2009. július 10., péntek

Ötszáz esztendős névadó


Bár a fővárosi kerületek közül leginkább - már csak a református hagyományai okán is - a kilencedik mondhatja magáénak, ne feledkezzünk el róla: a Kálvin tér egyben a Palotanegyed egyik végpontja is. Illő tehát, hogy névadójáról születésének 500. évfordulóján, a világ sok millió reformátusával egyetemben megemlékezzünk!


Kálvin János 1509. július 10-én született a franciaországi Noyonban. Fő műve A keresztény vallás rendszere című munka, amit Bázelben adtak ki. Strasbourgban a hugenotta menekültek lelkipásztora is volt, s Melanchthon Fülöppel kidolgozta az ágostai hitvallás módosított változatát. Genfben létrehozta a világitól független egyháztanácsot (konzisztórium), amely 9 lelkészből és 12 világi tagból állt. A szigorúan a bibliai-igei alapokra épülő egyházi rendtartásának elemeit (csecsemőkeresztség, úrvacsora, presbitériumi hatalomgyakorlás, gyülekezeti tagok egyenlősége) később a református és presbiteriánus egyházak beépítették szabályzatukba. Teológiájának legfontosabb gondolata Jézus Krisztus középpontba állítása volt, akinek megismerése egyedül a Szentírás által lehetséges. Tanítása szerint az Ószövetség és Újszövetség szorosan egymásra épül, mindkettő Jézus Krisztusról, az isteni kegyelemről, Istennek az emberrel kötött szövetségéről szól. Kálvin Genfben templomi használatra javasolta a zsoltárokat, írásai fontos szerepet játszottak a francia irodalmi nyelv kialakulásában. Kórházat, árvaházat, szegényházat is alapított. Kálvin 1564. május 27-én hunyt el, végrendelete szerint Genfben jeltelen sírban temették el, feltételezett nyughelyén emléktábla áll.




A Kálvin tér Pest egyik legérdekesebb pontja városszerkezeti szempontból, az 1874-es névváltozásig Szénapiac, Széna-tér volt a neve. Tulajdonképpen ez volt apesti városfal mentén képződött terek közül a legforgalamasabb, hiszen ide, a kecskeméti kapu elé nem egy, ahenm három országos jelentőségű út torkollott: a Stáció utcán át Jászberény és az Alföld felől, Üllő irányából a Szolnok-Debrecen-Nagyvárad felől jövő, illetve a Soroksárról felől Baja és Újvidék irányából érkező.

Nincsenek megjegyzések: