Ybl Miklós, egy kisbolygó keresztapja

.

Bár már korábban is volt csillagászatról szóló bejegyzés, azért valljuk be: itt, a Palotanegyedben, a Belváros közepén vajmi kevés lehetőség van arra, hogy az eget szemlélve bármit is felfedezzünk. Nemhogy még a frissen felfedezett bolygócska névadása is valamiképpen kapcsolódhatna ide...

Pedig a legfrissebb hírek szerint egy fiatal magyar csillagásznak köszönhetően a Palotanegyed kialakulása és - még másfél évszázad távlatából is - képe leghatásosabb formálójának a csillagközi térben is megadatott a halhatatlanság. Sárneczky Krisztián jóvoltából idén tavassszal ugyanis Ybl Miklós építész nevét kapta meg a korábban 2002 YB3 katalógusszámú égitest, tegyük hozzá: másik három kisbolygóval egyetemben, amelyek Csokonai, Csonka János és Bánki Donát emlékét őrzik.

Ybl Miklós 1814-ben született Székesfehérváron, a bécsi polytechnikumon folytatott tanulmányai után négy évet Pollack Mihálynál, majd id. H. Koch bécsi irodájában töltött és Koch megbízásából a prágai Kinsky-villa építését ellenőrizte. 1840-ben a müncheni akadémián képezte magát tovább. Pollack megbízásából itt a pesti Német Színház átalakításához készített terveket. 1841-ben kéthónapos tanulmányutat tett Itália északi városaiban. Hazatérve Pollack Mihály fiával, Ágosttal társult, együtt tervezték az ikervári Batthyány-kastély újjáépítését, majd Károlyi György Egyetem utcai palotáját fejezte be, a nagykárolyi és a csurgói kastélyon végzett tervezői munkát és újjáépítette a romba dőlt kaplonyi templomot. Ezután Károlyi István fóti kastélyát toldotta meg szárnyakkal.

A gazdasági épületek, pavilonok mellett 1845-tõl 1855-ig építette első fő művét, a fóti templomot kiérlelt romantikus stílusban. 1851-ig Károlyi István építésze volt, Fóton lakott, s Károlyi uradalmában mindenütt épített és helyreállított. Első pesti alkotása, az Unger-ház (Múzeum krt. 7.) még szintén romantikus stílusú, éppígy a volt Nemzeti Lovarda (1857-58), a Balassa-ház kiépítése s Széchenyi István nagycenki temploma (1860-64).

Nemzeti Lovarda

A 60-as évektől kezdve stílusa fokozatosan közeledett a neoreneszánszhoz. 1860-tól 1862-ig a Budai Takarékpénztár palotáját, utána a Ganz-mauzóleumot és a Kálvin téri Geist-házat építette. 1862-tõl tervezte a Nemzeti Múzeum mögötti volt Festetics- és a Károlyi Lajos-féle palotát. E munkájával kapcsolatban Angliában tett tanulmányutat. 1865-ben építette a Sándor utcai ideiglenes Képviselőházat. A Múzeum környékén a Pálffy- (1867) és a Degenfeld-palota (1874) is az ő műve.

Pálffy-palota, ma a FSZEK Zenei Gyűjteményének tárháza

.

Bérházak, paloták, kastélyok (az ókígyósi, turai) mellett a Rác fürdő gőzfürdőjét (1864 és 1870) és a Pesti Hazai Takarék Egyetem utcai anyaintézetét (1868) építette. 1866-79 között tervezte a Ferencvárosi neoromán templomot, a 60-as évek második felében a margitszigeti építkezéseket, köztük a Margit-fürdőt, művészetének egyik gyöngyét. 1870-től épültek neoreneszánsz stílusú mesterművei: a Vámház (1870-77), a Várkert-bazár (1875-78), a pompás Operaház (1875-84), majd a Kálvin téri - jelenleg az Erzsébet téren álló - Danubius-kút (1880-83). 1867-ben vette át Hild József örökét, a Bazilika építkezését, melyet az északi és déli oldalfal kivételével a kupolával együtt teljesen reneszánsszá formált át. A Királyi Palota krisztinavárosi szárnya és nagy udvara is Ybl műve.