Clara az Urániában

Múlt csütörtök óta vetíti az Uránia Nemzeti Filmszínház (is) azt a mozit, amely Clara Schumann német zongoraművésznő, komponista - aki nem mellesleg Robert Schumann felesége volt - nem mindennapi életútját mutatja be.

Hősnőnk - leánykori nevén Clara Wieck - 1819-ben született Lipcsében, zenekedvelő és -művelő családba: édesapja zongoratanár, édesanyja énekesnő volt. Clara apja irányításával kezdett el zongorán játszani, hét évesen lépett fel először nyilvánosan Lipcsében. 1830-ban Robert Schumann lett Friedrich Wieck új tanítványa. Clara 12 éves korában európai koncertkörútra indult apjával, és nagy sikert aratott Németország különböző városaiban, valamint Párizsban.
1837-re a kontinens egyik legtehetségesebb zongoravirtuózaként tartották számon, és mindeközben zeneszerzői karrierje is felfelé ívelt, amelyről op. 6 Soirées musicales c. műve is bizonyságot tesz. 1837-ben Clara és Robert Schumann eljegyezték egymást, Friedrich Wieck heves ellenállása dacára. Clara 1839-ben már apja jelenléte nélkül adott koncertet Párizsban. 1840-ben a pár összeházasodott, mindketten a lipcsei egyetemen tanítottak. Clara befejezte Hat dalát (op. 13, 1842-43), valamint megkomponálta a Három prelúdium és fúgát (1845).
1853-ban Düsseldorfba költöztek. Ez a nyár különösen termékenynek bizonyult: megszületett az op. 20 Variációsorozat Robert Schumann témájára. Élete gyökeresen megváltozott, miután 1854-ben férjén mentális problémák uralkodtak el: Robert öngyilkossági kísérletét követően szanatóriumba került, és ott is halt meg 1856-ban.

Clara sorsának másik központi alakjával, Johannes Brahms-szal 1853-ban ismerkedett meg Joachim József hegedűművész révén. Kapcsolatuk jellege máig tisztázatlan, de valószínűsíthető, hogy esetleges házasságuk létrejöttét a korkülönbség hiúsította meg – Brahms ugyanis 14 évvel fiatalabb volt Claránál. Az asszony özvegyként élt Berlinben 1857 és 1863 között, majd Baden-Badenbe költözött. 1878-tól a frankfurti Főiskola tanáraként működött. 1891-ig rendszeresen koncertezett. Agyvérzésben hunyt el 1896-ban Frankfurt am Mainban.

A film érdekessége, hogy zenei anyagának felvétele a diósdi Phoenix Hangstúdióban Jandó Jenő, Gách Anikó, Oláh Vilmos és a Danubia Szimfonikus Zenekar (karmester Dénes István) közreműködésével készült, a film képi anyagának egyharmad részét is Magyarországon rögzítették, a zenekari jelenetekben az Óbudai Danubia Zenekar művészei statisztáltak, korabeli jelmezekben.

Mesél a Palotanegyed...

A CaPE és a BBS közös pályázatán szombaton eredményt hirdettünk!

Április 18-án a Józsefvárosban hagyományteremtő rendezvénysorozatra került sor a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Budapest Beyond Sightseeng szervezésében.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház adott otthont a Mesél a Palotanegyed… címmel meghirdetett örökségvédelmi pályázat délelőtti eredményhirdetésének, amelyen Bakos Edit igazgató asszony köszöntötte az érdeklődőket. Csodálatos pályamunkák születtek: egyikük „beszélő rádiópalotáinkat” szólaltatta meg, voltak, amelyek az idén műemlékké nyilvánított Gutenberg-otthon, illetve jezsuita rendház és templom történetét dolgozták fel, és érkezett személyes hangvételű háztörténet a Vas és a Horánszky utcából. Született pályamunka Mikszáth Kálmán palotanegyedi országgyűlési tudósítói tevékenységéről, a 168 éve a tudás szolgálatában álló magyar tudományos ismeretterjesztő egyesületekről, a kétszáz éve született leánynevelő és népművelő Karacs Terézről, a Bérkocsis utcai zsinagógáról, az Olasz Intézet melletti Tauffer-villáról és tulajdonosáról, a kutató és orvos Tauffer Vilmosról. A pályázók tanúságos sétára is hívogattak a Gyulai Pál utcában, no meg az egész Palotanegyedben – egy külföldi látogató szemüvegén keresztül!

A Fülöp G. András történész vezette bírálóbizottság – amelynek munkáját szakmai oldalról Bende Csaba, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal vezető főtanácsosa is segítette – két kategóriában ítélte oda a legjobb pályamunkának járó díjakat:
- Maczák Ibolya Az asztalnok háza című munkájáért, amely a Lőrinc pap téri Liebner-házat és kalandos életű utolsó tulajdonosát mutatta be,
- illetve Dubniczky Zsolt A Palotanegyed első főúri palotái című dolgozatáért, amely a Pollack Mihály téri Festetics- és a Károlyi-palota építéstörténete, valamint a két arisztokrata család históriája között vont párhuzamot.

A Palotanegyed megóvásra és megőrzésre méltó, ám lassan feledésbe merülő legendáinak nyilvánosság elé tárása azon a túrán valósult meg, amelyen maguk a pályázók voltak a mesélők és mutatták be a pályamunkáik alapjául szolgáló épületeket, helyszíneket. Lesley, köszi a fotót!

Műemléki Világnap a Palotanegyedben

Egésznapos programmal készül a Civilek a Palotanegyedért Egyesület és a Budapest Beyond Sightseeing a Műemléki Világnapra! Április 18-án megismerhetjük az örökségvédelmi pályázat győzteseit és pályamunkáikat, rendhagyó idegenvezetéssel.

A palotanegyedi uzsonna keretében lehet elkölteni a szombati ebéd utáni desszertet "saját tarisznyából" a Mikszáth téren - belépő: egy tányér saját készítésű (!) sütemény vagy gyümölcs, sajt, fagylalt, csokoládé. Addigra már várhatóan kitelepülnek a teraszok is, így minden adott lesz egy kellemes beszélgetős tavaszi sziesztázáshoz! A délután a vizuális kultúra jegyében telik majd: fotográfia és film kerül terítékre.

10.00-11.00.
Uránia Nemzeti Filmszínház, Kávézó - a Mesél a Palotanegyed… című örökségvédelmi pályázat nyilvános eredményhirdetése

11.00-11.20.
Uránia Nemzeti Filmszínház - idegenvezetés az Europa Nostra-díjas épületben

11.30-13.00.
BeyondBudapest-túra a Palotanegyedben a győztes pályázókkal

14.00-15.00.
Mikszáth tér - „palotanegyedi uzsonna”

15.00-16.00.
Lumen Galéria - Belsőudvar Program – fényképkiállítás-megnyitó és pályázathirdetés

16.00-17.00
Zappa Caffé alsó szintje - filmvetítés: a Duna Televízió Vannak vidékek sorozatában forgatott film a Palotanegyedről

Gyerünk a moziba be!

Évek óta hagyomány, hogy a Magyar Kultúra Napján az Uránia Magyar Nemzeti Filmszínház ingyenesen mutatja be az éppen futó - és javarészt az ezzel nagyjából egyidőben zajló Filmszemlén is megjelenő - magyar alkotásokat. Persze a külföldi filmek sem maradhatnak ki a repertoárból - ám csak szigorúan urániás válogatásban!

Az Uránia Nemzeti Filmszínház épülete az 1890-es évek közepén épült az akkori Kerepesi, ma Rákóczi úton. Egyes források az 1893-as évet jelölik meg az építkezés kezdeteként, mások 1895-öt, az azonban biztos, hogy mulatónak, azaz korabeli kifejezéssel élve, "orfeumnak" épült. Építtetője Rimanóczy Kálmán nagyváradi építési vállalkozó volt, az épületet Schmal Henrik tervezte, aki sikeresen ötvözte a velencei gótika, az itáliai reneszánsz formai elemeit az arab-mór építészet díszítőelemeivel, így jött létre Budapest egyik legmeghatározóbb "mór" stílusú épülete.

Az orfeum kezdetben Caprice néven működött, majd a tulajdonos Oroszi Antal tönkrementével Alhambra elnevezéssel működött tovább, később vándorkomédiások vették birtokba, egészen 1899-ig, amikor áprilisban, az egykori mulatóban megnyitották az Uránia Tudományos Színházat. A XIX. század második felében világszerte tért hódított a felnőttek művelődését célzó szabad tanítás gondolata és mozgalma. 1897-ben a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére megalakult az Uránia Tudományos Társaság, mely a tudomány népszerűsítését tűzte zászlajára és rendszeresen tartott előadásokat, felolvasásokat a budapesti polgárok épülésére. Az Uránia Tudományos Színházat, ezt az új intézményt 1899-ben felszerelték álló és később mozgóképek bemutatására alkalmas vetítőberendezésekkel - így indult útjára az immár több mint 100 éves Uránia filmszínház.

Az Uránia neve elválaszthatatlan "A táncz"-tól, ez lett a címe ugyanis az első magyar mozgófilmnek, melynek jeleneteit az Uránia Tudományos Színház tetőteraszán rögzítette Zitkovszky Béla. "A táncz" című film kultúrtörténeti anyagát Pekár Gyula és Kern Aurél zenetörténész állította össze, a filmen Blaha Lujza, Márkus Emília, Pálmay Ilka, Fedák Sári és a budapesti Operaház balerinái különböző táncokat mutatnak be a csárdástól az angol táncig. A magyar filmtörténet nagy szomorúságára a filmből egyetlen példány sem maradt az utókorra, csak az előadás nyomtatott szövege, néhány állófotó a forgatásról és a színlap maradt ránk.

Az Uránia-beli tudományos-ismeretterjesztő előadások népszerűségét jelzi, hogy Karinthy Frigyes (aki mellesleg a Palotanegyed lakója volt) is megörökítette az Így írtok ti című művében, címe: A bőr, "alcím: tudományos előadás három részben, 114 színesen vetített képpel és 18 mozgófényképpel." Sokat idézett mondása e humoreszknek: "Már a régi görögöknél találjuk a bőrt..." 1916-tól kezdve az Uránia filmszínházi műsorok bemutatására tér át, a tudományos előadások délutánra szorulnak, majd idővel teljesen megszűnnek. 1930-ban új korszak nyílt az Uránia épületében, Pekár Gyula eladta a legszebb pesti mozit az UFA (német) Filmgyárnak, ettől kezdve UFA Palota lett belőle s főként az UFA filmjeit játszotta nagy sikerrel. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, mely természetesen a győzedelmes Vörös Hadsereg küzdelmeit mutatta be. Később az épület újra visszakerült magyar tulajdonba s lett a főváros kedvelt mozija.

A kulturális kormányzat 2002-ben eredeti szépségében újíttatta fel a több mint százéves épületet s a 425 fős díszterem mellé még két 60 fős kistermet is kialakítottak az Uránia épületében. 2002 áprilisában nyílt meg újra Budapest talán legszebb mozija, azóta újra a film és moziszerető közönség otthona, filmfesztiválok, díszbemutatók és más rangos filmszakmai események helyszíne. Az Uránia Nemzeti Filmszínház 2006-ban Europa Nostra díjat kapott.

Europa Nostra

Az Europa Nostrát néhány civil műemlékvédő szervezet alapította olasz vezetéssel (mily' meglepő!) az Európa Tanács párizsi központjában 1963-ban. Ma az Europa Nostra az építészeti és természeti örökség megmentéséért küzdő legjelentősebb európai nem kormányzati szervezet (NGO). Jelenleg több mint 220 tagszervezettel rendelkezik, titkársága Hágában működik. A magyar tagszervezetet - Hungaria Nostra néven, a Város- és Faluvédők Szövetségét - 1991-ben vették fel. A szervezet célja az európai kontinens építészeti és természeti örökségének védelme, értékeinek megőrzése, a történeti környezet minőségének megóvása, tevékenységének középpontjában a díjadományozás révén történő figyelemfelhívás, a nyilvánosság érdeklődésének ráirányítása a megőrzendő értékekre és a példaszerű értékmegóvásra. A szervezet 1996 óta, az Európa Tanács felkérésére az európai örökség megóvásán tevékenykedő szervezetek munkájának összefogója, az Európai Örökség Csoport megszervezője, munkájának irányítója.

S hogy mi köze mindennek a Mágnásfertályhoz? Nos, szerény becslésem szerint az egy négyzetméterre eső díjazottak száma a Palotanegyedben a legmagasabb!!! A Palotanegyed északi és déli végpontjain található két műintézmény is méltóvá vált a díjra: mindkettő a műemlékvédelemért és helyreállításért nyerte el az Europa Nostra Diplomát. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2002-ben, az Uránia Nemzeti Filmszínház pedig 2005-ben.

És ráadásként még egy érdekesség: szintén az Európa Tanács és az Europa Nostra által kezdeményezett, intézményesített és koordinált rendezvénysorozat minden év szeptember harmadik hétvégéjén a Kulturális Örökség Napjai. De erről majd később, hiszen néhány kedves ismerőssel, jóbaráttal szervezőként is volt alkalmam részt venni az idei örökségnapokon...