A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kulturális Örökség Napjai. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kulturális Örökség Napjai. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. szeptember 10., csütörtök

Örökségnapok-megnyitó


Ma délelőtt a hivatalos megnyitóval és sajtótájékoztatóval kezdetét vette az idei Kulturális Örökség Napjainak rendezvénysorozata - így némiképp megelőzve a konkrét programokat, amelyekre jövő hét péntek és vasárnap között kerül majd sor. Büszkék lehetünk azonban: a Horánszky utcai Párbeszéd Háza volt a házigazda, illeszkedve az idei rendezvénysorozat témájához, a szakrális terek bemutatásához.

A Józsefvárosban látogatható épületek listája itt érhető el. A Mágnásfertály területén számos érdekesség lesz megtekinthető, ezekről hamarosan ajánlott útvonal is készül!

2009. március 19., csütörtök

Szakrális terek - az idei Kulturális Örökség Napjain

.



A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - bár még messze a jelentkezési határidő - meghirdette az idei Kulturális Örökség Napjai rendezvénysorozatot, hagyományosan szeptember haramdik hétvégéjére, azaz idén szeptember 19-20-ára. A felhívás itt megtalálható!


Idén, a Kulturális Turizmus Évében a szakrális tereket jelölték meg központi témaként a Szakrális Művészetek Hete rendezvényével karöltve (templomok, kolostorok, zsinagógák, sztúpák, kápolnák, imaházak, kálváriák, kegyhelyek, búcsújáróhelyek).

Emellett kiemelt nemzeti évfordulókhoz csatlakozási lehetőségek 2009-ben: Angster József, Balázs Béla, Bánki Donát, Benedek Elek, Derkovits Gyula, Joseph Haydn, Janus Pannonius, Jánszky Béla, Kazinczy Ferenc, Kálvin János, Kempelen Farkas, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kozma Lajos, Kőrösi Csoma Sándor, Lükő Gábor, Márffy Ödön, Nagy Virgil, Preisch Gábor, Quittner Zsigmond, Radnóti Miklós, Táncsics Mihály, továbbá az 1989-es határnyitás, a kálvinizmus és Szent Pál évfordulója.

A tavaly őszi rendezvények színteréül a Palotanegyedben igen sok szolgált és bízunk abban, hogy idén talán újabb helyszínek is csatlakoznak majd!

2009. január 16., péntek

Párbeszéd


A Párbeszéd Háza Budapest szívében, a Palotanegyedben jött létre a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya kezdeményezésére. Céljuk olyan szellemi központ kialakítása, ahol teremtő párbeszéd indul a hit, a kultúra és a társadalmi igazságosság szolgálatában. A magyar jezsuiták Horánszky utca 20 sz. alatti egykori épülete így kap ismét szerepet - az alapítók törekvésének megfelelően - a magyar Egyház és a társadalom megújításában.

A Párbeszéd Háza számos kulturális tevékenységet, lelki, szellemi és közösségi programot szervez a következő témákban: vallásközi és kultúrák közti párbeszéd, művészeti programok, zsidó-keresztény közös bibliaolvasás, Faludi Ferenc Akadémia, Szent József Stúdió Kollégium, Keresztény Élet Közössége, Szentjánosbogarak, a Jézus Szíve templom ifjúsági- és felnőtt hittanórái, imaiskola és imaközösség, bevezetés a keresztény meditációba.


Az egykori Mária Kongregáció (XVI. századtól induló, népszerű világi jámborsági mozgalom) a jezsuitákkal is jó kapcsolatot ápolt. A Kongregáció központjaként 1912-ben épült föl a Horánszky u. 20. szám alatti épületkomplexum, amely egyetemi kollégiumnak, nyomdának és lapkiadóknak is helyet adott. Az I. világháború alatt hadikórház, 1919-ben lefoglalják, szakszervezeti székház.

A húszas évektől ismét minden a régi, filozófiai főiskola és tanártovábbképzés is elkezdődik, továbbá mozitermet alakítanak ki. A nyilas hatalomátvétel után elkezdődik az üldözött zsidók mentése és elrejtése. A jezsuiták a svéd Vöröskereszt valamint a pápai nunciatúra menleveleivel üldözöttek százait mentenek meg. Igen sokat tesz az üldözött zsidók megmentése érdekében Raile Jakab SJ, akit a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet egyedüli magyar jezsuitaként a Világ Igazai kitüntetésben részesített. Menekült papok és katonaszökevények is menedéket találnak a Központban.
Hamarosan megmentőikre kerül a sor, az 50-es évek elején az egyház- és szerzetesellenes üldöztetések idején. Az épületet 1950-ben államosítják, részben a Rajk Kollégium, részben a Közgazdasági Egyetem kapja meg, a kápolna pedig a Színművészeti Főiskola operatőri műterme. Az épületet 2003-tól kapja vissza a jezsuita rend. Ekkor nyílik meg először a nagyközönség számára, a Kulturális Örökség napja keretében.


2008. december 10., szerda

Belsőudvar Program a Mágnásfertályban

A Szentkirályi utca 10. számú társasházban az utóbbi fél évben felgyorsultak az események. A Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációval foglalkozó cége, a Rév8 Zrt. által a júniusi Palotanegyed Fesztivál idején meghirdetett Belsőudvar Program pályázatát megnyerve a társasház közössége egy nem várt szellemi utazáson találta magát. Egy olyan utazáson, amely a Palotanegyed történetének felfedezésével kezdődik és a közösségi cselekvések során át vezet a ház udvarának – no és remélhetőleg mihamarabb a teljes épületnek! – a megújításáig. Az „út” anyagi fedezetét és bonyolítását az önkormányzat támogatásával a kerületfejlesztés menedzselésében jártas Rév8 Zrt. vállalta magára (projektmenedzser: Tibor Tamás), a közösségi tervezéshez szükséges szakmai tudást pedig az Új Irány Csoport biztosítja a fiatal tájépítész, Tihanyi Dominika vezetésével.
A Program szerves része a hely szellemének, miliőjének megragadása, ami a Szentkirályi-családnak, illetve a szomszéd épületben működő Stühmer-cég legendáinak, relikviáinak felkutatását is jelenti, és persze épít a ma is itt élők emlékezetére.
A közös tudássá nemesedett történetek, kis helyi érdekességek várostörténeti szempontból is méltóak a figyelemre, ezért is merült fel az aktív közösségben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által koordinált rendezvényen, a hagyományosan minden év szeptember harmadik hétvégéjén megrendezésre kerülő Kulturális Örökség Napjain (European Cultural Heritage Days) való részvétel lehetősége.
Az „örökségnapi kapunyitás” programjának összeállításában a lakók apraja-nagyja kivette a részét – az idei év témájához kapcsolódva szigorúan a reneszánsz jegyében! Így lehetett valódi csemege a nagy közintézmények mellett a kis társasház – mint e napon kivételesen látogatható magántulajdon. A nap folyamán az érdeklődők szakavatott vezetők: Fekete Hajnal és Gyulai Csaba segítségével ismerkedhettek meg Szentkirályi Móric, az utolsó pesti polgármester kalandos életével (az ő nevét viseli 1887 óta az utca!), a Stühmer relikvia-gyűjteménnyel, a több mint száz éves neoreneszánsz bérpalota történetével és a ház udvarának közepén álló bálványfa ültetésének romantikus körülményeivel. A látogatók bepillanthattak a Belsőudvar Program egyes tervezési fázisaiba, az érzékekre pedig az újjáélesztett Stühmer-cég kedves ajándéka – csokoládéhegyek érkeztek, külön köszönet érte Csóll Péter ügyvezető igazgató úrnak –, a Voces Aequales reneszánsz énekegyüttes, Vitárius Piroska hegedű- és Sipos Ágota furulyajátéka, valamint a Pándy-Szekeres Gáspár és Falus Dániel alkotta jazz-duó hatott. A délután folyamán – néhány tucat újabb látogatóval – tiszteletét tette az épületben a szintén nyolcadik kerületi, örökségnapi programként futó BeyondBudapest-túra, Baglyas Gyuri és Domján Manó vezetésével.
Na de vissza a Belsőudvar Programhoz! Az őszi hónapokban zajló tervezés alapelvei és a koncepció kialakítása Szentkirályi Móric nyitottságára és sokszínűségére épít, minél nyitottabb és rugalmasabb, ám neutrális, a mai korszellemet idéző és mai igényeket kielégítő rendszert próbál felállítani térszervezésben és formavilágban egyaránt. Mivel az udvarról semmilyen írásos, illetve képi emlék nem maradt fenn, a mai tervező a reneszánsz korához kapcsolódva próbált meg minél átláthatóbb térstruktúrát kialakítani. Azonban a tér kialakításánál, szem előtt tartva az udvar közösségi térhasználati értelmezését – a reneszánsz udvarok világával szemben – egy sajátos, egyéni és közösségi célú tartózkodásra alkalmas térkialakítást jött létre. A koncepció szerint az udvar mint valós kültéri otthon került értelmezésre, ahol a közös terek láncolatát hangulatilag az adott kor szellemisége és az abban folytatott életmód határozza meg, az olyan hangulati kulcsfogalmakkal, mint otthonosság, kényelem, többközpontúság, kifinomultság, telítettség, melegség.
A Program végeredményét bárki megtekintheti, hiszen a Szentkirályi utca 10. számú ház homlokzatán már hívogat az eredeti Szentkirályi-kézjegyet magába foglaló zászló, a kapualjban és az „emeleti galériákon” pedig az elmélyült kutatások eredményeképpen pedig érdekességek olvasható. Az udvar alkalmassá vált előadások, koncertek szervezésére a dobogó beállításával, sőt, az esti programokat a Terebessy Tóbiás által tervezett és megalkotott díszkivilágítás teszi egyedivé. Az együttgondolkodó és -ötletelő tulajdonosok és szakmai konzulensek munkája nyomán még számos apró ötlet, jópofa megoldás született meg, amelyek – az általános vélekedés szerint – kiindulópontként szolgálhatnak az egységes negyedbeli hangulat kialakítása érdekében az Európa Belvárosa Program közterület- és homlokzat-felújítási fejlesztéseinek.

2008. november 12., szerda

Europa Nostra

Az Europa Nostrát néhány civil műemlékvédő szervezet alapította olasz vezetéssel (mily' meglepő!) az Európa Tanács párizsi központjában 1963-ban. Ma az Europa Nostra az építészeti és természeti örökség megmentéséért küzdő legjelentősebb európai nem kormányzati szervezet (NGO). Jelenleg több mint 220 tagszervezettel rendelkezik, titkársága Hágában működik. A magyar tagszervezetet - Hungaria Nostra néven, a Város- és Faluvédők Szövetségét - 1991-ben vették fel. A szervezet célja az európai kontinens építészeti és természeti örökségének védelme, értékeinek megőrzése, a történeti környezet minőségének megóvása, tevékenységének középpontjában a díjadományozás révén történő figyelemfelhívás, a nyilvánosság érdeklődésének ráirányítása a megőrzendő értékekre és a példaszerű értékmegóvásra. A szervezet 1996 óta, az Európa Tanács felkérésére az európai örökség megóvásán tevékenykedő szervezetek munkájának összefogója, az Európai Örökség Csoport megszervezője, munkájának irányítója.

S hogy mi köze mindennek a Mágnásfertályhoz? Nos, szerény becslésem szerint az egy négyzetméterre eső díjazottak száma a Palotanegyedben a legmagasabb!!! A Palotanegyed északi és déli végpontjain található két műintézmény is méltóvá vált a díjra: mindkettő a műemlékvédelemért és helyreállításért nyerte el az Europa Nostra Diplomát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2002-ben, az Uránia Nemzeti Filmszínház pedig 2005-ben.


És ráadásként még egy érdekesség: szintén az Európa Tanács és az Europa Nostra által kezdeményezett, intézményesített és koordinált rendezvénysorozat minden év szeptember harmadik hétvégéjén a Kulturális Örökség Napjai. De erről majd később, hiszen néhány kedves ismerőssel, jóbaráttal szervezőként is volt alkalmam részt venni az idei örökségnapokon...