A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládé. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csokoládé. Összes bejegyzés megjelenítése

2009. április 5., vasárnap

Műemléki Világnap a Palotanegyedben

Egésznapos programmal készül a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Budapest Beyond Sightseeing a Műemléki Világnapra! Április 18-án megismerhetjük az örökségvédelmi pályázat győzteseit és pályamunkáikat, rendhagyó idegenvezetéssel.

A palotanegyedi uzsonna keretében lehet elkölteni a szombati ebéd utáni desszertet "saját tarisznyából" a Mikszáth téren - belépő: egy tányér saját készítésű (!) sütemény vagy gyümölcs, sajt, fagylalt, csokoládé. Addigra már várhatóan kitelepülnek a teraszok is, így minden adott lesz egy kellemes beszélgetős tavaszi sziesztázáshoz! A délután a vizuális kultúra jegyében telik majd: fotográfia és film kerül terítékre.



10.00-11.00.
Uránia Nemzeti Filmszínház, Kávézó - a Mesél a Palotanegyed… című örökségvédelmi pályázat nyilvános eredményhirdetése

11.00-11.20.
Uránia Nemzeti Filmszínház - idegenvezetés az Europa Nostra-díjas épületben

11.30-13.00.
BeyondBudapest-túra a Palotanegyedben a győztes pályázókkal

14.00-15.00.
Mikszáth tér - „palotanegyedi uzsonna”

15.00-16.00.
Lumen Galéria - Belsőudvar Program – fényképkiállítás-megnyitó és pályázathirdetés

16.00-17.00
Zappa Caffé alsó szintje - filmvetítés: a Duna Televízió Vannak vidékek sorozatában forgatott film a Palotanegyedről

2008. december 10., szerda

Belsőudvar Program a Mágnásfertályban

A Szentkirályi utca 10. számú társasházban az utóbbi fél évben felgyorsultak az események. A Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációval foglalkozó cége, a Rév8 Zrt. által a júniusi Palotanegyed Fesztivál idején meghirdetett Belsőudvar Program pályázatát megnyerve a társasház közössége egy nem várt szellemi utazáson találta magát. Egy olyan utazáson, amely a Palotanegyed történetének felfedezésével kezdődik és a közösségi cselekvések során át vezet a ház udvarának – no és remélhetőleg mihamarabb a teljes épületnek! – a megújításáig. Az „út” anyagi fedezetét és bonyolítását az önkormányzat támogatásával a kerületfejlesztés menedzselésében jártas Rév8 Zrt. vállalta magára (projektmenedzser: Tibor Tamás), a közösségi tervezéshez szükséges szakmai tudást pedig az Új Irány Csoport biztosítja a fiatal tájépítész, Tihanyi Dominika vezetésével.
A Program szerves része a hely szellemének, miliőjének megragadása, ami a Szentkirályi-családnak, illetve a szomszéd épületben működő Stühmer-cég legendáinak, relikviáinak felkutatását is jelenti, és persze épít a ma is itt élők emlékezetére.
A közös tudássá nemesedett történetek, kis helyi érdekességek várostörténeti szempontból is méltóak a figyelemre, ezért is merült fel az aktív közösségben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által koordinált rendezvényen, a hagyományosan minden év szeptember harmadik hétvégéjén megrendezésre kerülő Kulturális Örökség Napjain (European Cultural Heritage Days) való részvétel lehetősége.
Az „örökségnapi kapunyitás” programjának összeállításában a lakók apraja-nagyja kivette a részét – az idei év témájához kapcsolódva szigorúan a reneszánsz jegyében! Így lehetett valódi csemege a nagy közintézmények mellett a kis társasház – mint e napon kivételesen látogatható magántulajdon. A nap folyamán az érdeklődők szakavatott vezetők: Fekete Hajnal és Gyulai Csaba segítségével ismerkedhettek meg Szentkirályi Móric, az utolsó pesti polgármester kalandos életével (az ő nevét viseli 1887 óta az utca!), a Stühmer relikvia-gyűjteménnyel, a több mint száz éves neoreneszánsz bérpalota történetével és a ház udvarának közepén álló bálványfa ültetésének romantikus körülményeivel. A látogatók bepillanthattak a Belsőudvar Program egyes tervezési fázisaiba, az érzékekre pedig az újjáélesztett Stühmer-cég kedves ajándéka – csokoládéhegyek érkeztek, külön köszönet érte Csóll Péter ügyvezető igazgató úrnak –, a Voces Aequales reneszánsz énekegyüttes, Vitárius Piroska hegedű- és Sipos Ágota furulyajátéka, valamint a Pándy-Szekeres Gáspár és Falus Dániel alkotta jazz-duó hatott. A délután folyamán – néhány tucat újabb látogatóval – tiszteletét tette az épületben a szintén nyolcadik kerületi, örökségnapi programként futó BeyondBudapest-túra, Baglyas Gyuri és Domján Manó vezetésével.
Na de vissza a Belsőudvar Programhoz! Az őszi hónapokban zajló tervezés alapelvei és a koncepció kialakítása Szentkirályi Móric nyitottságára és sokszínűségére épít, minél nyitottabb és rugalmasabb, ám neutrális, a mai korszellemet idéző és mai igényeket kielégítő rendszert próbál felállítani térszervezésben és formavilágban egyaránt. Mivel az udvarról semmilyen írásos, illetve képi emlék nem maradt fenn, a mai tervező a reneszánsz korához kapcsolódva próbált meg minél átláthatóbb térstruktúrát kialakítani. Azonban a tér kialakításánál, szem előtt tartva az udvar közösségi térhasználati értelmezését – a reneszánsz udvarok világával szemben – egy sajátos, egyéni és közösségi célú tartózkodásra alkalmas térkialakítást jött létre. A koncepció szerint az udvar mint valós kültéri otthon került értelmezésre, ahol a közös terek láncolatát hangulatilag az adott kor szellemisége és az abban folytatott életmód határozza meg, az olyan hangulati kulcsfogalmakkal, mint otthonosság, kényelem, többközpontúság, kifinomultság, telítettség, melegség.
A Program végeredményét bárki megtekintheti, hiszen a Szentkirályi utca 10. számú ház homlokzatán már hívogat az eredeti Szentkirályi-kézjegyet magába foglaló zászló, a kapualjban és az „emeleti galériákon” pedig az elmélyült kutatások eredményeképpen pedig érdekességek olvasható. Az udvar alkalmassá vált előadások, koncertek szervezésére a dobogó beállításával, sőt, az esti programokat a Terebessy Tóbiás által tervezett és megalkotott díszkivilágítás teszi egyedivé. Az együttgondolkodó és -ötletelő tulajdonosok és szakmai konzulensek munkája nyomán még számos apró ötlet, jópofa megoldás született meg, amelyek – az általános vélekedés szerint – kiindulópontként szolgálhatnak az egységes negyedbeli hangulat kialakítása érdekében az Európa Belvárosa Program közterület- és homlokzat-felújítási fejlesztéseinek.

2008. november 6., csütörtök

Egy kis cégtörténet

„Budapest üzletépítészeti sivárságában öt-hat év óta kellemes nyugvópontot jelentenek a szemnek a Stühmer-csokoládégyár elárusítófiókjai. Mindaz a sok izléstelen, sokszor értelmetlen cicoma, az a sok esetlen, vásári handabandázás, amelynek példáit sajnos nem kell nagyon keresni uccáinkon, ezekben a kis boltokban erélyes kézzel félreszoríttatott, hogy helyet kapjon, szóhoz jusson az építőművészet és iparművészet a maga decensebb s olyannyira rokonszenvesebb mondanivalóival. Nem tudjuk, ki járt jobban annál az összetalálkozásnál, amelynél az említett csokoládégyár és Kende Ferenc építész egymásraakadtak, de az az érzésünk, hogy legjobban járt egy harmadik: a közönség.”



1868-ban Stühmer Frigyes alapította Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Budapesten az Ősz (ma: Szentkirályi) utcában. A hamburgi cukrászmestert Nagy Ferenc pesti cukorkakészítő hívta Magyarországra.
Stühmer felismerte a magyarországi lehetőségeket a cukorkakészítés területén, és 1870-ben megvette Nagy Ferenctől az üzemet. A kiváló szakképzettségű cukrász kitűnő készítményei kezdettől fogva megnyerték a fogyasztók tetszését és a kis üzem gyors fejlődésnek indult.
1883-ban meghonosította a gőzüzemű csokoládégyártást Magyarországon. Az ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Ferenc József osztrák császár és magyar király 1885-ben a koronás arany érdemkeresztet adományozta neki.

Stühmer-relikviák egy magángyűjteményből
A fotókat Figuli Judit készítette

1887. október 29-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál belajstromozták az első Stühmer védjegyet.
1888-ban az elsők között kapta meg a miniszterelnök engedélyét a magyar címer használatára. Vevői közé tartozott Kugler Henrik cukrászmester is, aki csokoládé mártómasszát vásárolt tőle.
1890. május 11-én meghalt Stühmer Frigyes. Munkáját özvegye és sógora folytatta.
1906-ban Stühmer fia került a gyár élére. Állami támogatással modernizálta a gyárat, 1928-ban megalakult a Stühmer Frigyes Részvénytársaság. A befolyt pénzből a kis, földszintes ház helyére ötemeletes gyárépületet emeltek a Szentkirályi utca 8. szám alatt, ahol a figyelmes járókelők számára ma is látható az eredeti cégfelirat.
Mivel hamarosan ez az épület is szűknek bizonyult, 1941-ben felhúzták az ország ismét csak legnagyobb - Európa egyik legmodernebb - csokoládégyárát a Vágóhíd utcában.
1920-41 között Magyarországon 63 Stühmer fióküzlet nyílt, továbbá egy Párizsban és egy Abbáziában. A Stühmer Csokoládégyár az 1920-as, 30-as években a látványosan fejlődő magyar csomagolás élvonalában állt, világszínvonalú kereskedelmi kultúrát képviselt. Dobozborítóit és csomagolópapírjait elsőrangú iparművészek tervezték: Jeges Ernő, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Szirmai Ilona, s a Stühmer-dobozok messze földön híressé váltak.
A 30-as években a cég széleskörű reklámtevékenységet folytatott, az időszak nagy forgalmú termékei voltak a Frutty, a gyümölcskaramellák, a Zizi, a Ropp szelet, és a holland eljárással készített "E" kakaópor. Különleges, a világon egyedülálló termékük volt az 1934-től gyártott "porcelánozott" csokoládéfigura.
A két világháború között Stühmer kezdte el nagyban gyártani az olcsó, nugátszerű termékeket. 1948 márciusában államosították a gyárat, s beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba. Később az üzem felvette a Budapesti Csokoládégyár nevet.

Forrás:http://www.stuhmer.hu/;www.hvg.hu/magyarmarka/20050329stuhmer.aspx, Tér és Forma (építészeti folyóirat) 1929. évi 6. száma