Zöld sziget a főváros szívében: Trefort-kert

Kevesen tudják, hogy a Múzeum körúton álló, ma már valódi fényében ragyogó Trefort-kert és a körülötte álló épületek területén valaha az egyetemi botanikus kert volt.

A Nagyszombatban alapított egyetem 1784-ben költözött Pestre, s ekkor az egyetemi botanikus kert a mai ferences templom mellett kapott helyet. Akvárium és üvegház is épült, összesen 1656 növényfajt neveletek benne. A nagy magyar természetkutató, Kitaibel Pál itt dolgozott, akinek nagy része volt a magyar botanika megalapozásában. Kitaibel vezetése alatt élte az ezen a telken működő egyetmi botanikus kert az első - de nem az utolsó - virágkorát, a fajszám ekkor már 4000 fölé emelkedett.

A mai Trefort-kert helyére 1809-ben költözött át a kert, nem utolsó sorban megnövekedett helyigénye miatt. A Múzeum körúti Grassalkovich-telek területén újra felépítették az üvegházat, átépítették a növényeket. Az átköltözés csak 1815-re fejeződött be, a kertben nevelt növények fajszáma 1827-re eléri a 10 000-et, ez a kert második virágkora Haberle Károly vezetése alatt. Az 1832-es pesti árvíz a kertben is komoly károkat okozott, de az igazi csapást az jelentette, hoyg az igazgató rablógyilkosság áldozata lett. Utódai nagyon elhanyagolták a kertet, annyira, hogy végül 1844-ben az utolsó üvegház is beomlott.

1847-ben József főherceg javaslatára az egyetem megvásárolta botanikus kert kialakítása céljából a külső Üllői úton található Festetics-telket, ahol - bár nem az eredeti nagyságú területén - az ELTE Füvészkert ma is működik. A költözködés több évet vett igénybe, a Füvészkert azóta is e helyen áll, s várja látogatóit.

A Trefort-kert mint az egyetemi botanikus kert egyik elődje, "kistestvére" elsősorban a hallgatók és az egyetemi dolgozók pihenését, felfrissülését szolgálja, s üdítő színfoltként a városlakókat is vonzza. A felújítások után a Trefort-kert ékszerdobozzá lett, melynek legszebb dísze a középen álló, Pecz Samu tervezte romantikus stílusú "kastély", az úgynevezett Gólyavár, amely Egyetemünk jelképe is. Belvárosi kertként, közösségi térként számtalan feladat és lehetőség előtt áll.

szöveg: Orlóci László, az ELTE Füvészkert igazgatója, Trefort-kert I. évf. 1. szám.

fotók: Aesculus, Táj-Kert blog

Plánum - utcanevek egykor s ma a Józsefvárosban

.

"Buda s Pesth szabad királyi városoknak s környékeiknek Plánuma, Pesthen kiadá: Tomola Ferdinánd" - az izgalmas életű, zeneszerzésbe is belekóstoló könyvkereskedő 1827-ben adta ki összeállítását az akkori Buda és Pest térképeivel, utcanevekkel. Lássuk, mit tartalmazott e könyvecske a mai Józsefvárosról - ahogyan azt Deigner Anna 1988-as kötetében közli. Az akkori viszonyoknak megfelelően a magyar név mellett természetesen szerepelt a német megfelelője is - illetve inkább fordítva, hiszen ismertebb volt a német megnevezés! A palotanegyedi utcákat vastagítottam - vajon tudjuk-e, hogy ma milyen nevet viselnek?

1. Ország Út - Land Strasse

2. Kerepesi Út - Kerepescher Strasse

3. Major Útsza - Stadtgut Strasse

4. Statzió Útsza - Station Gasse

5. Tavaszi Útsza - Frühlings Strasse

6. Kőbányai Útsza - Steinbrucher Strasse

7. Öt Patsérta Útsza - Fünf Lerchen Strasse

8. Őszi Útsza - Herbst Gasse

9. Vas Útsza - Eisen Gasse

10. Gyöngytyúk Útsza - Perlhuhn Gasse

11. Sár Útsza - Koth Gasse

12. Ispitály Útsza - Spitals Gasse

13. Kőfaragó Útsza- Steinmetz Gasse

14. Baromorvosság Útsza - Thierarzney Gasse

15. Szalitrom Útsza - Salniter Gasse

16. Oskola Útsza - Schul Gasse

17. Oskola Útsza - Deutsche Gasse

18. Víg Útsza - Lustige Gasse

19. Bakter Útsza - Wachter Gasse

20. Konti Útsza - Konti Gasse

21. Veréb Útsza - Spatzen Gasse

22. Új Útsza - Neue Gasse

23. Pék Útsza - Boecker Gasse

24. Fuvaros Útsza - Fuhrmanns Gasse

25. Homok Útsza - Sand Gasse

26. Kisfuvaros Útsza - Kleine Fuhrmanns Gasse

27. Nagyhomok Útsza - Grosse Sand Gasse

28. Szőllőkert Útsza - Weingarten Gasse

29. Pontykő Útsza - Karpfenstein Gasse

30. Tömő Útsza - Schopper Gasse

31. Ifjú Útsza - Junge Gasse

32. Tavaszimező Útsza - Frühlingsfeld Gasse

33. Kereszt Útsza - Kreutz Gasse

34. Szűz Leány Útsza - Jungfern Gasse

35. Serfőző Útsza - Broeumeister Gasse

36. Prater Útsza - Prater Gasse

37. Türedelem Útsza - Toleranz Gasse

38. Zsák Útsza - Sack Gasse

39. Futó Útsza - Renn Gasse

40. Elrontó Útsza - Verderber Gasse

41. Óriás Útsza - Riesen Gasse

42. Gólya Útsza - Storchen Gasse

43. Szeglet Útsza - Winkel Gasse

44. Eliás Útsza - Elias Gasse

45. Öreg Útsza - Alte Gasse

46. Kőszáli Zerge Útsza - Goemsen Gasse

47. Üllői Út - Üllöer Strasse

Mi is az a Palotanegyed?

A Palotanegyedről (igen, így egybeírva) ejtvén szót, elsőként szükséges tisztáznunk a terület földrajzi fogalmát és megtennünk egy fontos elhatárolást. Kezdjük ez utóbbival: a Palotanegyed nem összetévesztendő a főváros budai oldalán található Várnegyeddel, ahogyan a Várnegyedre sajnos sokan helytelenül használják a Palotanegyed megnevezést: nem, a kettő nem ugyanaz! Huszárosan megoldva a kérdést mondhatjuk azt is: míg Budának Várnegyede, addig Pestnek viszont Palotanegyede van!

A Palotanegyed jó darabig csak a helyiek szóhasználata során kialakult, köznapi megnevezése volt annak a területnek, amely a pesti belváros közvetlen folytatásként keleti irányban népesült be és értelemszerűen az itt lévő úri lakok, nemesi hajlékok sokasága miatt kapta nevét. Érdekességként feltétlenül megjegyzendő: volt egy másik, sokkal inkább mondén megnevezése is a területnek, nevezetesen „a Mágnásfertály”, ami némi finom gúnnyal utal a nem mindig nemes viselkedésükről híres itt lakó jómódúakra.

Ma, 2008-ban azonban már konkrét közigazgatási értelemben használatos a fogalom: a Palotanegyed idén nyár közepétől önálló részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz a VIII. kerületi Önkormányzaton belül. (A részönkormányzati státusz a magyar közjogi rendszer egyik speciális jogintézménye, lényege, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzat egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra.)

De akkor nézzük is pontosan, hogy mely területet foglal magában ma, 2008 őszén a Palotanegyed részönkormányzat! Némiképp vizuálisan is elősegítendő a megértést és a rögzítést, egy szimbólumot kerestem: a szintén a Palotanegyed területén fekvő és annak történetében is igen fontos szerepet játszó Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palásthoz hasonlítom ezt a területet, amely a két körút között sugaras irányban elhelyezkedve a kiterített palást alakjára emlékeztet.

Az Astoriától elindulva tehát a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt területet számítjuk - még egyszer hangsúlyozva: a mai viszonyok között – Palotanegyednek. A történetiségét tekintve ettől azonban jóval szűkebb területet kell ezzel a regénybe illő névvel illetni: nagyjából a Nemzeti Múzeum mögött félkörívben elhelyezkedő egy-két utcányi területet tekinthetjük a szűk értelemben vett Palotanegyednek. Nem véletlenül hivatkozom már másodjára is a Nemzeti Múzeumra: a negyed kialakulásának egyik első mérföldköve, konkrétan az első itt épült palota maga a Múzeum volt!