2009. június 28., vasárnap

Az első "halló!" a Gyöngytyúk utcából


Az áprilisi Műemléki Világnapra beérkezett pályaművek egyike, a Gyulai Pál (korábban Gyöngytyúk) utca nevezetességeiről szól és alant, a szerző általi rövidítésben olvasható .

Puskás Tivadar


Tircsi Anikó:

Nézz, láss, és gyönyörködj benne!



A mai Józsefváros az 1720-as években kezdett benépesedni. Az uralkodó háztípust, a földszintes agyagépületeket az 1838-as árvíz elpusztította. Az árvíz után jelentős újjáépítés kezdődött, ekkor kezdtek kialakulni a városias jellegű utcák és középületek. A József körút kiépülése után a millennium évére a főbb utak bérházai is felépültek. Ezek már többemeletes bérházak voltak. Az 1800-as évektől kezdve indul meg a Nemzeti Múzeum körúttól kifelé, a hatvani és a kecskeméti városkapu között a városiasodás. Grófok, bárók, hercegek, de jólmenő iparosok is a korra jellemző stílusban létesítettek palotákat, melyekre most is büszke az utókor. A paloták mind 1860 és 1900 körül jöttek létre, s éles ellentétben álltak a városrész zömmel földszintes kislakásos, házacskáival. A Palotanegyed kiterjedése az Astoriától elindulva a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt területet.

A Palotanegyedben fekvő egykori Gyöngytyúk utca 1912-től viseli Gyulai Pál nevét.

Az utca elején Rókus kápolna és közkórház hívja fel magára a figyelmet. Az 1711. évben "Pest város tanácsa az ismételten pusztító pestisjárvány megszüntetése végett védőszentül Szent Rókust és Szent Rozáliát választotta, megígérte, hogy tiszteletükre kápolnát emeltet." És a kápolna még abban az évben fel is épült. A"Rókus-mezőn" már a XVIII. század első felében létesítettek "járványbarakkokat". Ezek helyén épült l78l-től kezdődően előbb egy 75 férőhelyes kis kórház, amely szegényház is volt egyben, tehát közgyógyászati és szociális feladatokat látott el. A lakosság számának növekedése indokolttá tette egy nagyobb, városi kórház létesítését. 1797-ben kezdték el a 207 beteg befogadására szolgáló Rókus Kórház építését, és1798. pompás ünnepélyek keretében adták át. A bejáratot gazdagon díszített dombormű díszíti, közepén idősebb nő nyújt segítő kezet ruhátlan férfibetegnek. Bal oldalt mankós, agg koldus könyörög alamizsnáért, jobb oldalt szelíd arcú nő ül, ölében galambbal, pénzt ontó zsák mellett. Alattuk kőszalagon latin nyelvű szöveg: ("Pestanum Calamitosorum Domicilium") jelentése: Gyámoltalan szerencsétlenek pesti menháza. A II. világháború során a Rókus kápolna súlyosan megsérült. Az ostroma után a kápolna romjainak eltakarítása közben a szentély alatt egy "háromkaréjos kamra" maradványaira bukkantak. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején a kápolna ismét megsérült, tornyát újjá kellett építeni, homlokzatára új szobrok kerültek. A helyreállítást Lux Kálmán végezte 1957-1958-ban.

Itt áll Budapest talán egyik legszebb köztéri szobra Stróbl Alajos Semmelweis Ignácot (1818-1865) ábrázoló kompozíciója. A Semmelweis Emlékbizottság 1891. tartott ülésén foglalkozott először a Semmelweis-szobor kérdésével, hiszen Semmelweis 1851-től volt a Rókus kórház szülész főorvosa. Fadrusz János (1858–1903) elvállalta a szobor megalkotását, de váratlan halála után a Bizottságnak sikerült megállapodni Stróbl Alajossal, aki azonnal munkához látott. 1906 júniusában utazott Carrarába, ahol két hónap alatt végzett munkájával. Budapesten közben folytak nagyszabású tudományos és társadalmi ünnepségek szervezése, amit a szobor felavatásával kapcsolatban rendeztek. A szobor leleplezését 1906. szeptember 30-ra tűzték ki, bár ez sok izgalmat adott a bizottságnak: Stróbl nem adott magáról életjelet, s a rendkívül rosszra fordult időjárás mellett kőműves sztrájk is lassította a szobor talapzatának építését. Végül vonaton érkezett az elkészült mű, az utolsó éjszakák megfeszített munkájával a szobor készen állt a felavatásra, ami az Erzsébet téren történt. 1948-ban került erre a helyre, ahová eleve is szánták.

A távközlés egyik jelentős eseménye itt, a 9-es számban zajlott le. A legenda szerint 1878. április 2-án Puskás Tivadar mondott először "halló"-t a telefonba, pontosabban ő azt mondta, "hallom", és ebből lett a világszerte általánosan használt "halló". A világ első interurbán telefon-beszélgetése Puskás és Edison között jött létre, legyőzve a New York és Philadelphia közötti távolságot.
Puskás párizsi tartózkodása alatt képezte ki öccsét, Ferencet a hálózat és központ építésének műszaki, üzleti és szervezési munkáira azzal a céllal, hogy Puskás Ferenc - Edison egyetértésével - kizárólagos jogot kapjon a Monarchia területén telefonközpont építésére. Puskás Ferenc huszárfőhadnagyi szolgálatát hagyta el a távbeszélő létesítése kedvéért. Az első telefonbeszélgetés Budapesten, 1879 július 4-én Puskás Ferenc pesti lakásán zajlott le. Rácz Sándor a távírda hivatalnoka megörökítette az eseményt: „Puskás Ferenc... Gyöngytyúk utcai második emeleti lakásán és ugyanazon házban egy földszinti szobában kapcsoltuk be a két telefonállomást, s reá következő napon már özönlött a főváros színe- java az új csoda mohó szemlélésére. Egész délután működtettük telefonjainkat; beszélve, suttogva, dalolva, fütyülve, zenélő zsebórát hallgatva a telefonon át.” Sokan megnézték, ki is próbálták a telefont, de inkább mulatságos játéknak tekintették. A főváros színe-java alighanem csak az ő baráti társasága lehetett. A kísérletnek híre annyira szűk körben maradt, hogy a pesti lapok sem vettek róla tudomást, vagy egyszerűen nem hitték el, hogy dróton keresztül beszélgetni lehet. A bemutató elszórakoztatta a résztvevőket, de tőkeerős támogatókat nem vonzott. Így Puskás Tivadar saját pénzén rendelte meg Amerikából a telefonközpont-berendezést, a készülékeket, és onnan hívta a szerelőmunkásokat.

A 13.sz. házban élt 1896-ban Krúdy Gyula. Így írt az utcáról 1919-ben, a Józsefváros című írásában: „Achill a Gyöngytyúk utcában vett kvártélyt, miután ennek az utcának a neve már akkor megtetszett neki, midőn azt először megpillantotta a Vadászlap-on, amelyet atyja, előkelőség szempontjából, hetenkint végigolvasott, egészen addig, hogy szerkeszti Sárkány, szerkesztőségi iroda: Gyöngytyúk utca 10. … Mégis romantikus volt ez a hely, mert a házak oly régiek voltak, mintha valamennyien egy régi századból jöttek volna át, hogy kandi, fecsegő öregek módjára szemügyre vegyék az új lakókat, akik a régi, jó ismerősök helyét elfoglalták. „

2009. június 16., kedd

Közbiztonsági Nap a Mikszáth téren

Az iskolai szünet első péntekének délutánján, június 19-én 2 órától hívjuk és várjuk az a Palotanegyedi Közbiztonsági Napon

- az iskolásokat és a nagyszülőket,

- a kismamákat és a nyugdíjasokat,

- a kutyásokat és a bicajosokat,

- és persze minden érdeklődőt, aki szeret a Palotanegyedben lenni (élni, lakni, tanulni, dolgozni, vagy egyszerűen csak sétálni, vacsorázni, barátokkal találkozni...)!


Szeretettel látják Önöket a szervezők:
Civilek a Palotanegyedért Egyesület, Józsefváros Palotanegyed Városrészi Önkormányzat, BRFK VIII. kerületi Rendőrkapitányság, Józsefvárosi Közterület-felügyelet, Józsefváros Közbiztonságáért és Köztisztaságáért Kft., valamint a Magyar Kerékpárosklub belvárosi szervezetének tagjai



2009. június 14., vasárnap

A Palotanegyed első főúri palotái

Az áprilisi Műemléki Világnapon a CaPE és a BBS Mesél a Palotanegyed... pályázatán két nyertest hirdetett, egy korábbi bejegyzésben már olvasható volt Az asztalnok háza címet viselő pályamunka Maczák Ibolyától, most pedig Dubniczky Zsolt dolgozatát közöljük.



A győztes pályázó, Dubniczky Zsolt átveszi az oklevelet a CaPE elnökétől, Szűcs Pétertől

(Nyári Gyula fotója)

Dubniczky Zsolt: A Palotanegyed első főúri palotái

"A józsefvárosi Palotanegyednek a két legkorábbi épülete a mai Pollack Mihály tér – ami az 1860-as években még a Fünflerchengasse – Ötpacsirta utca nevet viselte – két sarkán álló Festetics- és Károlyi-palota, amelyek együttesen adták meg a hívó szót arra, hogy a fővárosba költöző arisztokraták egy része itt, a Nemzeti Múzeum környékén találjon magának szállást.


A Károlyi-palota a Nemzeti Lovardával

Nemcsak az egyidejű megtelepedés az, ami ezt a két épületet párhuzamba állítja, hanem az is, hogy mind a család, mind az épületek sok közös vonást hordoznak. Mindkét család a magyar arisztokrácia élvonalába tartozott, s mindkettőben megtalálhatók azok a személyek, akik erősebb szállal kötődtek a magyar társadalomhoz, és azok a leszármazottak, akik a nemzetközi arisztokráciával tartottak szorosabb kapcsolatot. Az alapítónemzedék, a palotákat építtető Festetics György és Károlyi Lajos nagy kiterjedésű birtokain mintaszerűen vezette a gazdaságát, de az ország érdekeit is szem előtt tartva ott találjuk őket az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben, amelynek elnöki tisztét is betöltötték. Pártolták a lótenyésztést, a fővárosban a Nemzeti Lovarda létrehozását, amelynek két-két oldalán a Nemzeti Múzeum mögött építtették fel pesti palotájukat. Ugyanakkor vásároltak telket és az épületek szintén egy időben készültek, s mindkettőnek a Budapest építészeti arculatát jelentősen meghatározó Ybl Miklós volt a tervezője. Mindkét palotához tartozott egy-egy impozáns kert, ami a mágnásnegyed későbbi épületeire már nem volt jellemző. Mindkét család egy-egy tagja azonos famíliából nősült, hiszen mind Festetics György, mind Károlyi Lajos fia, Károlyi Alajos a gróf Erdődy családból választott magának feleséget Erdődy Eugénia és Erdődy Franciska személyében.



Festetics-palota

A mai Pollack Mihály tér és Bródy Sándor utca sarkán álló, az 1860-as évek elején 941/a-b számmal jelzett ingatlant, amelynek a területe közel 440 négyszögöles volt, gr. Festetics György 1862 tavaszán vásárolta meg részben özv. Kern Józsefnétól, részben pedig Galgóczy Károlytól, összesen 17500 o.é. (osztrák értékű) forintért. Ezen az ingatlanon építtette föl a gróf a ma is látható palotáját 1862 és 1864 között. A kertül szolgáló telekrész megvásárlására – 20000 o.é. forintért – csak ezt követően, 1868 őszén került sor, amikor a szomszédos 942 és 943-as számmal jelzett telkekből egy közel 550 négyszögöles rész került kihasításra, amelynek eredményeképpen Festetics immár egy 993 négyszögöles ingatlant mondhatott magáénak.



Festetics György

Ő volt ekkoriban az első, aki az arisztokrácia bécsi építkezései mellett, illetve azon kívül a leendő magyar fővárosban állandó főúri rezidenciát hozott létre. Noha maga igen egyszerűen élt, kötelességének érezte, hogy a Festetics család a maga erkölcsi és vagyoni helyzetének megfelelően éljen az ország fővárosában, és úgy tartotta, hogy „egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája anélkül, hogy Pesten is ne legyen.”



Festetics-palota, belső részlet

Gr. Festetics György a keszthelyi Georgikont, az ország és Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézetét megalapító, és a nemzeti kultúra ápolását szolgáló „Helikon ünnepségeket” rendező György unokája volt. 1867 és 1871 között az Andrássy-kormány király személye körüli minisztere volt, ezt követően koronaőr, majd magyar főudvarmester lett. Halála után a palotát fia, gr. Festetics Tasziló örökölte, aki apjával ellentétben nem foglalkozott közvetlen politizálással. Hatalmas kiterjedésű birtokain országos hírű marha- és lótenyészetet hozott létre, telivér versenylovai pedig külföldön is ismertek voltak. A személyéhez kötődik a család 1911-es hercegi rangra emelkedése. Alakja úgy élt a korabeli közvéleményben, mint az „utolsó feudális főúr”, aki valamiként elfelejtette, hogy „1848-ban eltörölték a jobbágyrendszert Magyarorzágon.” Feltétlen uralkodóhűség jellemezte, szigorú szabályokra épülő, az etikettet maradéktalanul betartó életformát alakított ki maga körül. Apjával ellentétben feleséget külhonból választott magának. 1880. június 2-án kötött házasságot kora egyik legismertebb asszonyával, az angol királyi családhoz, valamint több német fejedelmi udvarhoz rokoni szálakkal kötődő, hercegi családból származó Mary Douglas Hamiltonnal.


A Festetics-palota pompázatos kapuja


A Pollack Mihály tér másik oldalán, Festetics Györggyel egyidőben – 1862 tavaszán – vásárolta meg gr. Károlyi Lajos azt a két ingatlant, amelyen főúri palotáját szándékozta felépíteni. Az akkor 945 és 952-es számmal jelzett telkek, amelyeknek területe közel 1050 négyszögöl volt, 16000 o.é. forintért kerültek a gróf tulajdonába.



Károlyi-palota


Károlyi Lajos az 1803-ban meghalt József három fia közül a középső gyermek volt, aki a család legkonzervatívabb személyiségének számított. Erős lojalitással volt a bécsi udvar iránt, de hazájával szemben is elkötelezettséget érzett. Az 1860-as évekbeli pesti építkezésének magyarázata a haza iránti kötelezettségérzésében is rejlik. Korai, 1863-ban bekövetkező halála miatt az építés befejezése fiára, gr. Károlyi Alajosra várt, aki egész életét a diplomáciai szolgálatnak szentelte.



A Károlyi-palota kertjének kapuja

Annak ellenére, hogy az arisztokrácia élete a nyilvánosság előtt zajlott, a privátszférát jelentő palotákban zajló eseményeket legtöbbször egy megszűrt kékvérű közönség látogatta. A hangversenyeket, színdarabokat és élőképeket, mely utóbbin egy-egy képzőművészeti alkotás kompozíciójának élő személyek által történő megjelenítése értendő, – miként a korban nevezték – a műkedvelő arisztokraták nemcsak jótékony céllal a színházban vagy más nyilvános helyen a nagyközönségnek adták elő, hanem egy-egy magánrendezvény programjaként is beiktatták, amelyekkel legtöbbször a házi mulatságokat nyitották meg. Ezek, a különböző palotákban megrendezett 20-25 főt számláló estélyek, azonban nemcsak az önfeledt szórakozást jelentették, hanem bizonyosfajta kapcsolatteremtést, kapcsolatépítést és -ápolást is szolgáltak. Minden ilyen házi rendezvénynek volt koreográfiája, az estélyek bizonyos menetrend szerint zajlottak. Először rendszerint valamilyen művészi produkció bemutatására került sor, amit az estélyen részt vevő főrangúak adtak elő. A legtöbb esetben valami könnyed, rövid, francia vígjáték volt a repertoár, vagy egy-egy rövidebb daljáték vagy operarészlet, ritkábban zenei hangverseny, amit vacsora és könnyed, fesztelen társalgás, s nemritkán táncmulatság követett.



A Károlyi-palota kertje


Ilyenek voltak a Festetics György palotájában zajló események is. Az 1868. április 19-i vasárnapon megrendezett estélyen nem nagy, de igen fényes társaság gyűlt össze. Jelen volt a Budán időző bécsi miniszterek egy része, valamint a királyi udvar és a francia követség több tagja. Este fél 10-kor kezdődött a palota színháztermében az előadás, ahol egy francia nyelvű vígjáték, illetve egy számos dallal fűszerezett vaudevillet bemutatására került sor. Ez utóbbi, a francia vásári színjátszás rögtönzésszerű előadásaiból kinövő műfaj, a XIX. században nyert polgárjogot a színjátszásban. Magyarországon az 1840-es években honosodott meg, és a ’60-as, ’70-es években zajló házi mulatságok kedvenc eleme volt. Festetics Györgynél az előadás – ha lehet ezt a szót használni – koprodukcióban készült, hiszen a magyar főrangú előadók – Csekonics Margit, Wenckheim Krisztina, Pejacsevich Lenke és Katinka – között ott találjuk az énektehetséggel megáldott, a színpadon ügyesen és otthonosan mozgó francia követség tagjait – br. Bourgoing, gr. Waldner – is. A súgó gróf Szapáry Géza, a rendező pedig Montreuil vicomte volt. Az előadást vacsora, majd éjjel egy óráig tartó csárdás követte.

Károlyi-palota, átrium


Ebben a főúri fénytől sugárzó palotában zajlott Festetics György fiának, Taszilónak az esküvője is, mely szigorúan magán jellegű esemény volt, és csak a két család legszűkebb környezete vett részt rajta – jeles arisztokratákat felvonultató társaság a gróf Károlyi, Festetics, Erdődy, Szapáry, valamint hg. Esterházy családból. Mary Hamilton, aki nem sokkal ezt megelőzően vált el korábbi férjétől, a monacói hercegtől, anyjával Mária, badeni hercegnővel és kíséretével az esküvőt megelőző napon érkezett meg a magyar fővárosba. Az Európa Szállóban szálltak meg, ahol – fejedelmi vendéghez illően – tizenhat szobát foglaltattak le maguknak. Még ezen az estén Festetics Györgynél vacsorára gyűltek össze a családtagok, majd másnap délelőtt 11 órakor a palota házi kápolnájában került sor a szertartásra, amelyet Simor János hercegprímás végzett. A násznép hölgy tagjai ünnepi toalettekben – többek között atlasz- vagy csipkével díszített selyemruhában –, a férfiak pedig díszmagyarban jelentek meg. Mary Hamilton vadgalambszínű selyemruhát viselt, hajában briliáns diadém ragyogott. A vőfély hg. Esterházy Lajos, a násznagyok gr. Erdődy Sándor és gr. Szapáry Antal volt, a nyoszolyóleányok pedig az Erdődy grófkisasszonyok. Az esküvőt egy 24 terítékű reggeli követte, majd elcsöndesült a palota, mert az ifjú pár a déli vasút külön vonatán Tasziló Somogy vármegyei berzencei birtokára utazott, Mária, badeni hercegnő pedig állandó lakhelyére, Baden-Badenbe távozott. "

A Károlyi-palota kertje

2009. június 10., szerda

Ybl Miklós, egy kisbolygó keresztapja

.
Bár már korábban is volt csillagászatról szóló bejegyzés, azért valljuk be: itt, a Palotanegyedben, a Belváros közepén vajmi kevés lehetőség van arra, hogy az eget szemlélve bármit is felfedezzünk. Nemhogy még a frissen felfedezett bolygócska névadása is valamiképpen kapcsolódhatna ide...
Pedig a legfrissebb hírek szerint egy fiatal magyar csillagásznak köszönhetően a Palotanegyed kialakulása és - még másfél évszázad távlatából is - képe leghatásosabb formálójának a csillagközi térben is megadatott a halhatatlanság. Sárneczky Krisztián jóvoltából idén tavassszal ugyanis Ybl Miklós építész nevét kapta meg a korábban 2002 YB3 katalógusszámú égitest, tegyük hozzá: másik három kisbolygóval egyetemben, amelyek Csokonai, Csonka János és Bánki Donát emlékét őrzik.


Ybl Miklós 1814-ben született Székesfehérváron, a bécsi polytechnikumon folytatott tanulmányai után négy évet Pollack Mihálynál, majd id. H. Koch bécsi irodájában töltött és Koch megbízásából a prágai Kinsky-villa építését ellenőrizte. 1840-ben a müncheni akadémián képezte magát tovább. Pollack megbízásából itt a pesti Német Színház átalakításához készített terveket. 1841-ben kéthónapos tanulmányutat tett Itália északi városaiban. Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágosttal társult, együtt tervezték az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését, majd Károlyi György Egyetem utcai palotáját fejezte be, a nagykárolyi és a csurgói kastélyon végzett tervezői munkát és újjáépítette a romba dőlt kaplonyi templomot. Ezután Károlyi István fóti kastélyát toldotta meg szárnyakkal.


A gazdasági épületek, pavilonok mellett 1845-tõl 1855-ig építette első fő művét, a fóti templomot kiérlelt romantikus stílusban. 1851-ig Károlyi István építésze volt, Fóton lakott, s Károlyi uradalmában mindenütt épített és helyreállított. Első pesti alkotása, az Unger-ház (Múzeum krt. 7.) még szintén romantikus stílusú, éppígy a volt Nemzeti Lovarda (1857-58), a Balassa-ház kiépítése s Széchenyi István nagycenki temploma (1860-64).



Nemzeti Lovarda

A 60-as évektől kezdve stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-tól 1862-ig a Budai Takarékpénztár palotáját, utána a Ganz-mauzóleumot és a Kálvin téri Geist-házat építette. 1862-tõl tervezte a Nemzeti Múzeum mögötti volt Festetics- és a Károlyi Lajos-féle palotát. E munkájával kapcsolatban Angliában tett tanulmányutat. 1865-ben építette a Sándor utcai ideiglenes Képviselőházat. A Múzeum környékén a Pálffy- (1867) és a Degenfeld-palota (1874) is az ő műve.

Pálffy-palota, ma a FSZEK Zenei Gyűjteményének tárháza
.
Bérházak, paloták, kastélyok (az ókígyósi, turai) mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét (1864 és 1870) és a Pesti Hazai Takarék Egyetem utcai anyaintézetét (1868) építette. 1866-79 között tervezte a Ferencvárosi neoromán templomot, a 60-as évek második felében a margitszigeti építkezéseket, köztük a Margit-fürdőt, művészetének egyik gyöngyét. 1870-től épültek neoreneszánsz stílusú mesterművei: a Vámház (1870-77), a Várkert-bazár (1875-78), a pompás Operaház (1875-84), majd a Kálvin téri - jelenleg az Erzsébet téren álló - Danubius-kút (1880-83). 1867-ben vette át Hild József örökét, a Bazilika építkezését, melyet az északi és déli oldalfal kivételével a kupolával együtt teljesen reneszánsszá formált át. A Királyi Palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is Ybl műve.

2009. június 5., péntek

A Krúdyból is sétálóutca lesz

Régóta tervezett változásra kerül sor jövő szombaton, azaz június 13-án a Palotanegyedben a Krúdy utca Szentkirályi u.- Horánszky utca közötti szakaszának lezárásával és sétáló utcává alakításával.
A forgalmi változásokról itt lehet tájékozódni:




És következzék néhány technikai információ is:
a) a kivitelezés jövő hétfőtől, június 8-ától kezdődik el a pollerek eltávolításával (kivéve azokat, amelyekre kukák kerülnek majd),
b) a Rév8 Zrt és a JVK Kft. a felelőse a lakossági tájékoztatatás lebonyolításának, vélhetően sok szórólappal, plakáttal fogunk mindannyian találkozni a jövő héten és bizonyára hallhatjuk majd a Fővinform jelentései között is :-)
c) mivel az első időszakban nyilván lesznek bonyodalmak, ennek tompítására a rendőrség és a közterület-felügyelet a lezárást követő egy hétig 24 órás szolgálatot biztosít az érintett csomópontokon.

2009. június 3., szerda

Egy angol lord, aki igazságot követelt Magyarországnak

A Szabó Ervin téren álló díszkút történetét vajmi kevesen ismerik, pedig igazán látványos, sőt, sokat mesélő alkotásról van szó! Érdemes körbejárni és végigolvasni a feliratot a bronzból és mészből készült, négy és fél méter magas Justitia-kúton, amelyet Szentgyörgyi István 1929-ben készített Lord Rothermere tiszteletére.


Fent kocka alapú talapzaton Justitia, a törvény, a jog és az igazság istenasszonya áll mérleggel és karddal a kezében, mellette oltalmat, igazságot keresve a Magyarországot szimbolizáló, fiatal nő, a szobor talapzatára Lord Rothermere domborművű arcképe került. A felső medence szélén a következő felirat fut körbe: "E KUTAT HÁLÁS MAGYAROK EMELTÉK NAGY-BRITANNIA MÉLTÓ FIA, VISCOUNT ROTHERMERE TISZTELETÉRE. AZ Ő BETŰJE MEGÖLI A HATALMASKODÁST, AZ Ő LELKE MEGELEVENÍTI AZ IGAZSÁGOT. 1928". Épülésekor technikai kuriózumnak számított: ez volt Budapest első motoros kútja.


De miért is volt ennyire hálás a magyar nép? Nos, a választ a huszadik század egyik legnagyobb magyar katasztrófájában kell keresnünk...


Lord Rothermere, családi nevén Harold Sidney Harmsworth, 1st Viscount Rothermere (1868 – 1940) egy 14 gyermekes családban nőtt fel, ő az angol sajtótörténelem egyik legnagyobb alakja, aki 1917-ben (!) Anglia légügyi minisztere lett. Lord Rothermere bátyjával alapította meg a Daily Mail és a Daily Mirror című lapokat. A népszerű újságírás angliai úttörőjének számított: az első világháborúban a Daily Mirror a nyugati front legnépszerűbb angol hírlapja volt és 1922-re a példányszáma már elérte a hárommilliót. Rothermere 1927-ben tette meg első magyarországi útját, s ettől kezdve a magyar revízió egyik fő támogatójává vált. 1927. június 21-én jelent meg nevezetes cikke "Magyarország helye a Nap alatt" címmel a Daily Mail-ben. Ezzel az írással indult el a Magyarország trianoni békeszerződés utáni helyzetére való nemzetközi figyelemfelkeltés, s ez a magyar népnek is erőt, reménységet adott.

A kormányzat és a főváros háláját mutatja az 1929. június 8-án felavatott Magyar Igazság kútja, amit a Népnevelő Magyar Filmipar Rt. finanszírozott, s amit a Wenckheim-palota (a mai Fővárosi Szabó Ervin könyvtár) előtt állítottak fel. A szocializmusban a lord képmását eltávolították, a feliratot pedig levésték, funkcióját vesztve, szárazon állt. 2004-ben, a rendszerváltozás 15. esztendejére, a díszkút felállításának 75. évfordulójára sikerült helyreállíttatni az emlékművet és környékét.


Érdekesség még, hogy amikor 1929-ben Magyar Sándor és Endresz György az óceánrepülés gondolatát veti föl, Rothermere - látva annak propagandaértékét - maga adja a repülőgép nevét: "Justice for Hungary!" (Igazságot Magyarországnak!) A lord által - siker esetére - felajánlott 10 ezer dollárt a két óceánrepülő világrekorddal nyerte el. Rothermere kezdeményezésére alakult meg a Magyar Revíziós Liga is, Herczeg Ferenc, a kor írófejedelmének elnökletével. A szervezet célja szintén a nemzetközi közvélemény meggyőzése volt Trianon igazságtalanságáról.



A lord ajándéka a Magyar fájdalom szobra (Émile Guillaume francia művész alkotása), amely a talapzatába vésett szöveg szerint "a trianoni szerződés által elrabolt gyermekei sorsát sirató Magyarország fájdalmát jelképezi". Két ilyen torzó is készült, a Debrecennek ajándékozott már visszakerült az eredeti helyére, de a budapesti Szabadság térre (a mai MTV-székház elé) állított szobrot előbb a margitszigeti Palatinus strand elé száműzték, majd Budapestről is eltávolították, s azóta Balf fürdővároskában áll.

A lord mellszobra a szegedi Móra Ferenc Múzeum kiállításán

2009. június 1., hétfő

Olasz Mágnásfertály


Június 2-a az olaszok nemzeti ünnepe - a Festa della Repubblica, azaz a Köztársaság Napja 1946-tól, ugyanis ezen a napon döntöttek az olaszok népszavazás útján a köztársaság mellett. Ekkor száműzték a Savoya királyi család férfi tagjait és voksoltak a monarchia helyett a köztársaságra Olaszországban. A Savoyák 2002-ben ismét olasz földre léphettek, a köztársaság ünnepét azonban sokáig nem tartották meg, kilenc évvel ezelőtt lett pirosbetűs ünnep június 2-a, azóta ismét megrendezik a római Capitolium és a Colosseum között a katonai parádét is. Ám június 2-a Garibaldi-emléknap is: 1882-ben ugyanezen a napon hunyt el a híres olasz szabadsághős. De hogy mi közük az olaszoknak a Palotanegyedhez - mindazon túl, hogy kezd itt is kialakulni egyfajta mediterrán miliő, és talán éppen ezért imádnak itt lakást venni, itt megszállni vagy tanulni?

Most csak két helyszínt említek, jöhetnek a további tippek (jelzem: bőven van!).


A Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőitől balra található a márványoszlop, amely a római Forum Romanumról származik: a Múzeumkertben áll 1929 óta Róma város ajándéka, Alessando Monti és a magyar szabadságharc olasz légiójának emlékére, a 3 méteres, egy darabból faragott márványoszlop díszes oszlopfővel. Rögtön a Múzeumkert Bródy Sándor utca felőli oldalbejárójánál áll a mellszobra is a bresciai származású Alessandro Monti ezredesnek, akinek emlékére Bresciában hasonlóan szobrot állítottak, mégpedig Kuzmik Lívia, magyar szobrásznő alkotását.


A Múzeumkertben található Garibaldi szobra: Giuseppe Garibaldi - szintén Kuzmik Lívia által készített - bronz mellszobrát 1932-ben állították fel, a mészkő talapzat felső harmadában dombormű látható, mely Garibaldi és Türr István kézfogását ábrázolja.



Egy másik Monti, Raffaello - aki milánói szobrász volt - alkotta a Múzeum timpanon szoborcsoportját, amit horganyból öntöttek, középen Pannónia ülő alakját látjuk, pajzsán a magyar címerrel, kétoldalt pedig a Tudományt és Művészetet jelképező három-három alakos szoborcsoportokat.



A Bródy Sándor utca 8. szám alatt található az az épület, amely 1865-től 1902-ig a Magyar Országgyűlés Képviselőházának székhelye volt, és jelenleg a budapesti Olasz Kultúrintézetnek ad otthont. Az épületet – mely Budapest legjelentősebb 19. századi műemlékei közé tartozik – Ybl Miklós, az egyik legnagyobb magyar építész tervezte. Az intézet épülete a korai eklektika neoreneszánsz irányzatának talán legjellegzetesebb példája, és a magyar politika történetének egyik legfontosabb műemléke. 1902-ben a Képviselőház ideiglenes épületéből átköltözött Duna-parti, végleges székhelyére. 1920-ig a Bródy Sándor utcai épület vásárok és kiállítások helyszíne volt. 1920 novemberében az első emeleten vetítőszobát alakítottak ki filmvetítésekhez.


Egy 1935-ben, Rómában aláírt szerződés értelmében az épület 1942-ben az olasz állam tulajdonába került. Számos homlokzati és a belső teret egyaránt érintő felújítási munka után a magyarországi Olasz Kultúrintézet 1943. június 21-én nyitotta meg kapuit, neves olasz és magyar személyiségek jelenlétében.


Amúgy pedig június 28-áig olasz fesztivál is zajlik, konferenciától robogó-kiállításig sokféle érdekességgel! Andiamo!!!