2008. december 30., kedd

A "Zappa-Kamra tengely"




A szilveszteri mulatság előtt ideje áttekinteni a Palotanegyed nyújtotta, a Krúdy utcában felsorakozó szórakozási lehetőségek helyszíneit, amelyek egy meglepő, ám mégis magától értetődő hasonlattal a Zappa-Kamra tengely név alatt azonosíthatóak!

Alant egy kis térkép Gizi nénivel, a könnyebb elérés kedvéért...

Mikszáth Kálmán tér 2. - Zappa Caffe - kávézó, étterem, söröző, buli- és koncertterem, 100 fős terasz
Mikszáth Kálmán tér 2. - M2 KLub - bar & club
Krúdy utca 8. - Leonardo Pizzéria - pizzeria & pub
Horánszky u. 27. - Fiktív Pub - étterem és söröző
Krúdy utca 7. - LaZZa PiZZa Guru - házhozszállítás!
Krúdy utca 7. - Darshan Udvar - étterem
Krúdy utca 7. - Biopont - vegetáriánus étterem és biobolt
Lőrinc pap tér 4. - Kamra - kajálda és mulató



2008. december 29., hétfő

Paloták a Palotanegyedben

Lassan az év azon napjához érünk, amelyen leginkább érzünk késztetést valamiféle összegzés vagy lista gyártására - jó esetben egyet az óév eredményeiről, egyet az újévben remélt dolgok sokaságáról. Épp itt az ideje tehát annak, hogy a Palotanegyed palotáit vegyem sorra! Az összeállítás alapjául M. Szűcs Ilona Palotanegyed a Józsefvárosban című kötete szolgált, de a felsorolás természetesen nem léphet fel a teljesség igényével. Emellett vélhetően néhány adat sem feltétlenül állja meg a helyét, ezért bármilyen kiegészítést, pontosítást nagy örömmel fogadok!



1. Szabó Ervin tér 1. - WENCKHEIM-PALOTA (1887-1890, Pucher József), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.

2. Reviczky u. 2. - PÁLFFY-PALOTA (1867, Ybl Miklós), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjteménye.

3. Reviczky u. 3. - PEJACSEVICH-PALOTA (1893-1896, Hofhauser Elek)

4. Reviczky u. 4. - WENCKHEIM-PALOTA (1889, Dánile György), ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete.

5. Reviczky u. 5. - BÁNFFY-PALOTA (1873, Bánffy Miklós?), ma az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) székháza.

6. Reviczky u. 7. - BÁNFFY-BÉRHÁZ (1871, Berg Károly)

7. Pollack Mihály tér 3. - KÁROLYI-PALOTA (1863-1865, Ybl Miklós)

8. Pollack Mihály tér 8. - ESTERHÁZY-PALOTA (1865, Baumgarten Sándor) 1946-1948 között köztársasági elnöki rezidencia, ma a Magyar Rádió Márványterme.

9. Pollack Mihály tér 10. - FESTETICS-PALOTA (1862, Ybl Miklós), ma: Andrássy Gyula Budapesti Németnyelvű Egyetem.

10. Bródy Sándor u. 2. - FECHTIG BÁRÓ HÁZA (1873, Skalnitzky Antal), a Múzeum Kávéház működik az épület földszintjén.

11. Bródy Sándor u. 4. - DESSEWFFY-PALOTA (1875-1876, Weber Antal)

12. Bródy Sándor u. 6. - KESZLERFFY-PALOTA (1897, Huber József)

13. Bródy Sándor u. 8. - RÉGI KÉPVISELŐHÁZ (1865, Ybl Miklós), ma az Olasz Kulturális Intézet működik itt.

14. Bródy Sándor u. 9. - KEGLEVICH-PALOTA (1871, Dötzer Ferenc)

15. Bródy Sándor u. 10. - TAUFFER-PALOTA (1892, Schannen Ernő)

16. Bródy Sándor u. 12. - GSCHWINDT-PALOTA (1901, P. Tóth Sándor), az épületben működik az Artista nevezetű fiatal divattervező-csoport.

17. Bródy Sándor 14. - ODESCALCHI-PALOTA (1872-1874, Ybl Miklós)

18. Bródy Sándor 15. - KÉMÉNYSEPRŐ-HÁZ (1851-55, Hild Károly)

19. Bródy Sándor 16. - TÖRLEY-PALOTA (1893-95, Ray Rezső), ma itt működik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat.

20. Múzeum u. 5. - HADIK-BARKÓCZY PALOTA (Lux Ede)

21. Múzeum u. 7. - HADIK-PALOTA (1875, Kauser János), a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat másik székháza, itt található a Kossuth Klub és újabban a Budapest Jazz Club.

22. Múzeum u. 9. - BÓKAY-PALOTA (1870, Ybl Miklós)

23. Múzeum u. 11. - KÁROLYI-PALOTA (1869-71, Skalnitzky, Pucher), az épület a MÁV tulajdona, itt próbál a MÁV Szimfonikus Zenekar.

24. Múzeum u. 15. - ZICHY-HÁZ (1871, Skalnitzky Antal)

25. Múzeum u. 17. - KÁROLYI-PALOTA (1881, Wechselmann Ignác), a Károlyi-Csekonics Rezidencia ma reprezentatív rendezvényhelyszín, korábban az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK) működött itt.

26. Ötpacsirta u. 2. - ALMÁSY-HÁZ (1877, Gottgeb Antal), ma az Építőművészek Székháza.

27. Trefort u. 1. - PULSZKY-PALOTA (1890, Nefanei Arnold)

28. Trefort u. 2. - PRÓNAY-PALOTA (1890, Fridrich Lóránt), ma szállodaként működik a palota.

29. Trefort u. 3. - HUNYADY-PALOTA (1892, Meinig Artur), jelenleg még a Józsefvárosi Eü. Szolgálat működik itt.

30. Szentkirályi u. 10. - SZENTKIRÁLYI-BÉRPALOTA (1894-97, Zobel F. Ernő)

31. Lőrinc pap tér 2. - ZICHY-PALOTA (1897, Havel Lipót)

32. Lőrinc pap tér 3. - DARÁNYI-PALOTA (1896, Stark Sándor)

33. Gyulai Pál u. 5. - KAUSER KŐFARAGÓ HÁZA (1860, Gerster Károly)

34. Gyulai Pál u. 13. - GOTTGEB ANTAL HÁZA (1870, saját tervezés)

2008. december 19., péntek

CaPE

A Civilek a Palotanegyedért Egyesület december 16-ai, keddi ülésén elfogadta az egyesület küldetésnyilatkozatát. A döntés egyhangú volt, reméljük, a kivitelezés is hasonlóképpen alakul! :-)
A CIVILEK A PALOTANEGYEDÉRT EGYESÜLET
KÜLDETÉSNYILATKOZATA


A Civilek a Palotanegyedért Egyesület Belső-Józsefváros felvirágoztatása, kulturális örökségének megóvása és ismertté tétele, a Palotanegyed kulturális és szórakoztató szolgáltatásainak továbbfejlesztése és a negyedbeli lokálpatriotizmus erősítése céljából létrejött közhasznú társadalmi szervezet.
Az Egyesület a palotanegyedbeli identitás – modern kornak megfelelő - megfogalmazásával, erősítésével és megjelenítésével az itt élők kötődését, civil kapcsolatainak formálását kívánja szolgálni. Felismerve és átérezve a felvállalt feladattal járó felelősségét, az Egyesület törekszik a Palotanegyed évszázados múltja történéseinek, múlt ködébe veszett eseményeinek felkutatására, a negyedhez kötődő szellemi és kulturális eredmények számba vételére, hagyományok felelevenítésére és mindezek helyének megfogalmazására az egyetemes magyar kulturális örökségen belül. Az Egyesület kutató, feltáró munkájával és közéleti tevékenységével hozzájárul ezen szellemiség és értékek médiában való megjelenítéséhez.
Az Egyesület a Palotanegyed lakói, az itt tulajdonnal rendelkezők, vállalkozást folytatók, valamint tanulmányaik vagy munkájuk okán a mindennapjaikat itt töltők számára nyitott szervezetként nagy hangsúlyt fektet arra, hogy megismerje, felmérje a negyedhez bármely módon kötődő polgárok véleményét és igényeit, majd azokat közvetítse a döntéshozó önkormányzati szervek felé. Kiemelten fontos feladatának tartja az Európa Belvárosa Programban való civil részvételt és ellenőrzési lehetőséget annak érdekében, hogy a Palotanegyed korábbi fényes múltjához méltó jövő elé tekinthessen.
Az Egyesület értékmegőrző és értékmentő központként kívánja egybefogni és lehetőségeihez mérten összehangolni a negyedbeli fejlesztéseket célzó önálló tevékenységeket, magára vállalva az ehhez szükséges szervezési feladatokat. Párbeszédre mindig nyitott szervezetként törekszik a negyedbeli – különösen kulturális, oktatási, művészeti és az idegenforgalom-vendéglátás területén működő – intézményekkel, szolgáltatókkal való folyamatos kapcsolattartásra és érdekegyeztetésre. Figyelembe véve a közös fellépés gazdagító hatását, mindenkor munkálja a termékeny kapcsolat kiépítését a hasonló célokért küzdő nemzetközi, országos és fővárosi szervezetekkel is, együttműködési megállapodások keretei között.
Mindezek érdekében az Egyesület saját munkaterve mentén és partnereivel együttműködve kulturális rendezvényeket, fesztiválokat szervez, bonyolít és támogat, kulturális és ismeretterjesztő előadásokat szervez. Elősegíti a kerületi művészeti és alkotótevékenységet, ennek keretében kiállításokat, koncerteket, művészeti előadásokat szervez, az identitás megjelenítésére alkalmas újszerű kezdeményezéseket támogat. Törekszik a Palotanegyed zöldfelületeinek növelésére, rendben tartására, parkosítására; szépítésére, a negyed közterületeinek biztonságosabbá tételére.
Az Egyesület működésének hatását tekintve nem ismer politikai, földrajzi határokat, így az előzőekben részletezett elkötelezettsége mentén az egyetemes magyar kultúra és fejlődés szolgálatát kívánja felvállalni.

2008. december 15., hétfő

2008. december 10., szerda

Belsőudvar Program a Mágnásfertályban

A Szentkirályi utca 10. számú társasházban az utóbbi fél évben felgyorsultak az események. A Józsefvárosi Önkormányzat városrehabilitációval foglalkozó cége, a Rév8 Zrt. által a júniusi Palotanegyed Fesztivál idején meghirdetett Belsőudvar Program pályázatát megnyerve a társasház közössége egy nem várt szellemi utazáson találta magát. Egy olyan utazáson, amely a Palotanegyed történetének felfedezésével kezdődik és a közösségi cselekvések során át vezet a ház udvarának – no és remélhetőleg mihamarabb a teljes épületnek! – a megújításáig. Az „út” anyagi fedezetét és bonyolítását az önkormányzat támogatásával a kerületfejlesztés menedzselésében jártas Rév8 Zrt. vállalta magára (projektmenedzser: Tibor Tamás), a közösségi tervezéshez szükséges szakmai tudást pedig az Új Irány Csoport biztosítja a fiatal tájépítész, Tihanyi Dominika vezetésével.
A Program szerves része a hely szellemének, miliőjének megragadása, ami a Szentkirályi-családnak, illetve a szomszéd épületben működő Stühmer-cég legendáinak, relikviáinak felkutatását is jelenti, és persze épít a ma is itt élők emlékezetére.
A közös tudássá nemesedett történetek, kis helyi érdekességek várostörténeti szempontból is méltóak a figyelemre, ezért is merült fel az aktív közösségben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által koordinált rendezvényen, a hagyományosan minden év szeptember harmadik hétvégéjén megrendezésre kerülő Kulturális Örökség Napjain (European Cultural Heritage Days) való részvétel lehetősége.
Az „örökségnapi kapunyitás” programjának összeállításában a lakók apraja-nagyja kivette a részét – az idei év témájához kapcsolódva szigorúan a reneszánsz jegyében! Így lehetett valódi csemege a nagy közintézmények mellett a kis társasház – mint e napon kivételesen látogatható magántulajdon. A nap folyamán az érdeklődők szakavatott vezetők: Fekete Hajnal és Gyulai Csaba segítségével ismerkedhettek meg Szentkirályi Móric, az utolsó pesti polgármester kalandos életével (az ő nevét viseli 1887 óta az utca!), a Stühmer relikvia-gyűjteménnyel, a több mint száz éves neoreneszánsz bérpalota történetével és a ház udvarának közepén álló bálványfa ültetésének romantikus körülményeivel. A látogatók bepillanthattak a Belsőudvar Program egyes tervezési fázisaiba, az érzékekre pedig az újjáélesztett Stühmer-cég kedves ajándéka – csokoládéhegyek érkeztek, külön köszönet érte Csóll Péter ügyvezető igazgató úrnak –, a Voces Aequales reneszánsz énekegyüttes, Vitárius Piroska hegedű- és Sipos Ágota furulyajátéka, valamint a Pándy-Szekeres Gáspár és Falus Dániel alkotta jazz-duó hatott. A délután folyamán – néhány tucat újabb látogatóval – tiszteletét tette az épületben a szintén nyolcadik kerületi, örökségnapi programként futó BeyondBudapest-túra, Baglyas Gyuri és Domján Manó vezetésével.
Na de vissza a Belsőudvar Programhoz! Az őszi hónapokban zajló tervezés alapelvei és a koncepció kialakítása Szentkirályi Móric nyitottságára és sokszínűségére épít, minél nyitottabb és rugalmasabb, ám neutrális, a mai korszellemet idéző és mai igényeket kielégítő rendszert próbál felállítani térszervezésben és formavilágban egyaránt. Mivel az udvarról semmilyen írásos, illetve képi emlék nem maradt fenn, a mai tervező a reneszánsz korához kapcsolódva próbált meg minél átláthatóbb térstruktúrát kialakítani. Azonban a tér kialakításánál, szem előtt tartva az udvar közösségi térhasználati értelmezését – a reneszánsz udvarok világával szemben – egy sajátos, egyéni és közösségi célú tartózkodásra alkalmas térkialakítást jött létre. A koncepció szerint az udvar mint valós kültéri otthon került értelmezésre, ahol a közös terek láncolatát hangulatilag az adott kor szellemisége és az abban folytatott életmód határozza meg, az olyan hangulati kulcsfogalmakkal, mint otthonosság, kényelem, többközpontúság, kifinomultság, telítettség, melegség.
A Program végeredményét bárki megtekintheti, hiszen a Szentkirályi utca 10. számú ház homlokzatán már hívogat az eredeti Szentkirályi-kézjegyet magába foglaló zászló, a kapualjban és az „emeleti galériákon” pedig az elmélyült kutatások eredményeképpen pedig érdekességek olvasható. Az udvar alkalmassá vált előadások, koncertek szervezésére a dobogó beállításával, sőt, az esti programokat a Terebessy Tóbiás által tervezett és megalkotott díszkivilágítás teszi egyedivé. Az együttgondolkodó és -ötletelő tulajdonosok és szakmai konzulensek munkája nyomán még számos apró ötlet, jópofa megoldás született meg, amelyek – az általános vélekedés szerint – kiindulópontként szolgálhatnak az egységes negyedbeli hangulat kialakítása érdekében az Európa Belvárosa Program közterület- és homlokzat-felújítási fejlesztéseinek.

2008. december 5., péntek

Palazzo Zichy


Februárban nyit a Hotel Palazzo Zichy a Lőrinc pap téren! A 19. századi Zichy-palota fényűző műemléképülete, mely egykor Zichy Nándor gróf pihenőhelye volt, most a Budapesten pihenni vágyó turistákat várja.
A Budapesti Turisztikai Szolgáltató Kht. tájékoztatása szerint a felújítás során a műemlékvédelem alatt álló épület legszebb részeit eredeti állapotban állítják helyre, így a 19. századi építészeti stílus és a mai modern belsőépítészet izgalmas kombinációja jön létre. A hotelben 72 kétágyas szoba és 8 junior suite kerül kialakításra minimal-art stílusban. A szobák mindegyike légkondícionálóval, széffel, mini bárral, LCD TV-vel és ingyenes, szélessávú internettel lesz felszerelve. A szobák kényelme mellett a pihenést szolgálja majd az ingyenes konditerem- és szaunahasználat, illetve a masszázshelyiség. További ingyenes fogyasztást tesz lehetővé a kényelmes Lounge Bar a „Happy Hours” szolgáltatás keretében. A vendégeknek az üvegpiramissal fedett teremben biztosítanak reggelizési lehetőséget.
A szálloda két konferenciateremmel és egy tárgyalóteremmel járul hozzá Budapest konferenciaturizmusának kínálatbővítéséhez. A Cyber Café pedig ingyenes WIFI internettel és hat számítógéppel várja majd a vendégeket.


2008. december 3., szerda

Le kell bontani a pavilonokat!

- adta hírül a Józsefváros tegnapi száma. Valószínűleg minden negyedbeli lakó, itt dolgozó, itt tanuló, erre járó polgár érdeklődéssel várja a fejleményeket. Eddig csak a fejlesztés (?) kellemetlen oldalait tapasztaltuk meg, lassan helyi legenda lesz a Pollack Mihály téri felújítás és mélygarázs-építés, no persze nem mint követendő példa. Íme egy korábbi látványterv a VIII. kerületi önkormányzat honlapjáról - ehhez képest a valóságot pedig ismerjük...


2008. december 1., hétfő

Ablakok


Ezzel a címmel rendezett nemzetközi szimpóziumot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a palotanegyedbeli Károlyi-Csekonics Rezidencián, a történeti ablakok megőrzése érdekében. A szaktudósító kommentárja szerint: "nemzetközi egyetértés, maratoni konferencia. A Károlyi-Csekonics Rezidencián egy egész napot szántak a szervezők arra, hogy széles nemzetközi kitekintésben bizonyítsák: a hagyományos ablakok a zaj-, hő- és hangszigetelésben is megállják a helyüket. Arról nem is beszélve, hogy szebbek, mint műanyag társaik." A konferencia eredménye a a történeti ablakok megmentése érdekében született, a szakmai szervezetek teljes támogatását élvező kiáltvány.




A fenti fotón látható a regényes hangzású Károlyi-Csekonics Rezidencia belső udvara. Károlyi István és Csekonics Margit - Múzeum utca és a Reviczky utca közé ékelődő - hajdani palotája már a XIX. század végén a társasági élet egy kiemelt helyszíne volt, és régi fényét 2007-ben nyerte vissza újra. Ma a Reviczky utcai épületszárny ad otthon a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központnak (HIK).



2008. november 25., kedd

A költségvetés apropóján...

... beszéljünk húszezer forintról! Az összeg a Palotanegyed kapcsán nem a telek- vagy lakásingatlan árak, nem is a helyi adó miatt érdekes, sokkal inkább a jelen pillanatban legnagyobb névértékű magyar ropogós bankó grafikája okán!



Nos, a felirat szerint az ábrázolt épület "az ideigles magyar képviselőház Pesten". És ha jobban megnézzük a képet, felfedezhetjük a Múzeumkertet és a háttérben a Festetics-palotát. A szóbanforgó palota tehát jól beazonosíthatóan nem más, mint az Olasz Kulturális Intézet, amely annak idején alig öt hónap alatt épült meg!



A mai Bródy Sándor utca egyik legimpozánsabb épülete a Régi Képviselőházé, építésének évszáma 1865 és érdemes gyorsan végigpörgetni az építkezés fázisait, már csak példaként is a jelenlegi városvezetés felé: nevezetesen ilyet is lehet csinálni úgy, hogy aztán 150 év múlva is szilárdan álljon az épület. Tehát nézzük: Ferenc József osztrák császár és magyar király augusztus 5-én elrendelte, hogy Pesten építsenek egy palotát a képviselőháznak, 4 nap múlva megalakul az építési bizottmány és 9 nap múlva megszületik a döntés az épület helyszínéről és a tervező személyéről, a király 7 nap múlva jóváhagyja a döntést, így szeptember 1-jén kiadják a megbízásokat a tervek és az épület elkészítésére. Szeptember 9-én Ybl Miklós tervei alapján elkezdik a kivitelezést és kerek három hónap múlva, december 9-én már be is fejezik az építkezést.


1866-tól 1902-ig az országgyűlés alsóháza ebben a korai eklektika neoreneszánsz irányzatának talán legjellegzetesebb példájaként megjelenő épületben ülésezett, amely 1943 óta az olasz állam tulajdona (a fotón látható piros-fehér-zöld zászló a taljánoké).

2008. november 21., péntek

Vivat Voces Aequales!

Meghívó érkezett az építészfórum hírlevelével: "Szép és kies kertek" - Kora reneszánsz kertművészet Itáliában és Magyarországon, könyvbemutató a MÉSZ székházban... A meghívás csábító, több okből is - az Ötpacsirta utcába betérni mindig esztétikai élvezet (eltekintve a magassarkú cipők elleni támadástól), a téma fenséges, és ráadásként kedves ismerősöm reneszánsz énekegyüttese segít a reneszánsz hangulat megidézésében.


Lássuk tehát szép sorjában! A palotanegyedbeli Ötpacsirta utca 5. szám alatti közintézmény (ma építész-székház: az országos és a budapesti kamarának is helyet ad) annak idején az Almássy-család palotája volt. A kisméretű, utcára nyíló belső udvaros, egyemeletes városi palotát Almássy Kálmán gróf építtette 1878-ban. A velencei palazzók hangulatát idéző, egyemeletes épület legszebb része a díszburkolatos belső udvar, amelyről íves díszlépcső vezet a lakószintre. A sarokterem reprezentatív kiképzését márvány kandalló gazdagítja.


Az építész kamarák udvarának egyik oldalán Lechner Ödön domborműve, másik oldalán egy gyönyörű barokk szobor fogadja látogatóit. A több mint 200 éves szobor eredetije Caritas Romana néven a Szépművészeti Múzeum kőtárában található, az Ötpacsirta utcai az eredeti hű másolata.

A reneszánsz kertekről szóló könyv borítója, a meghívó plakáttal. Gyönyörű rajzok Kesselyák Ritától, dr. Herczeg Ágnes igényes munkája (doktori disszertációjának kibővített formája) egy reprezentatív albumban, kárpát-medencei együttműködéssel, hiszen a kötet kiadója csíkszeredai...



A könyvbemutatón nagyon stílusosan Mátyás királynak és Beatrix királynénak szóló motetták hangzottak el a Voces-től (igaz, most csak négyen voltak):


Legújabb albumuk a BEATISSIMA BEATRIX (Hungaroton Records, 2008 - HCD 32583), amellel Beatrix királyné halálának 500. évfordulóján teljesedett ki a magyarországi reneszánsz zenével foglalkozó lemez-trilógiájuk. Stoltzer és Bakfark után két, Beatrix királynéhoz, s ezen keresztül Mátyás udvarához köthető németalföldi mester, Johannes Tinctoris és Johannes Stokem műveit vették lemezre.

2008. november 16., vasárnap

Glück aus Pannonia



Már a XVIII. század végétől említik a források az egykori Kerepesi úton, a mai Rákóczi út 5. szám alatt működő földszintes Griff Fogadót, amelyet 1865-ben tűzvész pusztított el. Helyén épült fel a háromszintes, eredetileg 72 szobás Pannónia Szálloda, melynek kiváló vendéglőse Langheinreich András volt. Az idegenforgalom történetébe unokaöccse, a százötven éve született Glück Frigyes neve is bevonult, aki ugyanígy számon tart a múzeumi mecenatúra, az iparművészeti gyűjteményezés és a városépítés-tervezés is.


Glück Frigyes életpályája a XIX. századi gazdag polgár klasszikus sikertörténete, aki a maga boldogulását a haza, a köz javával összekötve vélte elérni: vagyonát, tudását, alkotóerejét a legjobb célok érdekébe hasznosította.

A fiatal Glück a nagybácsinál töltött inaséveket követően hat évig külföldön tanult és dolgozott tovább, szakképesítését Svájcban és Németországban szerezte, majd Anglia, Olaszország, Hollandia és Amerika volt további ismeretszerzésének színtere. Hazatérése után a Pannónia Szálló lett működésének színtere. A Pannónia a kor jeles szállodája volt. Színészek, művészek, írók, politikusok találkozóhelye. Ezt mindenek előtt előnyös fekvésének és nem kevésbé elegáns, korszerű, és hangulatos megjelenésének és a kiváló kiszolgálásnak köszönhette.


A Pannónia a régi Nemzeti Színház tőszomszédságában állt, amelynek bérházában működött az Írók és Művészek Társasága, a színitanoda, az épületben a kor kiválóságainak (Lotz Károly) volt műterme, neves színészeknek (Jászai Mari) lakása. Mivel a közelben, a mai Bródy Sándor utcában volt a képviselőház, a szálló gyakran látott vendégül politikusokat, amiként a színészeknek, művészeknek is kedvelt találkozóhelyévé vált. Művész vendégeivel a tulajdonos baráti kapcsolatokat ápolt. Ismerjük egy levelét Mikszáth Kálmánhoz (tegező formában). Kiss József költő versben szólt Glückről, Küry Klára „baráti oklevélben” emlékezett meg róla. A szálló színvonalának emeléséért Glück mindent megtett: előbb 1892-ben, majd 1927-ben korszerűsítette, a vendégszobák számát 115-re növelte, az udvart nyitható üvegtetővel befedve hatalmas télikertté alakíttatta, s étteremnek használta. A Pannónia volt az első budapesti szálló, amelybe villanyvilágítást, a földszinti éttermi és kávéházi helyiségekbe pedig központi fűtést vezettek be. A Hungária Szálló után itt alkalmaztak először "villanyos felhúzó"-nak nevezett liftet. Vendéglője hamarosan európai hírre emelkedett, kedves barátja, Heltai Jenő pedig élő reklámhordozóként rendszeresen írt róla a Pesti Hírlapban.

De Glück Frigyes többre vágyott ennél. Azt tapasztalta, hogy Magyarországon a vendéglős- és szállodaipar legnagyobb gátja a meglehetősen alacsony színvonal, a szakképzés hiánya és az ebből fakadó negatív országkép. Már városatyaként folyamatosan járta a várost, figyelve, hogy min lehetne javítani, szépíteni. Megteremtette a vendéglátó-szakoktatás országos hálózatát, magyar-francia, magyar-német és magyar-angol nyelvű pincérszótárt szerkesztett és adott ki. 1885-ben Stadler Károllyal, a párizsi Grand Hotel egykori főpincérével kidolgozták az Országos vendéglősszövetség ötletét. Fő munkája, Az ínyesmesterség könyve 1889-ben jelent meg.



A szállodára akkor került fel a máig látható emléktábla a fejdelem domborművével, amikor Rákóczi hamvait 1906-ban hazahozták. Az akkor már befolyásos városatya Glück javaslatára nem a rövidebb úton, a Nagykörúton vitték a fejedelem földi maradványait a Keletitől a Nyugatiba, hanem a Kiskörúton. Így a menet elhaladt a Pannónia előtt. Ő kezdeményezte azt is, hogy kora vendéglősei maradandóan róják le tiszteletüket Petőfi apjának sírjánál. Számos támogatója akadt az ötletnek, és az 1913-ban állított fémkoszorú máig őrzi a „jó öreg korcsmáros” álmát a Kerepesi temetőben.

A fiatal szállodás a főváros elkötelezett híve volt. 28 éves korában fővárosi bizottsági tag lett, 41 évesen megkapta a Ferenc József-rend lovagja, 1923-ban pedig a magyar királyi kormányfőtanácsosi címet. A főváros pénzügyi, közoktatásügyi, közélelmezési és képzőművészeti bizottságaiban működött. Tagja volt különböző hazai és nemzetközi idegenforgalmi szervezeteknek, s mindenkor a magyar idegenforgalom felvirágoztatása érdekében tevékenykedett. Mindemelett turista lévén, a budai hegyek turisztikájának előmozdítása is foglalkoztatta. Nevét – egyetlen budapesti szállodásként – a II. és III. kerületet összekötő, a Hűvösvölgyből erdők-mezők között Szépvölgyig kanyargó budai út viseli. Egy 1902-es nemzetközi szállodás kongresszusi kiránduláson vetette fel a jánoshegyi kilátó építésének ötletét. A tornyot 1910-ben avatták Mivel a kilátóra összegyűlt pénzből még maradt egy összeg, abból a városligeti Vajdahunyad várhoz vezető oroszlános kőhidat építették meg a korábbi fahíd helyére. Ő volt a kezdeményezője az egykori Gugger-, ma Látó-hegyi Árpád kilátó építésének, és javasolta a Duna-korzó rendezésére az alsó rakpart fölé nyúló terasz kialakítását.


Glück Frigyes pompás antik iparművészeti és festmény gyűjteményt, bibliofil könyveket halmozott fel. Köztük a legértékesebb darabok a XII. századi arany evőeszközök, XIII-XVII. századi serlegek, billikomok, és XVII. századi holland festmények voltak. Az Iparművészeti Múzeumban 1908-ban megrendezték az „amateur” kiállítást, mely a kor gyűjtéséről szólt. E kiállításnak ajándékozás, vásárlás volt a hozadéka, s szoros kapcsolat jött létre egyes gyűjtők és a múzeum között. Glück Frigyes ekkor ajándékozta kulcs-gyűjteményét, majd rövidesen evőeszköz-kollekcióját is az Iparművészeti Múzeumnak. Festmény gyűjteményével kapcsolatban Lengyel László műtörténész írta meg az alábbi különös történetet: amikor a Tanácsköztársaság idején az értékes magángyűjteményeket zár alá vették, és múzeumokba szállították, Glück a nála zárolást végző hivatalos kiküldötteket ismételten figyelmeztette, hogy emerről vagy amarról a képről meg ne feledkezzenek. Hazafiúi becsvágya, hogy képei a nemzet tulajdonául a nyilvános gyűjteménybe kerüljenek, ennyire leküzdötte benne a személyes birtoklás megszűntének fájdalmát. Ez a gesztus is jellemző volt erre a különös szellemre.

(Forrás: Kádár Márta, Dobos Szilvia)

2008. november 12., szerda

Europa Nostra

Az Europa Nostrát néhány civil műemlékvédő szervezet alapította olasz vezetéssel (mily' meglepő!) az Európa Tanács párizsi központjában 1963-ban. Ma az Europa Nostra az építészeti és természeti örökség megmentéséért küzdő legjelentősebb európai nem kormányzati szervezet (NGO). Jelenleg több mint 220 tagszervezettel rendelkezik, titkársága Hágában működik. A magyar tagszervezetet - Hungaria Nostra néven, a Város- és Faluvédők Szövetségét - 1991-ben vették fel. A szervezet célja az európai kontinens építészeti és természeti örökségének védelme, értékeinek megőrzése, a történeti környezet minőségének megóvása, tevékenységének középpontjában a díjadományozás révén történő figyelemfelhívás, a nyilvánosság érdeklődésének ráirányítása a megőrzendő értékekre és a példaszerű értékmegóvásra. A szervezet 1996 óta, az Európa Tanács felkérésére az európai örökség megóvásán tevékenykedő szervezetek munkájának összefogója, az Európai Örökség Csoport megszervezője, munkájának irányítója.

S hogy mi köze mindennek a Mágnásfertályhoz? Nos, szerény becslésem szerint az egy négyzetméterre eső díjazottak száma a Palotanegyedben a legmagasabb!!! A Palotanegyed északi és déli végpontjain található két műintézmény is méltóvá vált a díjra: mindkettő a műemlékvédelemért és helyreállításért nyerte el az Europa Nostra Diplomát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2002-ben, az Uránia Nemzeti Filmszínház pedig 2005-ben.


És ráadásként még egy érdekesség: szintén az Európa Tanács és az Europa Nostra által kezdeményezett, intézményesített és koordinált rendezvénysorozat minden év szeptember harmadik hétvégéjén a Kulturális Örökség Napjai. De erről majd később, hiszen néhány kedves ismerőssel, jóbaráttal szervezőként is volt alkalmam részt venni az idei örökségnapokon...

2008. november 11., kedd

A Palotanegyed = konferencia- és szállodanegyed?



A Marriott nemzetközi szállodalánc 2009-ben új markát vezet be a magyar piacon. A Marriott Hotels and Resorts és a Marriott Executive Apartments után a Courtyard brand is képviselteti magát hazánkban: Budapesten, a Blaha Lujza téren, a József körút és a Somogyi Béla utca közötti hotelben várja majd a vendégeket.


A hotellánc nemrég kötött szerződést az Ablon Csoport leányvállalata, a Duna Office Center Kft.-vel a Blaha Lujza téren épülő szálloda üzemeltetéséről. A 235 szobás házhoz egy 5 500 négyzetméteres kereskedelmi és irodaközpont is tartozik majd, a Blaha Center. A szállodavállalat a közelmúltban újrapozícionálta a Courtyard brandet, amelynek szobáit és szolgáltatásait a jövőben Európában elsősorban az üzleti utazóknak ajánlják. Hangsúlyozzák, hogy a Courtyard-ok mérsékelt árakon elérhetők, innovatív, stílusos és ergonomikus berendezésükkel és felszereltségükkel az üzletemberek igényeinek kielégítésére törekszenek, és olyan különleges szolgáltatásokat is kialakítottak a rohanó életformát folytató célközönség számára, mint a snack-eket és italokat áruló minimarket. A budapesti házat is a Courtyard sztenderdeknek megfelelően alakítják ki, és a konferenciavendégekre is számítanak egy 3800 négyzetméteres 5 kisebb teremre osztható konferenciateremmel.
Forrás: Napi Turizmus

2008. november 9., vasárnap

Független Jogász Fórum

Sokadszorra tapasztaltam meg, hogy a Palotanegyed tartogat meglepő, felfedeznivaló érdekességeket.

Talán életkorom szolgálhat magyarázatként arra, hogy csak most, amikor az évforduló kapcsán ráirányult a figyelem, tudtam meg, hogy a Független Jogász Fórum - az Ellenzéki Kerekasztal megszervezője, a benne megjelenő politikai erők tevékenységének összehangolója - létrejötte is az egyik palotához kötődik. :-)

A dátum: 1988. november 5., a helyszín: az ELTE Pollack Mihály téri épületének tükörterme - tehát a Festetics-palota, bár akkor ezen a néven nemigazán emlegették...

Kordokumentumok, fotók, visszaemlékezések a szervezet friss honlapján, amelyet azért indítottak útjára a húszéves fennállás alkalmából, hogy "a Független Jogász Fórummal kapcsolatos dokumentumokat összegyűjtsük s a nyilvánosság elé tárjuk, továbbá, hogy teret adjunk a résztvevők visszaemlékezéseinek".

És akkor íme egy képkocka az indulásról, a tükörtermi megnyitóról:

2008. november 6., csütörtök

Egy kis cégtörténet

„Budapest üzletépítészeti sivárságában öt-hat év óta kellemes nyugvópontot jelentenek a szemnek a Stühmer-csokoládégyár elárusítófiókjai. Mindaz a sok izléstelen, sokszor értelmetlen cicoma, az a sok esetlen, vásári handabandázás, amelynek példáit sajnos nem kell nagyon keresni uccáinkon, ezekben a kis boltokban erélyes kézzel félreszoríttatott, hogy helyet kapjon, szóhoz jusson az építőművészet és iparművészet a maga decensebb s olyannyira rokonszenvesebb mondanivalóival. Nem tudjuk, ki járt jobban annál az összetalálkozásnál, amelynél az említett csokoládégyár és Kende Ferenc építész egymásraakadtak, de az az érzésünk, hogy legjobban járt egy harmadik: a közönség.”



1868-ban Stühmer Frigyes alapította Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Budapesten az Ősz (ma: Szentkirályi) utcában. A hamburgi cukrászmestert Nagy Ferenc pesti cukorkakészítő hívta Magyarországra.
Stühmer felismerte a magyarországi lehetőségeket a cukorkakészítés területén, és 1870-ben megvette Nagy Ferenctől az üzemet. A kiváló szakképzettségű cukrász kitűnő készítményei kezdettől fogva megnyerték a fogyasztók tetszését és a kis üzem gyors fejlődésnek indult.
1883-ban meghonosította a gőzüzemű csokoládégyártást Magyarországon. Az ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Ferenc József osztrák császár és magyar király 1885-ben a koronás arany érdemkeresztet adományozta neki.

Stühmer-relikviák egy magángyűjteményből
A fotókat Figuli Judit készítette

1887. október 29-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál belajstromozták az első Stühmer védjegyet.
1888-ban az elsők között kapta meg a miniszterelnök engedélyét a magyar címer használatára. Vevői közé tartozott Kugler Henrik cukrászmester is, aki csokoládé mártómasszát vásárolt tőle.
1890. május 11-én meghalt Stühmer Frigyes. Munkáját özvegye és sógora folytatta.
1906-ban Stühmer fia került a gyár élére. Állami támogatással modernizálta a gyárat, 1928-ban megalakult a Stühmer Frigyes Részvénytársaság. A befolyt pénzből a kis, földszintes ház helyére ötemeletes gyárépületet emeltek a Szentkirályi utca 8. szám alatt, ahol a figyelmes járókelők számára ma is látható az eredeti cégfelirat.
Mivel hamarosan ez az épület is szűknek bizonyult, 1941-ben felhúzták az ország ismét csak legnagyobb - Európa egyik legmodernebb - csokoládégyárát a Vágóhíd utcában.
1920-41 között Magyarországon 63 Stühmer fióküzlet nyílt, továbbá egy Párizsban és egy Abbáziában. A Stühmer Csokoládégyár az 1920-as, 30-as években a látványosan fejlődő magyar csomagolás élvonalában állt, világszínvonalú kereskedelmi kultúrát képviselt. Dobozborítóit és csomagolópapírjait elsőrangú iparművészek tervezték: Jeges Ernő, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Szirmai Ilona, s a Stühmer-dobozok messze földön híressé váltak.
A 30-as években a cég széleskörű reklámtevékenységet folytatott, az időszak nagy forgalmú termékei voltak a Frutty, a gyümölcskaramellák, a Zizi, a Ropp szelet, és a holland eljárással készített "E" kakaópor. Különleges, a világon egyedülálló termékük volt az 1934-től gyártott "porcelánozott" csokoládéfigura.
A két világháború között Stühmer kezdte el nagyban gyártani az olcsó, nugátszerű termékeket. 1948 márciusában államosították a gyárat, s beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba. Később az üzem felvette a Budapesti Csokoládégyár nevet.

Forrás:http://www.stuhmer.hu/;www.hvg.hu/magyarmarka/20050329stuhmer.aspx, Tér és Forma (építészeti folyóirat) 1929. évi 6. száma



2008. november 5., szerda

Grófnő a távcső mögött

.
A 19. századi Magyarországon is – a polgárosodás követelményeihez igazodva – fokozatosan kiteljesedett a lánynevelés. Kevés nőnek adatott meg azonban az a lehetőség, hogy az égbolt fürkészésével foglalkozzon. A századvégen, amikor számos vita dúlt a parlamentben, a tudós társaságokban és a sajtó hasábjain a nők élethivatását, képzését tekintve, a legtöbben úgy vélték, hogy nő nem való tudományos pályára...
.
1885-ben például Jósika Júlia úgy írt egy könyvében, hogy „... a nőtől, azt a kevés kivételes esetet kivéve, ha vagy az irodalmi téren működik vagy tanszéket akar elfoglalni, nem követeli senki, hogy például a bölcsészetet tanulmányozza, mint abstract tudományt, vagy a csillagászatot, mert erre egész emberélet sem elég...” Miként ő is, a közvélemény általában úgy vélekedett, hogy a nő biológiai sajátosságánál fogva másra hivatott, és nem a tudományok művelésére. Szervezetét féltették a kerékpározástól éppúgy, mint a csillagászattól. Dégenfeld-Schomburg Berta grófnő ritka kivételnek számított kora magyar társadalmában. A jómódú család 1886-ban Kiskartalon csillagvizsgálót építtetett, és a grófnő férjével együtt csillagászati észleléseket folytatott. A nő az elsők között vette észre az M31-ben az Androméda csillagot, az első ismert extragalaktikus szupernovát. A házaspár obszervatóriumában 7 hüvelykes lencsés távcső volt, és értékes megfigyeléseket végeztek a Jupiter, Mars, Szaturnusz, Uranusz és több üstökös vizsgálata során, valamint színképelemzéssel és kettőscsillagok tanulmányozásával foglalkoztak. A csillagdához 35 ezer kötetes könyvtár is tartozott, melyben főleg csillagászati és a tudomány történetével kapcsolatos műveket tartottak, a műszereket 1922-ben az MTA csillagvizsgálója kapta meg.
(Kéri Katalin: Szoknyás üstökösvadászok - IPM, 2004. október)

A kiskartali csillagvizsgáló

Dégenfeld-Schomburg Berta Klára Matilda grófnő (Téglás, Hajdú megye, 1843. márc. 3. - Kiskartal, Nógrád megye, 1928. márc. 27. ) műkedvelő csillagász 1868-ban kötött házasságot báró Podmaniczky Gézával, valószínűleg az ő biztatására alapította meg férje a kiskartali magáncsillagvizsgálót. Utóbb a régi, ritka csillagászati munkákat is magába foglaló nagy Podmaniczky-Dégenfeld könyvtárat rendezte, amelynek nagy értékű csillagászati könyv és kézirat gyűjteménye halála után a Budapest-Svábhegyi Csillagvizsgálóba került. A gyűjtemény többi részét, tehát a könyvtár berendezését és mintegy 30 000 kötetes állományát (melynek szakszerű könyvtári feldolgozása a grófnő nevéhez fűződik) 1929-ben, a grófnő halálát követően az örökösök az evangélikus egyháznak ajándékozták. A hazai kastélykönyvtárak II. világháborús pusztulása után egyedülálló gyűjtemény jelenleg a Magyarországi Evangélikus Egyház Üllői úti országos székházának (Üllői út 24.) udvari szárnya első emeleti részén található, a templom alatt. Ez a főúri könyvtár az Evangélikus Országos Könyvtár különálló, muzeális gyűjteménye, a "Magyarhoni Evangélikus Egyetemes Egyház Podmaniczky-Degenfeld Könyvtára” nevet viseli. A könyvtárral együtt az eredeti bútorzat is az Üllői útra került, dísztermét, az ún. zöld termet, előzetes bejelentkezés után mutatják meg a látogatóknak.

A Podmaniczky-Dégenfeld Könyvtár ma

2008. november 4., kedd

November 4. - Budapest


Szovjet tank a Pollack Mihály téren, 1956.
Nagy József felvétele, FSZEK - Budapest Gyűjtemény


Kannás Alajos: Keleti szél

Reggelre nem maradt a téren
csak néhány szétlőtt barikád
reggelre kőre alvadt vérben
gurított füstből karikát
a hernyótalpon görgő nincsen
a csipkebokorból se Isten
szólítgat csupán a dér
derengett mindegyik levélen
kihívón jeges jelmezében
megint keletről fújt a szél

(Kannás Alajos: Kormos kövek – HUNNIA, 1991)


Tömeg a Rádió előtt, 1956
készítette: Szeifert Mihály


2008. november 3., hétfő

Szentkirályi Móric, a negyed leghosszabb utcájának névadója



Kevesen tudják, hogy az utca névadója másfél száz évvel ezelőtt a magyar politikai élet egyik meghatározó alakja volt, márványtáblája a Szentkirályi-család által építtetett hajdani bérpalota, a mai Szentkirályi utca 10. számú társasház falán található.




Szentkirályi Móric (1807-1882) 1829-ben a pesti egyetemen szerzett jogtudományi oklevelet, ügyvédi vizsgát tett, majd Göttingenben tanult. Hazatérését követően Pest-Pilis-Solt vármegyében főjegyző, majd alispán. Az 1830-40-es években az ellenzéki reformpárt egyik vezetője, az országgyűlés jegyzője, az 1843-as országgyűlésen az ellenzék egyik vezetője, 1847-ben Kossuth mellett a vármegye országgyűlési követe volt. 1848 elején egy Kossuth-tal szembenálló középpártot akart alapítani, ennek kudarca után elfordult a reformmozgalomtól és kivonult az országgyűlésből. A forradalmi események azonban újra a politika színpadára szólították: áprilisban már a jászkunok kapitánya és az első felelős magyar minisztérium egyik miniszter-jelöltje. Ingerlékeny és öntörvényű természete miatt azonban újfent összehasonlott a politikai vezetéssel (Kossuth még árulónak is nyilvánította!) és a szabadságharc bukása után teljesen más területen próbálta ki magát: orvostudományi tanulmányokba kezdett és az oklevél megszerzése után a kevés ingyen gyógyító magyar orvos egyikévé vált. A társadalmi problémákra való érzékenység élete egyik alapmotívuma: 1836-ban Brunszvik Terézzel, Bezerédj Istvánnal és Kossuth Lajossal megalapította a Kisdedóvó Intézeteket Magyarországon Terjesztő Egyesületet. Gyakorló orvosként a homeopátia eszközeit használta előszeretettel, és ingyenes praxist vitt, tiszteletdíjat nem fogadott el. 1865-től a Deák-párti programmal Pest-Józsefváros országgyűlési képviselője lett, egy évvel később azonban az ellenzék jelöltjével szemben megbukott. Politikai tevékenységét a szűkebb pátriájában folytatva 1867-68-ban Pest főpolgármestere, amikoris élénk tevékenységet fejtett ki Pest és Buda egyesítésében és magyarosításában. A város főkapitányával erkölcsi összeütközésbe került, s miután a városi tanács nem támogatta kellőképpen, életében már másodjára vonult vissza a civil életbe: folytatva ingyenes orvosi tevékenységét, az irodalommal való foglalkozásának eredményeként pedig néhány klasszikus fordítást is köszönhetünk neki.

2008. november 2., vasárnap

Mi is az a Palotanegyed?



A Palotanegyedről (igen, így egybeírva) ejtvén szót, elsőként szükséges tisztáznunk a terület földrajzi fogalmát és megtennünk egy fontos elhatárolást. Kezdjük ez utóbbival: a Palotanegyed nem összetévesztendő a főváros budai oldalán található Várnegyeddel, ahogyan a Várnegyedre sajnos sokan helytelenül használják a Palotanegyed megnevezést: nem, a kettő nem ugyanaz! Huszárosan megoldva a kérdést mondhatjuk azt is: míg Budának Várnegyede, addig Pestnek viszont Palotanegyede van!

A Palotanegyed jó darabig csak a helyiek szóhasználata során kialakult, köznapi megnevezése volt annak a területnek, amely a pesti belváros közvetlen folytatásként keleti irányban népesült be és értelemszerűen az itt lévő úri lakok, nemesi hajlékok sokasága miatt kapta nevét. Érdekességként feltétlenül megjegyzendő: volt egy másik, sokkal inkább mondén megnevezése is a területnek, nevezetesen „a Mágnásfertály”, ami némi finom gúnnyal utal a nem mindig nemes viselkedésükről híres itt lakó jómódúakra.


Ma, 2008-ban azonban már konkrét közigazgatási értelemben használatos a fogalom: a Palotanegyed idén nyár közepétől önálló részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz a VIII. kerületi Önkormányzaton belül. (A részönkormányzati státusz a magyar közjogi rendszer egyik speciális jogintézménye, lényege, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzat egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra.)

De akkor nézzük is pontosan, hogy mely területet foglal magában ma, 2008 őszén a Palotanegyed részönkormányzat! Némiképp vizuálisan is elősegítendő a megértést és a rögzítést, egy szimbólumot kerestem: a szintén a Palotanegyed területén fekvő és annak történetében is igen fontos szerepet játszó Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palásthoz hasonlítom ezt a területet, amely a két körút között sugaras irányban elhelyezkedve a kiterített palást alakjára emlékeztet.





Az Astoriától elindulva tehát a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt területet számítjuk - még egyszer hangsúlyozva: a mai viszonyok között – Palotanegyednek. A történetiségét tekintve ettől azonban jóval szűkebb területet kell ezzel a regénybe illő névvel illetni: nagyjából a Nemzeti Múzeum mögött félkörívben elhelyezkedő egy-két utcányi területet tekinthetjük a szűk értelemben vett Palotanegyednek. Nem véletlenül hivatkozom már másodjára is a Nemzeti Múzeumra: a negyed kialakulásának egyik első mérföldköve, konkrétan az első itt épült palota maga a Múzeum volt!