Egy kis cégtörténet

„Budapest üzletépítészeti sivárságában öt-hat év óta kellemes nyugvópontot jelentenek a szemnek a Stühmer-csokoládégyár elárusítófiókjai. Mindaz a sok izléstelen, sokszor értelmetlen cicoma, az a sok esetlen, vásári handabandázás, amelynek példáit sajnos nem kell nagyon keresni uccáinkon, ezekben a kis boltokban erélyes kézzel félreszoríttatott, hogy helyet kapjon, szóhoz jusson az építőművészet és iparművészet a maga decensebb s olyannyira rokonszenvesebb mondanivalóival. Nem tudjuk, ki járt jobban annál az összetalálkozásnál, amelynél az említett csokoládégyár és Kende Ferenc építész egymásraakadtak, de az az érzésünk, hogy legjobban járt egy harmadik: a közönség.”

1868-ban Stühmer Frigyes alapította Magyarország legnagyobb csokoládégyárát Budapesten az Ősz (ma: Szentkirályi) utcában. A hamburgi cukrászmestert Nagy Ferenc pesti cukorkakészítő hívta Magyarországra.
Stühmer felismerte a magyarországi lehetőségeket a cukorkakészítés területén, és 1870-ben megvette Nagy Ferenctől az üzemet. A kiváló szakképzettségű cukrász kitűnő készítményei kezdettől fogva megnyerték a fogyasztók tetszését és a kis üzem gyors fejlődésnek indult.
1883-ban meghonosította a gőzüzemű csokoládégyártást Magyarországon. Az ipar fejlesztésében kifejtett tevékenységéért Ferenc József osztrák császár és magyar király 1885-ben a koronás arany érdemkeresztet adományozta neki.

Stühmer-relikviák egy magángyűjteményből

A fotókat Figuli Judit készítette

1887. október 29-én a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál belajstromozták az első Stühmer védjegyet.
1888-ban az elsők között kapta meg a miniszterelnök engedélyét a magyar címer használatára. Vevői közé tartozott Kugler Henrik cukrászmester is, aki csokoládé mártómasszát vásárolt tőle.
1890. május 11-én meghalt Stühmer Frigyes. Munkáját özvegye és sógora folytatta.
1906-ban Stühmer fia került a gyár élére. Állami támogatással modernizálta a gyárat, 1928-ban megalakult a Stühmer Frigyes Részvénytársaság. A befolyt pénzből a kis, földszintes ház helyére ötemeletes gyárépületet emeltek a Szentkirályi utca 8. szám alatt, ahol a figyelmes járókelők számára ma is látható az eredeti cégfelirat.
Mivel hamarosan ez az épület is szűknek bizonyult, 1941-ben felhúzták az ország ismét csak legnagyobb - Európa egyik legmodernebb - csokoládégyárát a Vágóhíd utcában.
1920-41 között Magyarországon 63 Stühmer fióküzlet nyílt, továbbá egy Párizsban és egy Abbáziában. A Stühmer Csokoládégyár az 1920-as, 30-as években a látványosan fejlődő magyar csomagolás élvonalában állt, világszínvonalú kereskedelmi kultúrát képviselt. Dobozborítóit és csomagolópapírjait elsőrangú iparművészek tervezték: Jeges Ernő, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Szirmai Ilona, s a Stühmer-dobozok messze földön híressé váltak.
A 30-as években a cég széleskörű reklámtevékenységet folytatott, az időszak nagy forgalmú termékei voltak a Frutty, a gyümölcskaramellák, a Zizi, a Ropp szelet, és a holland eljárással készített "E" kakaópor. Különleges, a világon egyedülálló termékük volt az 1934-től gyártott "porcelánozott" csokoládéfigura.
A két világháború között Stühmer kezdte el nagyban gyártani az olcsó, nugátszerű termékeket. 1948 márciusában államosították a gyárat, s beolvasztották a Magyar Édesipari Vállalatba. Később az üzem felvette a Budapesti Csokoládégyár nevet.

Forrás:http://www.stuhmer.hu/;www.hvg.hu/magyarmarka/20050329stuhmer.aspx, Tér és Forma (építészeti folyóirat) 1929. évi 6. száma