Lapozgassunk bedekkert!

Nyáridő van: az utazások, kirándulások ideje. A jól felkészült utazó frissen aktualizált útikönyvvel rója a kiszemelt várost. Útikönyvvel, azaz bedekkerrel, amely önálló irodalmi műfajként egy esseni nyomdász- és könyvkiadó família nevét örökíti meg, sokat utazó és azt élvezettel lejegyző fiának köszönhetően. A Budapesti Negyed 2004 őszén egy egész lapszámot szentelt a Pest-budai útikönyveknek, ezeket lapozgatva örömmel fedeztük föl Hevesi Lajos 1873-as kiadású Budapest és környéke címet viselő művében "az aristokratikus telepekről", azaz a mai Palotanegyedről szóló sorokat.

"A Fővámháztól balra a széles Mészáros-utczába fordulunk, mely már a pesti boulevardok belső gyűrűjéhez fog csatoltatni. Ez derékszögben távozik a Dunától s a hajdan igen silány, jelenleg igen díszes Szénatérre vezet, melyre csillag-alakban hat nagy, széles utcza nyílik, éspedig: a Mészáros- utcza, Soroksári út, Űllői út, Stáczió utcza, Országút és Kecskeméti utcza. E téren áll
a reformátusok temploma, mely 1816-30-ig épült, csinos oszlop-csarnokkal és újabb torony-sisakkal bír. A templomban Zichy grófnő ékes márvány emléke van. A téren áthaladva, mellesleg végignézhetünk a széles Üllői úton, melyen számos ház épül. A vége felé látszó nagy épület az Üllői kaszárnya, azon innen a háromemeletes köztelek látszik. Mi azonban be nem fordulva, egyenest az Országút felé tartunk, hol
a Nemzeti Múzeum ötlik szemünkbe, melynek csinos parkjában Kazinczy és Berzsenyi ércz mellszobrai állnak, ifj. gróf Vay Miklóstól. Mi azonban ez alkalommal kívül kerüljük meg a parkot, a múzeumtól jobbra bekanyarodván a Múzeum-utczába. Ezen utcza még 3 évvel ezelőtt sötét, ronda, éjjel veszedelmes sikátor volt; az Országút felőli sarkán, hol most díszes házcsoport készül, melynek sarkát az Első Hazai Takarékpénztár (Ybl tervei szerint épült) háza képezi, akkoriban a hírhedett "Két pisztoly" vendéglő, helyesebben korcsma állt. A Múzeum-utczában s a múzeum mögött az utóbbi évek folytán igen díszes aristokratikus telep épült, mely többnyire főnemesi palotákból áll. Éspedig a sarok-épülettől negyedik ház a gr. Károlyi Ede és Sándor palotával egybekötött bérháza (építették Szkalniczky és Koch), utána az ugyanazok által épített gr. Zichy N. János palotája következik. Átellenben az Ötpacsirta-utcza sarkán
gróf Károlyi Alajos palotája ötlik szemünkbe, úrias előcsarnokával és franczia mansardtetejével. E palotát Ybl építette franczia renaissance modorban; mögötte igen ízléses díszkertecske terül, melyre csinos hozzátartozó bérház következik (Ybl). A palota belső berendezésében főúri pompa és mívelt ízlés párosulnak; van benne sok értékes modern festmény is, melyek közül különösen említésre méltók: Meissonnier "németalföldi zászlósa", Gérme "kakasviadala", Isabey "franczia falusi vendéglője", Achenbach Oswaldtól több nápolyi tájkép, Pettenkofen több magyar tájképe (ezek közt a híres "szolnoki vásár" is), Hoguet tengeri tájképei, Szoldatics jeles madonnája, stb. A bejáró egyik falán Lotz Károly a vendégszeretet és bőség, másikán a béke és háziasság jelképes alakjait festé, a vestibule plafondján pedig középen a hórákat s kétoldalt a quadrigán kocsizó Apollót és a bika-fogaton járó Lunát viaszfestésben. A főlépcső igen szép bronze-rácsozata Schröffel műve, kinek egyáltalán a belső berendezés körül sok érdeme van.
Ugyanazon sorban tovább menve az 1858-ban Ybl által épült Nemzeti Lovagdát látjuk, azután az új Eszterházy-palotát (építette Baumgarten bécsi építész) s az utcza másik sarkán elérjük a nemes ízlése által igen jó hatású
gróf Festetics György-féle palotát, mely szintén Ybl Miklós műve. Az evvel szemközti sarokház gróf Dégenfeldé és Ybl-től való. Itt balra a főhg. Sándor-utczába térünk, hol a megint csak Ybl építette renaissance-modorú
Országház előtt elhaladván csakhamar ismét kiérünk az Országútra, melyet jobb felé követünk. Itt előbb az állatgyógy-intézetet érjük el, majd az evvel tőszomszéd úgynevezett régi fűvészkertben álló s Wágner építőmester által újonnan épült vegytani intézetet, mely a tudomány mai állása szerint lehető legczélszerűbben van berendezve. (Igazgatója Than Károly egyetemi vegytanár.) A kerti telken szándékoznak építeni az új egyetemet is. Még nehány lépés s elértük azon keresztutat, hol jobbról a széles Kerepesi út, balról az elegáns Hatvani utcza végződnek az Országúton. Mi a sarokháznál (mely a Nemzeti Színház tulajdona s mely helyett nemsokára új ház fog épülni) jobbra fordulunk, de ezúttal csak a második épületig megyünk, mely

a Nemzeti Színház. A nemzeti múzsa e temploma 1840-ben épült hg. Grassalkovich által ajándékozott telken Zitterbarth Mátyás pesti építész tervei szerint. Építkezési modora a nagyszerűtől éppen annyira van mint a széptől; látszik rajta, hogy csak hajlékért esengett akkor még a magyar dráma, bármi szerény legyen az. Kívül egyszerű előcsarnok van, mely előtt parányi kertecskében id. Lendvay Márton jeles színészünk éppen nem jeles (horgany öntetű) szobra áll, melynek helyén annakelőtte Katona József még jelesebb költőnk még kevésbé jeles (ugyancsak horgany öntésű) szobra állt. Az épület homlokzatán egy fülkében Megyeri szerényke mellszobra. A színház foyer-ja dóriai oszlopokkal bír, de a mai kor igényeinek meg nem felel; a nézőtér pár év óta kék és fehér színekben van díszítve."

Ybl Miklós, egy kisbolygó keresztapja

.

Bár már korábban is volt csillagászatról szóló bejegyzés, azért valljuk be: itt, a Palotanegyedben, a Belváros közepén vajmi kevés lehetőség van arra, hogy az eget szemlélve bármit is felfedezzünk. Nemhogy még a frissen felfedezett bolygócska névadása is valamiképpen kapcsolódhatna ide...

Pedig a legfrissebb hírek szerint egy fiatal magyar csillagásznak köszönhetően a Palotanegyed kialakulása és - még másfél évszázad távlatából is - képe leghatásosabb formálójának a csillagközi térben is megadatott a halhatatlanság. Sárneczky Krisztián jóvoltából idén tavassszal ugyanis Ybl Miklós építész nevét kapta meg a korábban 2002 YB3 katalógusszámú égitest, tegyük hozzá: másik három kisbolygóval egyetemben, amelyek Csokonai, Csonka János és Bánki Donát emlékét őrzik.

Ybl Miklós 1814-ben született Székesfehérváron, a bécsi polytechnikumon folytatott tanulmányai után négy évet Pollack Mihálynál, majd id. H. Koch bécsi irodájában töltött és Koch megbízásából a prágai Kinsky-villa építését ellenőrizte. 1840-ben a müncheni akadémián képezte magát tovább. Pollack megbízásából itt a pesti Német Színház átalakításához készített terveket. 1841-ben kéthónapos tanulmányutat tett Itália északi városaiban. Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágosttal társult, együtt tervezték az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését, majd Károlyi György Egyetem utcai palotáját fejezte be, a nagykárolyi és a csurgói kastélyon végzett tervezői munkát és újjáépítette a romba dőlt kaplonyi templomot. Ezután Károlyi István fóti kastélyát toldotta meg szárnyakkal.

A gazdasági épületek, pavilonok mellett 1845-tõl 1855-ig építette első fő művét, a fóti templomot kiérlelt romantikus stílusban. 1851-ig Károlyi István építésze volt, Fóton lakott, s Károlyi uradalmában mindenütt épített és helyreállított. Első pesti alkotása, az Unger-ház (Múzeum krt. 7.) még szintén romantikus stílusú, éppígy a volt Nemzeti Lovarda (1857-58), a Balassa-ház kiépítése s Széchenyi István nagycenki temploma (1860-64).

Nemzeti Lovarda

A 60-as évektől kezdve stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-tól 1862-ig a Budai Takarékpénztár palotáját, utána a Ganz-mauzóleumot és a Kálvin téri Geist-házat építette. 1862-tõl tervezte a Nemzeti Múzeum mögötti volt Festetics- és a Károlyi Lajos-féle palotát. E munkájával kapcsolatban Angliában tett tanulmányutat. 1865-ben építette a Sándor utcai ideiglenes Képviselőházat. A Múzeum környékén a Pálffy- (1867) és a Degenfeld-palota (1874) is az ő műve.

Pálffy-palota, ma a FSZEK Zenei Gyűjteményének tárháza

.

Bérházak, paloták, kastélyok (az ókígyósi, turai) mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét (1864 és 1870) és a Pesti Hazai Takarék Egyetem utcai anyaintézetét (1868) építette. 1866-79 között tervezte a Ferencvárosi neoromán templomot, a 60-as évek második felében a margitszigeti építkezéseket, köztük a Margit-fürdőt, művészetének egyik gyöngyét. 1870-től épültek neoreneszánsz stílusú mesterművei: a Vámház (1870-77), a Várkert-bazár (1875-78), a pompás Operaház (1875-84), majd a Kálvin téri - jelenleg az Erzsébet téren álló - Danubius-kút (1880-83). 1867-ben vette át Hild József örökét, a Bazilika építkezését, melyet az északi és déli oldalfal kivételével a kupolával együtt teljesen reneszánsszá formált át. A Királyi Palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is Ybl műve.

Grófnő a távcső mögött

.

A 19. századi Magyarországon is – a polgárosodás követelményeihez igazodva – fokozatosan kiteljesedett a lánynevelés. Kevés nőnek adatott meg azonban az a lehetőség, hogy az égbolt fürkészésével foglalkozzon. A századvégen, amikor számos vita dúlt a parlamentben, a tudós társaságokban és a sajtó hasábjain a nők élethivatását, képzését tekintve, a legtöbben úgy vélték, hogy nő nem való tudományos pályára...

.

1885-ben például Jósika Júlia úgy írt egy könyvében, hogy „... a nőtől, azt a kevés kivételes esetet kivéve, ha vagy az irodalmi téren működik vagy tanszéket akar elfoglalni, nem követeli senki, hogy például a bölcsészetet tanulmányozza, mint abstract tudományt, vagy a csillagászatot, mert erre egész emberélet sem elég...” Miként ő is, a közvélemény általában úgy vélekedett, hogy a nő biológiai sajátosságánál fogva másra hivatott, és nem a tudományok művelésére. Szervezetét féltették a kerékpározástól éppúgy, mint a csillagászattól. Dégenfeld-Schomburg Berta grófnő ritka kivételnek számított kora magyar társadalmában. A jómódú család 1886-ban Kiskartalon csillagvizsgálót építtetett, és a grófnő férjével együtt csillagászati észleléseket folytatott. A nő az elsők között vette észre az M31-ben az Androméda csillagot, az első ismert extragalaktikus szupernovát. A házaspár obszervatóriumában 7 hüvelykes lencsés távcső volt, és értékes megfigyeléseket végeztek a Jupiter, Mars, Szaturnusz, Uranusz és több üstökös vizsgálata során, valamint színképelemzéssel és kettőscsillagok tanulmányozásával foglalkoztak. A csillagdához 35 ezer kötetes könyvtár is tartozott, melyben főleg csillagászati és a tudomány történetével kapcsolatos műveket tartottak, a műszereket 1922-ben az MTA csillagvizsgálója kapta meg.
(Kéri Katalin: Szoknyás üstökösvadászok - IPM, 2004. október)

A kiskartali csillagvizsgáló

Dégenfeld-Schomburg Berta Klára Matilda grófnő (Téglás, Hajdú megye, 1843. márc. 3. - Kiskartal, Nógrád megye, 1928. márc. 27. ) műkedvelő csillagász 1868-ban kötött házasságot báró Podmaniczky Gézával, valószínűleg az ő biztatására alapította meg férje a kiskartali magáncsillagvizsgálót. Utóbb a régi, ritka csillagászati munkákat is magába foglaló nagy Podmaniczky-Dégenfeld könyvtárat rendezte, amelynek nagy értékű csillagászati könyv és kézirat gyűjteménye halála után a Budapest-Svábhegyi Csillagvizsgálóba került. A gyűjtemény többi részét, tehát a könyvtár berendezését és mintegy 30 000 kötetes állományát (melynek szakszerű könyvtári feldolgozása a grófnő nevéhez fűződik) 1929-ben, a grófnő halálát követően az örökösök az evangélikus egyháznak ajándékozták. A hazai kastélykönyvtárak II. világháborús pusztulása után egyedülálló gyűjtemény jelenleg a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti országos székházának (Üllői út 24.) udvari szárnya első emeleti részén található, a templom alatt. Ez a főúri könyvtár az Evangélikus Országos Könyvtár különálló, muzeális gyűjteménye, a "Magyarhoni Evangélikus Egyetemes Egyház Podmaniczky-Degenfeld Könyvtára” nevet viseli. A könyvtárral együtt az eredeti bútorzat is az Üllői útra került, dísztermét, az ún. zöld termet, előzetes bejelentkezés után mutatják meg a látogatóknak.

A Podmaniczky-Dégenfeld Könyvtár ma