el az 1 métert. Az utcában a csapadékvizet pontszerű víznyelők gyűjtik össze.

A tervezett megoldások
A Mária utca tervezett kialakításában a legnagyobb változás az, hogy az úttest, és a gyalogos járdák burkolata egy síkba kerül, megszűnik a kiemelt szegély. Az utcában továbbiakban is megmarad az egyirányú közlekedés, a jelenlegivel megegyező irányban. A vízelvezetést a Krúdy utcához hasonló rácsos folyókák biztosítják majd.
A terv szerint azért, hogy a gyalogos forgalomnak vissza lehessen adni az utcát, és fákat lehessen ültetni – nem dézsában, hanem valóban a földbe – a jelenlegi parkolási rendszert át kell értékelni. Az utca 10 m széles, a közlekedés számára 3,15 m széles úttest szükséges.
A két gyalogos járda számára 1,5 – 1,5 m szükséges, így a parkolás és a növények számára 3,75 m marad, ami csak az egyik oldalon teszi lehetővé a parkolást (2,3 m széles egy autó hely), míg a másik oldalon 1,45 m marad a növények, padok részére. Megvizsgáltuk a kétoldali parkolás, illetve a járdára nem párhuzamos parkolás lehetőségét is. Az derült ki, hogy csak a gyalogos forgalom kárára lehet biztosítani a szükséges méreteket, kétoldali parkolásra csak olyan helyen van mód, mint például a Reviczky utcában, ami a Mária utcánál átlagosan egy méterrel szélesebb.

Utca típusok
A tervekben három funkciót – járda, úttest, parkoló – különítünk el. A különböző funkciókat eltérő típusú burkolattal lehet ellátni, melyekkel kapcsolatban bemutatunk néhány, a környéken már működő változatot.


Krúdy utca típus

Járda - Beton térkő
Úttest - Kiskockakő
Parkoló - Nagykockakő
Járda és az úttest egy szintben kerül kialakításra. A járda térkő, az úttest kiskockakő burkolatot kap, a parkolóhelyeken nagykockakő kerül lefektetésre.

Ráday utca típus
Járda - Beton térkő
úttest - Beton térkő
parkoló - Beton térkő
Járda és az úttest egy szintben kerül kialakításra. Mind a járda, az úttest, mind a parkolóhelyek térkő borítást kapnak. Az eltérő használatú útrészek különböző színű térkövek felhasználásával kerülnek megkülönböztetésre.

Veres Pálné utca típus
Járda - Beton térkő
úttest - Nagykockakő
parkoló - Nagykockakő
Ezen típus esetében – a névadó utcától eltérően - ugyancsak egy szintben kerül kialakításra a járda és az úttest, ahol a járdát térkő, az úttestet, és a parkolóhelyeket egyaránt nagykockakő burkolja.

Tervezett utca típus
Járda - Beton térkő
Úttest - Beton térkő
Parkoló - Nagykockakő
Járda és az úttest egy szintben kerül kialakításra. A járda és az úttest térkő, a parkolóhelyek nagykockakő borítást kapnak.

Útburkolatok jellemzői
Beton térkő: Járdán, úttesten egyaránt alkalmazzák.
Előnyök: Sima felületet ad, ezért a gyaloglás kényelmes rajta. Fenntartása egyszerű. Úttesten alkalmazva csendes, kerékpárral is használható. Változatos formákban és színekben alkalmazható, árban a legkedvezőbb.
Hátrány: Nagy forgalom mellett a gumiszennyeződések megmaradhatnak.

Nagykockakő: Természetes alapú, főként úttesten és parkolósávban alkalmazzák.
Előnyök: Nagy teherbírású burkolattípus. Az autókat lassabb haladásra kényszeríti. Az elemek nagy súlya miatt a kövek ritkán mozdulnak el, fenntartása egyszerű.
Hátrány: Gyalogos és kerékpáros közlekedésre nem igazán alkalmas. Oldalai szabálytalanok, nem ad összefüggő felületetet, emiatt zajos.

Kiskockakő: Természetes alapú, főként úttesten alkalmazzák, esetleg díszítő elemként.
Előnyök: Az autókat lassabb haladásra kényszeríti az egyenetlen felület miatt.
Hátrány: Gyalogos és kerékpáros közlekedésre nem igazán alkalmas. Oldalai szabálytalanok ezért nem ad összefüggő felületetet, a nagykockakőnél is zajosabb. Fenntartása munkaigényes, a fugák közti anyagot 3-4 évente pótolni kell, különben a kövek elmozdulnak.

Kérjük, éljen a lehetőséggel, és mondja el véleményét a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szervezésében megtartott lakossági fórumon! "

Közterület-fejlesztés a Palotanegyedben

Ahogyan az már a korábbi bejegyzésekben olvasható volt, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület felvállalta az Európa Belvárosa Programhoz kötődő civil egyeztetés feladatát. Ma már tudjuk, hogy ez valóban embert próbáló munka lesz, de a tegnapi palotanegyedi lakossági fórumon az is kiderült, hogy az érdeklődők, itt lakók nem csak kiabálnak vagy a "fáradt gőzt eresztik ki" egy ilyen rendezvény alkalmával, hanem közülük jónéhányan világos alternatívákat, jó ötleteket is meg tudnak fogalmazni a tervekhez kapcsolódóan.

A CaPE megteremti a nyilvánosság terepét ezekhez az egyeztetésekhez! Ennek érdekében a tegnapi nap folyamán meg is kötötte együttműködési megállapodást az Európa Belvárosa Program közterület-fejlesztésre vonatkozó projektjeire vonatkozóan a programot bonyolító Rév8 Zrt-vel. Az egyesület ragaszkodott ahhoz, hogy a szerződésben rögzítésre kerüljön: a megállapodás mindenki számára megismerhető és elérhető, szövegét tehát - a CaPE saját honlapjához hasonlóan - az alábbiakban teljes terjedelmében közlöm.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

amely létrejött

egyrészt a Civilek a Palotanegyedért Egyesület (1085 Budapest, Mikszáth Kálmán tér 2., képviseli: Szűcs Péter elnök, a továbbiakban: Egyesület);
másrészt a Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (1083 Budapest, Práter u. 22., képviseli: Alföldi György DLA vezérigazgató és Ongjerth Richárd igazgatóság elnöke, a továbbiakban: Rév8 Zrt.)
között az alulírott helyen és időben az alábbiak szerint.

1. A Felek a Palotanegyed fejlesztése és felvirágoztatása érdekében 2008. november 3-án közösen aláírt szándéknyilatkozatuk alapján a lehető legszélesebb körű együttműködésre törekszenek az Európa Belvárosa Program (a továbbiakban: Program) részletkérdéseinek kidolgozásában, így különösen az egyes projektekre vonatkozó megállapodások megfogalmazásában.

2. Jelen szerződésben a Felek a Program közterület-fejlesztés projektjére (a továbbiakban: Projekt) vonatkozó kötelezettségeiket és jogaikat rögzítik egymás feladatainak és céljainak kölcsönös tiszteletben tartása mellett.

3. A Rév8 Zrt. kötelezi magát, hogy
a) az Egyesület rendelkezésére bocsátja a jelen megállapodásban szabályozott Projektre vonatkozó információkat: írásban tájékoztatja az Egyesületet a Projekt időbeli ütemezéséről, egyes fázisainak kezdetéről, az ezekben zajló munkálatokról és tervezett menetrendjéről oly módon, hogy minderre az Egyesületnek kellő idő álljon rendelkezésre a megfontolt vélemény kialakításához (az egyes fázisok esetében eltérő, de minimálisan 3 munkanap);
b) a Projekt tervezési és kivitelezési szakaszában, az egyes fázisok döntést igénylő kérdéseiben biztosítja az Egyesületnek a konzultációs és véleményezési jogot (kérdéseket tehet fel, kiegészítéseket, magyarázatokat kérhet, és véleményt nyilváníthat, esetleges ellenvéleményét rögzítheti), az Egyesület észrevételeit, javaslatait a döntés meghozatalakor nem mellőzi;
c) bevonja az Egyesületet a Projekt során beépítésre kerülő anyagok, növényzet kiválasztásába és az azok elrendezésére, elhelyezésére vonatkozó döntésbe;
d) szükség szerint, de minimum havonta egy alkalommal konzultációt tart az Egyesület képviselőivel a Projekt időbeli ütemezéséről, az egyes fázisok kezdetéről, az ezekben zajló munkálatokról és azok tervezett menetrendjéről, a tervezés és kivitelezés állásáról;
e) biztosítja azt, hogy az Egyesület a kivitelezés szakaszában folyamatosan követhesse a munkálatokat, és előre egyeztetett időpontban, a Rév8 Zrt. munkatársának kíséretében a munkaterületre belépjen;
f) saját hatáskörén belül mindent megtesz annak érdekében, hogy az Egyesület által delegált szakértők a munka átvételekor jelen legyenek és megfogalmazzák véleményüket, esetleges minőségi kifogásaikat.

4. Az Egyesület vállalja, hogy
a) a rendelkezésére bocsátott információkat tagjai részére továbbítja, azt megvitatja és az így kialakított egységes véleményt írásban közvetíti a Rév8 Zrt. felé;
b) a Projekt eseményeit írásban dokumentálja, majd az a) alpontban meghatározott véleményével együtt a lakosság tájékoztatása érdekében megjeleníti honlapján és eljuttatja a helyi írott sajtóhoz (Józsefváros, József Körút, VIII. kerületi Helyi Téma);
c) a véleményezésre megküldött anyagokra a megszabott határidőn belül érdemi választ ad;
d) a 3. pont szerinti tárgyalásokon, konzultációkon részt vesz, vagy képviselteti magát.

5. A Felek rögzítik, hogy a jelen megállapodást saját honlapjukon közzétehetik, erről a nyilvánosság és a sajtó képviselői előtt nyilatkozhatnak.

6. A jelen megállapodásban nem vagy nem kellő részletességgel szabályozott kérdésekben a Felek a Polgári Törvénykönyv és a magyar jog egyéb rendelkezéseit tartják irányadónak. A Felek kijelentik, hogy a jelen megállapodás által nem érintett kérdésekben együttműködnek, és minden lényeges kérdésről, illetve változásról tájékoztatják egymást.

7. A Felek a jelen 2, azaz kettő oldalból álló megállapodást elolvasták, megértették, s mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írták alá. Jelen megállapodás 2, azaz kettő darab eredeti, egymással teljes egészében megegyező példányban készült, amelyből egy-egy példány illeti meg a szerződő Feleket.


Budapest, 2009. április 22.


Szűcs Péter Alföldi György DLA Ongjerth Richárd
Civilek a Palotanegyedért Egyesület Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt.

Virágültetési akció!

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület tagjai

április 23-án, csütörtökön délután 5 órától virágültetési akciót szerveznek

a Lőrinc pap téren!

A virágágyásokat a hétvégén már előkészítették a beültetésre, a növények pedig csütörtökön érkeznek! Itt a kedvező alkalom a palotanegyedi kertészkedésre!

Műemléki Világnap a Palotanegyedben

Egésznapos programmal készül a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Budapest Beyond Sightseeing a Műemléki Világnapra! Április 18-án megismerhetjük az örökségvédelmi pályázat győzteseit és pályamunkáikat, rendhagyó idegenvezetéssel.

A palotanegyedi uzsonna keretében lehet elkölteni a szombati ebéd utáni desszertet "saját tarisznyából" a Mikszáth téren - belépő: egy tányér saját készítésű (!) sütemény vagy gyümölcs, sajt, fagylalt, csokoládé. Addigra már várhatóan kitelepülnek a teraszok is, így minden adott lesz egy kellemes beszélgetős tavaszi sziesztázáshoz! A délután a vizuális kultúra jegyében telik majd: fotográfia és film kerül terítékre.

10.00-11.00.
Uránia Nemzeti Filmszínház, Kávézó - a Mesél a Palotanegyed… című örökségvédelmi pályázat nyilvános eredményhirdetése

11.00-11.20.
Uránia Nemzeti Filmszínház - idegenvezetés az Europa Nostra-díjas épületben

11.30-13.00.
BeyondBudapest-túra a Palotanegyedben a győztes pályázókkal

14.00-15.00.
Mikszáth tér - „palotanegyedi uzsonna”

15.00-16.00.
Lumen Galéria - Belsőudvar Program – fényképkiállítás-megnyitó és pályázathirdetés

16.00-17.00
Zappa Caffé alsó szintje - filmvetítés: a Duna Televízió Vannak vidékek sorozatában forgatott film a Palotanegyedről

Palotanegyedi Esték áprilisban is!

PALOTANEGYEDI ESTÉK IV.

A közterület-rehabilitáció első szakasza: a Mária utca

Tisztelt palotanegyedbeli polgárok, tulajdonosok, egyesületi tagok! A Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat tisztelettel meghívja Önöket a vitafórum-sorozat negyedik alkalmára, amelyen újra a Palotanegyeddel kapcsolatos fontos kérdések megvitatására nyílik mód!

Az áprilisi fórumon az Európa Belvárosa Programban megjelenő és egyre jobban kikristályosodó közterület-felújítás és forgalmi változások bemutatására kerül sor, elsősorban a Mária utcára és közvetlen környékére koncentrálva (burkolat, növényzet kiválasztása), de természetesen szóba kerülnek a többi közterületet, utcát érintő tervek is.

A fórum időpontja: 2009. április 22., szerda este 18 óra,
helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

A fórumon a Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációs cégének, a Rév8 Zrt.-nek a vezérigazgatója, Alföldi György DLA fogja bemutatni – prezentáció keretében – az aktuális módosítási terveket munkatársa, a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével.

A fórumon részt vesz dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnöke, a beszélgetés moderátora Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke.

Figyelem: módosuló határidő!

Az időhiányra hivatkozó pályázók kérésére a Mesél a Palotanegyed... pályázat kiírói döntöttek arról, hogy még adnak egy hétvégét a szorgalmas kutatóknak, így az április 1-jei beadási határidő április 6-ára módosult!

Ennek megfelelően tehát legkésőbb két hét múlva, hétfőn estig postára kell adni a pályaműveket!

(Remélem, lesznek sokan, akiket érint a hír... :-))

Palotanegyedi Esték III.

Nem sub rosa, hanem minél nagyobb nyilvánosság előtt tervezi megrendezni a CaPE a következő, immár harmadik lakossági fórumát. Íme hát a meghívó:

Tisztelt palotanegyedbeli polgárok, tulajdonosok, egyesületi tagok!

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat tisztelettel meghívja Önöket a vitafórum-sorozat harmadik alkalmára, amelyen újra a Palotanegyeddel kapcsolatos fontos kérdések megvitatására nyílik mód!

A rendezvény témája: önkormányzati vagyongazdálkodás és vagyonkezelés a Palotanegyedben (ingatlantulajdon, bérlemények), a Kisfalu Kft és a JVK Kft. tevékenysége,
ideje: 2009. március 25., szerda este 18 óra,
helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

Meghívott vendégek, akik válaszolnak a fórumon részt vevők kérdéseire:
· Kovács Ottó ügyvezető, KISFALU Vagyongazdálkodó Kft.,
· Dr. Morvai Ottó ügyvezető, Józsefvárosi Vagyonkezelő Kft.,
· a Józsefvárosi Önkormányzat Vagyongazdálkodási Irodájának vezetője/képviselője.

A fórum állandó résztvevői: Alföldi György DLA, a Rév8 Zrt. vezérigazgatója és dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnöke.

A beszélgetés moderátora: Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke.

A rendezvényen tisztelettel várja Önöket:

Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke
dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnöke