2009. május 31., vasárnap

Ahol a világon először végeztek altatásos gyermekműtétet


Gyermeknapon egy olyan épületre emlékezem, amely - a helyiek ellenkezése és Ráday Mihály figyelemre intő szavai ellenére - már nem áll, pedig jelentős helyet foglalhatna el a magyar tudománytörténetben. A Szentkirályi utca 4. számú épületben működött ugyanis egykor a pesti szegény gyermekkórház (pontosan 1845 és 1883 között), lebontására pedig 2006 tavaszán került sor, egy felemás hatósági eljárást követően. A szomszéd épület lakói megindították a műemléki védettség alá helyezést (az 1960-as évekig ugyanis műemlék volt az épület!), azonban a belvárosi ingatlanspekuláció erősebben tudta képviselni érdekeit. Így ma már csak emlék az a hely, amelynek egykor csudájára járt a világ: ahol az első altatásos műtétet hajtották végre gyermeken... - az alábbi szemelvényekből talán rekonstruálhatóvá válik az elsüllyedt világ.


"A pesti szegény-gyermekkórház, mely a bécsi Szent Anna kórházzal a monarchia legrégibb gyermek-kórháza, s egész Európában csak a párisi Hopital des enfants malades és a szentpétervári Nicolai gyermekkórház által előztetett meg, a gyászos emlékű pesti árvíz után alapíttatott. ...

Schöpf-Mérei Ágost


... Schoepf Ágost tr. volt az, kiben először támadt a kórház létesítésének eszméje egy oly korban, midőn nemcsak nálunk, hanem egyebütt is hasonló czélokért lelkesülni még nem tudott a nagy közönség. Schoepf, kinek egész nyilvános életpályája a férfi tetterő legnemesebb nyilvánulásait mutatja, az árvíz által érzékenyen sujtatott, elrombolván a Duna-vízár az általa 1837-ben nagy anyagi áldozattal alapított orthopédiai gyógyintézetet. De Schoepf , ki ezáltal vagyonának nagy részét elveszté, nem csüggedt el, s a természet rejtélyeit szenvedéllyel kutató szellem, megfosztva működése helyétől, új müködési kört kívánt magának alapítani, s felbátorítva honfitársa, a győri születésű Mauthner példáján, ki 1837-ben Bécs első gyermekkórházát, a maig is fennálló, s hírneves Szent Anna kórházat alapítá, foglalkozni kezdett egy gyermekkórház létesítésével. E tervének megvalósítására különösen ösztönözte őt a gyermekgyógyászat, ezen akkor még általában csak kevesek, s hazánkban senki által különösen nem cultivált tudományszak iránti előszeretete. Az eszme csakhamar megérlelődött benne, s szövetkezve nehány tehetősebb, áldozatoktól vissza nem riadó emberbaráttal - mint Ürményi Ferenc, Havas József, Eckstein Adolf, Fabricius Fridrik, Frankenburg Adolf, Flamm őrnagy és Molnár - 1839. febr. havában megalakította a pesti szegény-gyermekkórház egyletet. S az egyesület, mely működéséhez ő cs. kir. Fensége Mária Dorottya főherczegnő magas pártfogását is megnyerte, Ürményi Ferencz elnök vezetése mellett oly buzgalommal munkálkodott, hogy ugyanazon év augustus 16-dikán az ötpacsirta-utcza emeletes bérházában az intézet, 12 beteg ággyal megkezdtette működését. A kórház működésének kezdete szerény volt ugyan, mindazonáltal már az első években bebizonyúlt egy ily intézet fennállásának szükségessége. ...

Schöpf-Mérei szobra a SOTE Üllői úti Klinikájának kertjében

... A pesti ősz-utczai gyernmekkórház építésnek eszméje az 1842-dik év november havi választmányi gyülésen hangoztatott először, midőn is legelső alkalommal hozatott szóba az, hogy az intézetnek házvétel vagy építés által önálló hajlékot kellene szerezni. Az indítványt Schoepf a kórház érdemdús igazgató-főorvosa tette, s a választmány szótöbbséggel oly határozatot hozott, hogy ha a közgyülés a házszerzést helybenhagyja, Kossuth Lajos, Molnár, Österreicher és Frankenburg választmányi tagok, Havas József választmányi elnök és Schoepf igazgató bizatnak meg a házvétel, illetőleg építés iránti tervezet kidolgozásával.
...
Nagy mértékben indította a választmányt ezen elhatározó lépésre azon körülmény, hogy az ötpacsirta-útczai háznak első emelete, 19 beteg ágyával, mindinkább elégtelennek bizonyúlt az intézethez orvosi segélyért folyamodó közönséggel szemben. Az indítvány annál inkább visszhangra talált, mert ezen időre estek Kopácsy herczegprimás, gr. Battyány Lajosné, gr. Batthyány Kázmér és gr. Károlyi Györgyné 1000-1000 forintos ágyalapítványai, valamint a Szentkirályi Mór és Kossuth Lajos által kezdeményezett nagy ezüst sorsjáték is, melyek az intézet 7500 forintból álló vagyonát egyszerre 28.000 forint kézpénzre emelték.
...
A kérdés ezúttal a választmány részéről részletes megvitatás tárgya lőn, s elhatároztatott, hogy "szabad kir. Pest városában, nevezetesen pedig a Rókus-kórház, s a kir. egyetem között, a régi ötpacsirta-útczai intézethez lehetőleg közel intézeti kórház építtessék." Ezen czélra az egylet 8000 pengő forintért az ősz-utczai Westermayer kocsi-gyáros tulajdonát képező telket szerezte meg, mire az új kórház építése Zitterbarth épitőmester tervei szerint nemsokára meg is kezdetett. A kórház-épület, melynek sok évekig csak emeleti helyiségei használtattak intézeti czélokra, az 1845-dik évben adatott át a nyilvánosságnak. Az épület zárkövét ugyanazon év junius hó 14-dikén Mária Dorottya nádorné, az egyletnek kegyelmes pártfogónője tette le számos magas rendű vendég jelenlétében, midőn is ő cs. kir. főherczegsége leányával, Stefánia trónörökösné fenséges anyjával, a belga királynéval a kórházat magát is szerencséltette látogatásával."
(A Pesti szegénygyermek-kórház története 1839-től 1883-ig, írta: ifj. Bókai János tr., a Stefánia gyermekkórház tiszteletbeli rendelő főorvosa, egyetemi tanársegéd, Budapest, 1884.)

Az Ősz utcai kórház épületének belső udvarában levegőztetik a csecsemőket

"Uj intézkedés beteg gyermekek számára, a' csecsemőkortól kezdve, egész a' 14ik évig. A' pesti gyermekkórház ágyaiban eddigelé csak a' legszegényebb gyermekek vétethettek föl. Hazánk akármely részeiből ide hozottakat, sőt a' legkisebbekkel együtt egyszersmind szoptató egészséges, vagy beteg anyákat is, a' mennyire az ágyak aránylag csekély száma engedé, felvett az intézet, orvosolt, táplált és ruházott meggyógyulásig. A' szigoru orvosi felügyelés, 's az intézeti ápolónők ügyes gondviselése illy szegény beteg gyermekek körül, azt tevék, hogy folyton nagyobb számmal folyamodtak hozzánk olly szülék is, buda-pestiek és vidékiek, kik, ámbár nem épen szegények, sőt középszerü fizetésre készségesek, részint a' betegség makacssága, részint valamelly szükséges nagyobb műtétel, 's házaikban nem adható olly jó ápolás miatt, - gyermekeiket e' gyógyintézetbe felvétetni ohajták. Az igazgató választmány a' gyermekkórház hatáskörét erejéhöz képest terjeszteni 's e' részben más kórházak példáját követni kívánván, egy a' mult évi ősszel megalapított intézkedése szerint - hozzá kapcsoltatott az eddig nem fizető szegények osztályához, melly a' pénztőkék és alapítványok szaporodtával egyiránt fog nagyobbíttatni, az intézet uj épületében, (Józsefvár. ősz-utcza) folyó évi april 15től kezdve, egy külön osztály fizető beteg gyermekek számára."

(Társalkodó, 1845. március 27., 25. szám, Dr. Schöpf: Pesti gyermekkórház)

"Tapasztalataink nyomán a' pest-külvárosi alsóbb néposztály kisdedei a' lelenczeket hozzászámítva, nagyrészt a' csecsemökorban sürü rántottlevessel, vagy pálinkába mártott fekete kenyérrel tápláltatván, körülbelül a' következő arányban halnak el, nagyobbrészt görvélyes sorvadásban: az első évebn 100ra 30 halál, a' 2ik évben 100ra 20. Kik a' 2-3ik éven tul esnek, gyakran erős alkotásuak, 's már majdnem mindent eltürők, ekkor a' halálozási arány csekély.
Ünnepeket kivéve az intéezt főorvosa naponként 1/2 2től 3ig nyilvános rendeletet tart, 's egyik főfeladatának tekinti: az alsóbb müveltségű anyák előtt (kik e' rendeletnél nagy számmal jelennek meg) némi ártalmas szokások 's előítéletek ellen felszólalni, 's közöttük józanabb gyermektáplásási 's ápolási elveket és módokat terjeszteni."
(Társalkodó, 1847. november 14., 91. szám, Dr. Schoepf: A pesti gyermekkórház - Különös tekintettel a' himlőoltás terjedelme, lehetsége 's haszna és kárára)

Bókay János senior

"A kórház történetében 1847. február 9. nevezetes nap volt. Ugyanis ekkor végezte dr. Schöpf-Mérei Ágoston igazgató főorvos a világ első éteres, az akkori nyelven kénigényes narkózisban végrehajtott gyermekműtétet. A sikeres operáció főszereplője egy fiatal fiú volt. A korabeli magyar és külföldi lapok sokat cikkeztek róla.
Az 1848-as esztendőben a kórház megint nehéz anyagi helyzetbe került, ez kétségessé tette fennállását. A betegek létszámát harmincról tizenkettőre kellett csökkenteni. Az 1848-as mozgalmas időben az igazagtó főorvosnak el kellett hagynia az ország területét. A választmány Bókay Jánosra, az intézet akkori segédorvosára bízta a vezetést."

(Adalékok a Belső-Józsefváros történetéhez, a Budapesti Városszépítő Egyesület kiadása, 1985)

Az ifjabb Bókai kötete

"Az 1868-1871-ig terjedő időtartam a kórház történetének legszerencsésebb évei közé tartozik. Ezen időben szavazta meg ugyanis a képviselőház az 5000 forintos évi államsegélyt, mely segély amíg egyrészről a pesti gyermekkórház létjogának az állam részéről való teljes elismerését bizonyította, másrészről az intézetet az anyagi gondoktól jórészt felszabadította, s így a kórház fejlődése elé gördített akadályokat az egyletnek legyőzhetőkké tette. Deák Ferencz, hazánk bölcse, egyletünknek 1854-től fogva rendes tagja volt, ki Csengery, s Ürményi felkérésére a kérvényt 1871 december hó 12-dikén a ház asztalára tette, s az ő hathatós, s lelkes szavainak köszönhető az, hogy az országos segély a képviselő ház által egyhangúlag megszavaztatván a kórház már a következő 1872-dik évben országos segélyezésben részesült. Az egylet úgy vélte legméltóbbnak meghálálhatni a nemes férfiú e tettét, hogy nevére tiszteletbeli ágy-alapítványt tett, mely az utókor számára az egyesület körében ép úgy megőrzi a haza bölcsének emlékét, miként az 1860-ban alapított "Széchenyi-ágy", a legnagyobb magyar nevét megörökíté.

Az állami segély elnyerése lehetővé tette az egyesületnek az ágyak számának már rég kivánatos szaporítását, s a közönségnek fokozott bizalma az intézethez arra indította Bókai igazgatót, hogy a különböző szakokra főorvosi állások rendszeresítését ajánlja a választmánynak....

S a választmány ezen intézkedése által a pesti gyermekkórház egész kis tanintézetté nőtte ki magát, mert az említett főorvosok nemcsak a szenvedő beteg gyermekek gyógyítását tették kötelességükké, hanem Bókai tnr. példájára az intézetet mindinkább sűrűbben látogató fiatal orvosok több oldali gyakorlati kiképeztetését is czélul tűzték maguk elé.

...

Ezen időre esik Bókai igazgatónak egyetemi rendes tanárrá kinevezése, a törvényhozó testület kezdeményezése folytán, mely által a kórház egyetemi jelleget nyet, anélkül azonban, hogy függetlensége ezáltal bármi tekintetben is csorbát szenvedett volna. Nem érdektelen ezen helyen megjegyzeni azt, hogy a gyermekgyógyászat rendes tanszéki jelleget az egész continensen nálunk Budapesten nyert először.

Az ősz-utczai gyermekkórház 1883 september hó 17-dikén szüntette be orvosi működését, s a gólya-utczai "Stefania-gyermekkórház" megnyitásával a pesti szegény gyermekkórház-egylet egy új korszakot kezdett meg."
(Bókai idézett műve)


"Az Ősz utcai kórház épületét hetvenezer forintért adták el, mely összeget is az új kórház építésére használták fel. ...
A lakók elmondták, hogy a kaputól balra az épület végében volt a hullakamra, de az udvaron még ma is látható a boncterem betonlapjának kerete. Az építmény üvegből volt: nemcsak a fala, hanem a tetőzete is. A második világháború előtt Stühmer csokoládégyáros garázsnak használta, míg a pincét szénraktár részére bérelte. A lakók a boncterem falait az ötvenes években bontották le.
...
A kórház megszűnése után a következő években a tulajdonsok váltakoztak. 1883-ban Politzer Bernát és Farkas vették meg az épületet, akik lakásokat alakítottak ki. Lakóházként van nyilvántartva a mai napig is. 1894-ben Nagy Sándor és neje Lecskó Mária tulajdonába kerül. 1908-ban Kutassy Ágoston tulajdona lesz. 1910-ben az Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság bérháza lett. 1916-ban Salvendy Gyula és Fried Pál voltak a tulajdonosok. 1925-ben Nagy Béla és Ernő tulajdonába kerül. 1928-tól öröklés jogcímén a fenti családok leszármazottai birtokolják az államosításig.
Az épületben a helyiségeket nem mindig csak lakás céljára használták a bérlők. Így 1896-ban itt volt a Budapesti Női Szabósegédek közvetítő irodája, 1900-ban a Budapesti Kovácssegédek Szak-és Munkaközvetítő Egylete, 1912-ben az "Újlap" c. politikai lap szerkesztősége és kiadóhivatala."


2009. május 27., szerda

Nyári programajánló: Virágzó Palotanegyed


A Civilek a Palotanegyedért Egyesület

Virágzó Palotanegyed

címmel hirdeti meg környezetszépítő pályázatát, amelynek célja, hogy a palotanegyedi polgárokkal együttműködve vonzó, vendégváró városkép alakuljon ki.

A negyed társasházai és közintézményei azon versenghetnek, hogy melyikük homlokzata, portálja, épületének ablakai, erkélyei zöldebbek és virágosabbak. A verseny két kategóriában zajlik: társasházi és intézményi, emellett különdíjat érdemelhetnek ki a legszebb ablakkal és erkéllyel büszkélkedők! A díjazottak megmutatkozhatnak a kerületi lapokban és törzsvásárlói kártyát nyernek későbbi növényvásárlásaikhoz!
Az eredményhirdetésre szeptember elején ünnepélyes keretek között kerül sor. Jelentkezni az egyesület címére küldött elektronikus levéllel lehet (egyesulet@palotanegyed.info).

A pályázaton való részvétel előzetes jelentkezéshez kötött, amelynek határideje:
június 15., az elbírálás határideje: augusztus 31.
Az értékelés a két időpont között folyamatosan zajlik!


Támogató partnereink:
Lián Kertészet, Zakariás Enikő Virágüzlete, Rév8 Zrt.

2009. május 24., vasárnap

Az asztalnok háza


A Mesél a Palotanegyed... örökségvédelmi pályázaton részt vevők mindegyike hozzájárult ahhoz, hogy pályaműveiket nyilvánosságra hozzák a rendezők. Hálás köszönet ezért!
Íme az egyik első helyezett pályamű - kérésünkre a szerző által - rövidített változata.



A Műemléki Világnap palotanegyedi sétáján a szerző meséli el a pályaművét

Fotó: Nyári Gyula


Maczák Ibolya:
Az asztalnok háza

A Lőrinc pap tér 3. szám alatt található, eklektikus stílusú sarokház 1860 körül a József utca 25., 1908 előtt pedig József utca 31. néven volt ismert. További adatai sajnálatos módon tévesen szerepelnek budapesti építészeti topográfiákban. Korabeli forrás igazolja azonban, hogy 1893. július 3-án adták ki rá az építési engedélyt, építtetőként Liebner Józsefné, építőmesterként Staerk Sándort megnevezve. Ez az adat összhangban áll a Budapesti cím és lakjegyzék információival, mely szerint 1896-ban már Liebner József lakott a házban. Ennek leglátványosabb jele a kapu fölött látható L. J. monogram, valamint a Zichy Nándor szobra mögötti épület közkeletű elnevezése – „asztalnokház” – is, mivel kakucsi Liebner József császári és királyi asztalnoki címet viselt.
Az épület későbbi történetéről számos – egymásnak ellentmondó – történet kering. A legvalószínűbbnek az tűnik, mely szerint az ingatlan a harmincas években a híres miniszter hozzátartozóival nem azonos Darányi családé volt. A későbbi időszakból a többen emlékeztek még a lakók közül egy Rabán Antal nevű tengerészkapitányra is, aki a háború után, Izrael megalapításakor szállította a bevándorlókat hajón az új hazába.
A Lőrinc pap téri ház és a Liebner család kapcsolata sajátos módon maradt az utókorra. Liebner József unokája, Rónay György író, költő, műfordító és szerkesztő A nábob halála című regényének kezdőmondataiban így örökítette meg az 1925-ös viszonyokat: „A lakás ablakai apró, négyszögletű térre nyíltak. Két keskeny józsefvárosi utca keresztezte itt egymást, s az egész tér nem volt más, mint egy házhelynyi üres, aszfalttal burkolt terület a kétemeletes Werner-palota előtt szemközt a vörös téglából épült, újromán stílusú templommal. Baloldalt régi, háromemeletes főúri ház szegélyezte a teret; gazdái elszegényedtek, eladták a házat, most lányotthon volt benne. A gyalogjárón néhány csenevész, lombját korán elhullajtott juharfa tengődött.” A könyvben írtak valós adatokon alapulnak: a tér méretei és elhelyezkedése valóban a leírtaknak megfelelő. A mellette lévőépületben, a mai Krúdy utca 11-ben működött 1917. augusztus 1-jétől – így 1925-ben is – az Isteni Megváltó leányai szerzetesrend által fenntartott Collegium Marianum, a „katolikus hölgyek és főiskolai nőhallgatók otthona”, és a házzal szemben helyezkedik el ma is a jezsuiták Jézus Szívéről nevezett vörös téglás temploma.
A Rónay-regényben szereplő Werner (Liebner) Sándor a következő anekdotikus történetet eleveníti fel a házról: „A földszinten, Gábor szobája alatt zenéltek, a kocsmában. Erre is emlékezett: egyszer átjött a templomból a pap és arra kérte az édesapját, mondjon föl a vendéglősnek; megbotránkoztatja az embereket, hogy az Isten házával szemközt, egy jó hírű lányintézet szomszédságában , az »Urak kongregációja« tagjának házában éjszakánként dorbézolnak. De az öreg Werner elutasította a kérést. – Ez a Vöcsök veszi meg jó áron a boromat, és én nem vagyok hajlandó új vevőt keresni, amikor a régivel meg vagyok elégedve. A templomban éjszaka nincs senki, a kisasszonyok pedig húzzák le a redőnyt és aludjanak, punktum.[1] Talán ebből a rövid, anekdotikus idézetből is kitűnik: Liebner József szigorú, öntörvényű ember lehetett. Tény azonban, hogy ezek a vonások csak az egyik arcát mutatják meg: elismert mezőgazdasági szakember, afféle „gazdasági diplomata” kiváló szervező és szenvedélyes, nemzetközi hírű méhész volt. Életpályája ma sem közismert. Munkásságát azonban máig őrzi egy-egy adat: emlékmű Kakucson, utcanév Pilisen, egy-egy rövid utalás néhány adattárban és szakkönyvben… és rejtett búvópatakként felbukkan alakja a Liebner-unoka Rónay György idézett regényében.
[1] Rónay, i. m., 8.

2009. május 20., szerda

Vállalkozói fórum


Palotanegyedi Esték VI.

Vállalkozói fórum:
Gazdaságfejlesztés a Palotanegyedben, az Európa Belvárosa Program keretében

Az Európa Belvárosa Program egyik kiemelt célja, hogy a negyedben rejlő gazdasági potenciált kiaknázva vonzó környezetet biztosítson a már működő és jövendő vállalkozások számára, és bevonja a negyedet Budapest gazdasági vérkeringésébe.

A fórum tervezett témái:
– a józsefvárosi önkormányzat és a helyi vállalkozások együttműködésének lehetőségei,
– a helyi vállalkozók részvételi lehetőségei az Európa Belvárosa Programban,
– a Palotanegyed helyi gazdaságfejlesztési stratégiája,
– vállalkozásfejlesztési központ a Palotanegyedben.

A fórum időpontja: 2009. május 27., szerda este 18 óra,
helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).


A fórumon Alföldi György DLA, a Rév8 Zrt. vezérigazgatója mutatja be a terveket a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével.
A fórumon részt vesz dr. Kocsis Máté, a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat elnöke, a beszélgetést Szűcs Péter, a Civilek a Palotanegyedért Egyesület elnöke vezeti.

2009. május 19., kedd

Clara az Urániában

Múlt csütörtök óta vetíti az Uránia Nemzeti Filmszínház (is) azt a mozit, amely Clara Schumann német zongoraművésznő, komponista - aki nem mellesleg Robert Schumann felesége volt - nem mindennapi életútját mutatja be.



Hősnőnk - leánykori nevén Clara Wieck - 1819-ben született Lipcsében, zenekedvelő és -művelő családba: édesapja zongoratanár, édesanyja énekesnő volt. Clara apja irányításával kezdett el zongorán játszani, hét évesen lépett fel először nyilvánosan Lipcsében. 1830-ban Robert Schumann lett Friedrich Wieck új tanítványa. Clara 12 éves korában európai koncertkörútra indult apjával, és nagy sikert aratott Németország különböző városaiban, valamint Párizsban.
1837-re a kontinens egyik legtehetségesebb zongoravirtuózaként tartották számon, és mindeközben zeneszerzői karrierje is felfelé ívelt, amelyről op. 6 Soirées musicales c. műve is bizonyságot tesz. 1837-ben Clara és Robert Schumann eljegyezték egymást, Friedrich Wieck heves ellenállása dacára. Clara 1839-ben már apja jelenléte nélkül adott koncertet Párizsban. 1840-ben a pár összeházasodott, mindketten a lipcsei egyetemen tanítottak. Clara befejezte Hat dalát (op. 13, 1842-43), valamint megkomponálta a Három prelúdium és fúgát (1845).
1853-ban Düsseldorfba költöztek. Ez a nyár különösen termékenynek bizonyult: megszületett az op. 20 Variációsorozat Robert Schumann témájára. Élete gyökeresen megváltozott, miután 1854-ben férjén mentális problémák uralkodtak el: Robert öngyilkossági kísérletét követően szanatóriumba került, és ott is halt meg 1856-ban.



Clara sorsának másik központi alakjával, Johannes Brahms-szal 1853-ban ismerkedett meg Joachim József hegedűművész révén. Kapcsolatuk jellege máig tisztázatlan, de valószínűsíthető, hogy esetleges házasságuk létrejöttét a korkülönbség hiúsította meg – Brahms ugyanis 14 évvel fiatalabb volt Claránál. Az asszony özvegyként élt Berlinben 1857 és 1863 között, majd Baden-Badenbe költözött. 1878-tól a frankfurti Főiskola tanáraként működött. 1891-ig rendszeresen koncertezett. Agyvérzésben hunyt el 1896-ban Frankfurt am Mainban.





A film érdekessége, hogy zenei anyagának felvétele a diósdi Phoenix Hangstúdióban Jandó Jenő, Gách Anikó, Oláh Vilmos és a Danubia Szimfonikus Zenekar (karmester Dénes István) közreműködésével készült, a film képi anyagának egyharmad részét is Magyarországon rögzítették, a zenekari jelenetekben az Óbudai Danubia Zenekar művészei statisztáltak, korabeli jelmezekben.

2009. május 16., szombat

Kerékpárral a Palotanegyedben

A Palotanegyed 11 000 lakosa mellé nap mint nap megérkezik a negyedbe mintegy 20-25 000 diák is, akiknek köreiben - szerencsére - egyre trendibb dolog a biciklivel való közlekedés. Részben az ő igényeikre is figyelemmel, no meg az itt lakókkal való esetleges súrlódások (miért közlekedik az amúgy is szűk járdán, amikor a kresz szerint nem tehetné?!) elkerülése érdekében a Civilek a Palotanegyedért Egyesület a Magyar Kerékpárosklub szakmai segítségét kérte a közterület-rehabilitációs tervek konzultációihoz. Bízunk benne, hogy hamarosan jónéhány újabb, használható biciklitároló jelenik meg az utcákon és talán a forgalomváltozással a sok egyirányú utca némelyike kétirányúvá válik a biciklisek számára.

Mindaddig pedig íme egy kis kedvcsináló:

Budapest két keréken - Kiállítás a Budapest Gyűjteményben


A 19. század utolsó évtizedétől napjainkig nemzedékek mindennapjaihoz tartoztak a lábbal és/vagy géppel hajtott drótszamarak. S ha egy időre úgy is látszott, hogy a kényelmesebb négykerekűek kultusza háttérbe szorította a flaszter hátasait, napjainkban a zsúfoltságtól fuldokló városban egyre többen nyergelnek át fürge kerékpárra, mopedre vagy a lóerőktől duzzadó, fényes motorbiciklikre. A Főváros Szabó Ervin Könyvtár kiállításán harsány kereskedelmi és versenyplakátok, múlt századi fotográfiák, karikatúrák, aprónyomtatványok és könyvek fogadják a látogatókat. A dokumentumok a velocipédek megjelenésétől a Csepelek és Bervák tündökléséig eltelt időből villantanak fel emlékképeket. A kiállítás május 30-ig megtekinthető a Budapest Gyűjteményben, a 6. szinti olvasóteremben.



2009. május 15., péntek

Emléktábla az üldözötteknek...

Azt mindannyian tudjuk, hogy a Palotanegyed számtalan alkalommal szolgált helyszínül a magyar történelem sorsfordító eseményeinél - elég csak az 1948-as és az 1956-os forradalomra gondolni. Vannak azonban olyan történetek, amelyek eddig homályban voltak: keveset tudtunk vagy tudhattunk róluk...

Május 24-én este 19 órától a Jezsuita Rendtartomány
a Mária utcai rendház ( (1085 Mária u. 25.) bejáratánál
emléktáblákat avat.

A táblák a tisztelet jelei azon rendtársak előtt, akik a második világháború idején az üldözötteket
(zsidókat, katonaszökevényeket, menekülteket) a Jézus Szíve templom pincéjében bátran mentették, és akik a kommunista diktatúra idején együttesen 1067 év börtönbüntetést szenvedtek.



2009. május 14., csütörtök

Palotanegyedi Tisztasági Kommandó

.Fotó: Segesvári Csaba

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület kezdeményezésére - Lesley barátunk, a "nyolcker-blogger" felvetése nyomán - érdekes szociológiai kísérletnek lehetünk majd szemtanúi a jövő héttől (május 19-étől) kezdődően a Palotanegyed különböző pontjain. A "kísérlet" résztvevői a Molnár Ferenc Angol-Magyar Kétnyelvű Általános Iskola diákjai, az alanyok pedig mi magunk, palotanegyedi lakosok vagyunk.
A kezdeményezés lényege az, hogy miként lehet szép szóval és egymásra figyeléssel csökkenteni a szemetelést a negyedben - hiszen azt mindannyian tapasztaljunk, hogy az utcákon, tereken folyamatosan újraképződő szemét mindenkinek kellemetlen. De mit lehet tenni ellene, ha a hagyományos módszerek nem elégségesek?
Ezt fogják mindannyiunknak bemutatni azok a kis lurkók, akik jelentkeztek a Palotanegyedi Tisztasági Kommandóba és osztályfőnöki, rendőri felkészítést követően, megkülönböztető mellényben 3 fős csoportokban fogják a szemetelőket figyelmeztetni arra, hogy bizony elhagytak valamit...
Az ötlet nevelő hatása elméletben vitathatatlan, hiszen melyik felnőtt ne szégyellné el magát mélységesen, amikor egy gyermek hívja fel a figyelmét az alapvető viselkedési normákra? Bízzunk abban, hogy a gyakorlati megvalósítás eredményeképpen pedig nemcsak néhány hetes szemétmentes időszak következik, hanem a figyelemfelkeltő ötlet hatására az emberek mentalitása is változik!

2009. május 12., kedd

Múzeumok Majálisa



Programajánló a hétvégére: szombat reggeltől vasárnap késő estig...


Múzeumok Majálisa: hol máshol, mint a Palotanegyedben?!


Múzeumi Világnap, Múzeumok Majálisa, Múzeumkert. Az elmúlt tizennégy évben ezek a fogalmak összekapcsolódtak. Ma már elkötelezett törzsközönsége van ennek az Európában is egyedülálló, teljes hétvégét felölelő kulturális fesztiválnak. Itt a múzeumok és vendégeik számukra kedves és fontos értékeket kínálnak a sátraikat felkereső kíváncsiaknak. Mindezt kellemes, kötetlen hangulatban. A múzeumba járás, a kulturális örökséggel való ismerkedés elsősorban szórakozás, kikapcsolódás. Ez új, mélyebb értelmet nyerhet a Majális forgatagában nézelődve, vagy éppen zenét hallgatva a zöld pázsiton piknikezők között...


És következzék egy színfalak mögötti titok: a B szektorban (Kálvin tér felé eső terület) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vendégeként a CaPE is bemutatkozási lehetőséget kapott!

2009. május 11., hétfő

Palotanegyedi Esték V.


A Palotanegyed várható forgalomtechnikai változásai,
a Mária utca tervezett funkcióváltása

Az áprilisi 22-ei fórumon megnyilvánuló komoly helyi érdeklődésre és az itt lakók további tájékozódási, informálódási igényére tekintettel a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Palotanegyed Városrészi Önkormányzat úgy döntött, hogy a korábban tervezett menetrendtől eltérően, már május második hetében megrendezi a soron következő lakossági fórumot.


A fórum célja az Európa Belvárosa Programban tervezett közterület-felújítás és forgalmi változások bemutatása mellett teret nyitni azoknak az ötleteknek, amelyek megoldási javaslattal, vállalható alternatívával szolgálhatnak a döntéshozók felé.

A fórum időpontja: 2009. május 13., szerda este 18 óra,
helyszíne: a Zappa Caffe alsó szintje (Mikszáth tér 2.).

A fórumon a Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációs cégének, a Rév8 Zrt.-nek a vezérigazgatója, Alföldi György DLA tárja a terveket az érdeklődők elé a palotanegyedi projekteket vezető Tibor Tamás segítségével. A fórumon részt vesz dr. Kocsis Máté, a beszélgetés moderátora Szűcs Péter.


A Rév8 Zrt. pedig ezzel az anyaggal készül a fórumra:
"Tisztelt Lakosság!

Budapest Józsefváros Önkormányzata az Európa Belvárosa Program keretében tervezi több, Palotanegyedbeli utca és tér megújítását, ezek között először a Mária utca, Gutenberg tér és Lőrinc pap tér közötti szakaszát. Az építkezés ez év nyarán kezdődik meg.

A kiviteli tervek véglegesítése előtt az alábbiakban szeretnénk tájékoztatni Önöket, hogy az eddigi tervezés, egyeztetés során milyen megoldások merültek fel, és milyen kérdésekben várjuk véleményüket.
Kérjük, ismerjék meg a kidolgozott típus megoldásokat!

A jelenlegi helyzet
A Mária utca érintett szakasza jelenleg egyirányú forgalmi kialakítású, elkülönített, kétoldalt kiemelt járdákkal. Az utcában jelenleg az egyik oldalon a járda felének felhasználásával lehet parkolni, így a szabad járda szélesség alig éri el az 1 métert. Az utcában a csapadékvizet pontszerű víznyelők gyűjtik össze.

A tervezett megoldások
A Mária utca tervezett kialakításában a legnagyobb változás az, hogy az úttest, és a gyalogos járdák burkolata egy síkba kerül, megszűnik a kiemelt szegély. Az utcában továbbiakban is megmarad az egyirányú közlekedés, a jelenlegivel megegyező irányban. A vízelvezetést a Krúdy utcához hasonló rácsos folyókák biztosítják majd.
A terv szerint azért, hogy a gyalogos forgalomnak vissza lehessen adni az utcát, és fákat lehessen ültetni – nem dézsában, hanem valóban a földbe – a jelenlegi parkolási rendszert át kell értékelni. Az utca 10 m széles, a közlekedés számára 3,15 m széles úttest szükséges.
A két gyalogos járda számára 1,5 – 1,5 m szükséges, így a parkolás és a növények számára 3,75 m marad, ami csak az egyik oldalon teszi lehetővé a parkolást (2,3 m széles egy autó hely), míg a másik oldalon 1,45 m marad a növények, padok részére. Megvizsgáltuk a kétoldali parkolás, illetve a járdára nem párhuzamos parkolás lehetőségét is. Az derült ki, hogy csak a gyalogos forgalom kárára lehet biztosítani a szükséges méreteket, kétoldali parkolásra csak olyan helyen van mód, mint például a Reviczky utcában, ami a Mária utcánál átlagosan egy méterrel szélesebb.

Utca típusok
A tervekben három funkciót – járda, úttest, parkoló – különítünk el. A különböző funkciókat eltérő típusú burkolattal lehet ellátni, melyekkel kapcsolatban bemutatunk néhány, a környéken már működő változatot.


Krúdy utca típus
Járda - Beton térkő
Úttest - Kiskockakő
Parkoló - Nagykockakő
Járda és az úttest egy szintben kerül kialakításra. A járda térkő, az úttest kiskockakő burkolatot kap, a parkolóhelyeken nagykockakő kerül lefektetésre.

Ráday utca típus
Járda - Beton térkő
úttest - Beton térkő
parkoló - Beton térkő
Járda és az úttest egy szintben kerül kialakításra. Mind a járda, az úttest, mind a parkolóhelyek térkő borítást kapnak. Az eltérő használatú útrészek különböző színű térkövek felhasználásával kerülnek megkülönböztetésre.

Veres Pálné utca típus
Járda - Beton térkő
úttest - Nagykockakő
parkoló - Nagykockakő
Ezen típus esetében – a névadó utcától eltérően - ugyancsak egy szintben kerül kialakításra a járda és az úttest, ahol a járdát térkő, az úttestet, és a parkolóhelyeket egyaránt nagykockakő burkolja.

Tervezett utca típus
Járda - Beton térkő
Úttest - Beton térkő
Parkoló - Nagykockakő
Járda és az úttest egy szintben kerül kialakításra. A járda és az úttest térkő, a parkolóhelyek nagykockakő borítást kapnak.

Útburkolatok jellemzői
Beton térkő: Járdán, úttesten egyaránt alkalmazzák.
Előnyök: Sima felületet ad, ezért a gyaloglás kényelmes rajta. Fenntartása egyszerű. Úttesten alkalmazva csendes, kerékpárral is használható. Változatos formákban és színekben alkalmazható, árban a legkedvezőbb.
Hátrány: Nagy forgalom mellett a gumiszennyeződések megmaradhatnak.

Nagykockakő: Természetes alapú, főként úttesten és parkolósávban alkalmazzák.
Előnyök: Nagy teherbírású burkolattípus. Az autókat lassabb haladásra kényszeríti. Az elemek nagy súlya miatt a kövek ritkán mozdulnak el, fenntartása egyszerű.
Hátrány: Gyalogos és kerékpáros közlekedésre nem igazán alkalmas. Oldalai szabálytalanok, nem ad összefüggő felületetet, emiatt zajos.

Kiskockakő: Természetes alapú, főként úttesten alkalmazzák, esetleg díszítő elemként.
Előnyök: Az autókat lassabb haladásra kényszeríti az egyenetlen felület miatt.
Hátrány: Gyalogos és kerékpáros közlekedésre nem igazán alkalmas. Oldalai szabálytalanok ezért nem ad összefüggő felületetet, a nagykockakőnél is zajosabb. Fenntartása munkaigényes, a fugák közti anyagot 3-4 évente pótolni kell, különben a kövek elmozdulnak.

Kérjük, éljen a lehetőséggel, és mondja el véleményét a Civilek a Palotanegyedért Egyesület szervezésében megtartott lakossági fórumon! "

2009. május 7., csütörtök

Belsőudvar Program 2009

Idén újra indul a Belsőudvar Program! Íme egy kis ízelítő a tavalyi akcióról:



Belsőudvar Program - Pályázati felhívás

A Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Részvénytársaság, és partnere Új Irány UILandscape Architects az „Európa Belvárosa Program” keretében Palotanegyed társasházai számára belső udvarok közösségi helyszínként való kialakítására pályázatot hirdet


Pályázat célja
A Palotanegyed épületei nemcsak kívülről jelentenek építészeti értéket, de számos udvar, belső tér is idézi a negyed korabeli hangulatát. A társasházak belső udvarai azonban mára gyakran elvesztették közösségi szerepüket. A pályázat egy társasháznak a lakók bevonásával és tevékeny részvételével megvalósuló átalakításának tervezését, és a kivitelezési munkáinak költségeit foglalja magában. Az átalakuló udvar nemcsak szebb, kellemesebb környezetet biztosíthat, de erősíti a lakók közötti kapcsolatokat és a Palotanegyedhez való kötődést.
Az udvarok átalakítása elsődlegesen nem felújítási munkát takar, hanem az udvarok közösségi használatát lehetővé tevő kialakítását.
Az udvar kialakítása a tulajdonosokkal közösen kidolgozott, társasházi közgyűlésen elfogadott tervekre épül. A közösségi tervezési folyamatot tapasztalt építészek, és tájépítészek vezetik. A kivitelezés ugyancsak a tulajdonosok aktív részvételével kerül megvalósításra. A tervezés és kivitelezés folyamata rendszeres jelenlétet, és munkát kíván a tulajdonosoktól!

Pályázni lehet a felhíváshoz csatolt pályázati űrlap kitöltésével, és benyújtásával. A pályázati űrlap letölthető a http://www.palotanegyed.info/, és a http://www.rev8.hu/ oldalról, illetve papíralapon beszerezhető a Zappa Cafféban (Mikszáth tér 2.), illetve a Lumen Galériában (Mikszáth tér 3.)

Pályázat feltételei
A pályázaton a Palotanegyed területén található (József krt.-Üllői út-Múzeum krt.-Rákóczi út által határolt terület) bármely társasház részt vehet.
A pályázati űrlap beküldése a pályázat érvényességének feltétele!
A pályázathoz csatolni szükséges a társasház jelen pályázati felhíváson való részvételéről szóló közgyűlési határozatát, mely tartalmazza a pályázati feltételek elfogadását is.
A tervezés és kivitelezés folyamata dokumentálásra kerül, a dokumentációt a Programot vezető és megalkotó Rév8 Zrt., illetve Új Irány UILandscape Architects, mint a közösségi bevonás példája felhasználhatja az „Európa Belvárosa Program” népszerűsítésére, illetve tevékenységének bemutatására.
A nyertes pályázónak vállalnia kell, hogy az udvar átalakításának eredményeinek bemutatását lehetővé teszi, ami nem járhat a lakók nyugalmának megzavarásával.

Pályázati támogatás
A pályázat keretében elnyerhető támogatás mértéke 2 millió Ft.

A pályázat benyújtásának határideje, módja:
A pályázat beadási határideje 2009. június 30., a dokumentáció leadható személyesen, vagy postai úton, Rév8 Zrt. címére: 1083 Budapest Práter utca 22.
A pályázat elbírálásának határideje 2009. július 13. A pályázatot Rév8 Zrt. és Új Irány UILandscape Architects közösen bírálja el. A pályázaton egy társasház kerül kiválasztásra.
A kiíró a pályázókat postai úton értesíti a pályázat eredményéről.

2009. május 3., vasárnap

Pajzsos mackók és komor államférfiak

Nos, igen, eljött ez a pillanat is, amikor egykori alma materem kerül terítékre a palotanegyedi blogban. Internetes kutakodásaim eredményeként örömmel konstatáltam, hogy a mai joghallgatók nem restek és a pázmányos éveik élményeibe beavatják az érdeklődőket... ezt öregdiákként köszönöm, kedves Kicsi Sáti - bármit is fed a neved :-)




De vissza a mackókhoz: ugyan mit keresnek a Szentkirályi utca 28. homlokzatán pajzzsal felfegyverkezve? Nos, ők a nem is oly rég még itt működő Franklin Nyomda emblémájaként szolgáltak és összesen négyen vannak, számold meg őket, kedves arra sétáló és emeld a tekinteted a magasba! Ha így teszel, a gyönyörű épület homlokzatán, két emelet magasságában mellvéd mögött loggiában, annak közepén, a kápolnaszerű kiképzésben Szent István szobrát láthatod, amint bal kezében kettős kereszt, jobbját pedig áldón kiterjeszti. A közép párkány alatt, a középrizaliton helyezkedik el a díszes főbejárat, amit kovácsoltvas zászlótartó, lámpák és kapurácsozat díszít. A két sarokrizaliton a mellékbejáratok találhatók, a sarokrizalitok négy sarkán pedig felfedezhetők a kedves mackószobrocskák!



A Szent István Társulatnak, a katolikus könyvkiadásnak e tekintélyes, három emeletes neogót stílusú palotája a Társulat fönnállásának félévszázados évfordulóján, 1898-ban készült el, Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár tervei alapján. A város szívében emelkedő csúcsíves palota vakolatlan vöröstégla épület. A Szent István Társulat korszerű nyomdaüzeme (Stephaneum Nyomda) itt működött az államosításig, amikor is a Franklin Nyomda lett a nyomdaipari elődök haszonélvezője. Jómagam pedig még élénken emlékszem arra, amikor másodévesként (valamikor a kilencvenes években, hohó, de rég is volt!) büszkén birtokba vettük az akkor még eléggé rozoga, ám cserébe belvárosi épületet a Ménesi úti első év után!



Akkoriban bejárhattuk az épület zegzugait is, így szemináriumok és speckollok kötődnek bennem a Királyok Terméhez - meglepetéssel olvastam hát, hogy manapság a helyiség csak a fontos vendégek és egyetemi életük első napjain a Pázmány gólyái előtt áll nyitva. Pedig még a jogtörténeti szigorlatoknak is méltó helye volna, ha a vizsgázó a falról olvashatná le a magyar történelem közjogi méltóságainak sorát... A Szentkirályi utca 30. számú, koraeklektikus, egyemeletes házat 1871-ben építették, itt működött annak idején a Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomda és csak 1963 után tették zárttá. Az épület nem műemlék, de fenntartását a várostörténeti kuriózum mivolta indokolja: itt található a jelenleg Királyok Termének nevezett falakon a romantika festészetének ritka monumentális emléke. Gaál Lajos 1873-ban a falakra festett 64 olajképe a népvándorlás korabeli magyar vezéreket, az Árpád-házi királyokat, valamint a 13 aradi vértanú medalion-arcképeit ábrázolja. Az arcképsorozatban az egyetlen külföldi személyt ábrázoló arckép - II. Rákóczi Ferenc és Schweidel József közé ékelődve - Abdul Medzsidé, aki Kossuthnak és társainak adott menedékjogot, a kör alakú mennyezetkép pedig a vérszerződést ábrázolja.




A Pázmány Jogi Kara 3 épületből álló együttesének (Szentkirályi utca 26-30.) kétségtelenül legszebb helyisége a Díszterem, amely galériás, karzatos megoldású. A falak mentén oszlopok helyezkednek el, szürkés márvány borítással, neoromán kifestéssel. Mennyezete stukkós festett kazetta rendszerű. A faragott tölgyfa ajtók, valamint a festett üvegablakok harmonikusan kiegészítik a díszterem belső kiképzésének összhatását. A megvilágítást három, mennyezetről lógó csillár biztosítja. A főbejárattal szemben az első emeleti lépcsőforduló falára 2000-ben került a Rieger Tibor által készített, Pázmány Pétert ábrázoló dombormű (ahol szinte minden frissen diplomáját kezében szorongató végzős lefotózkodik).



Fotók innen: www.jak.ppke.hu