Mi is az a Palotanegyed?

A Palotanegyedről (igen, így egybeírva) ejtvén szót, elsőként szükséges tisztáznunk a terület földrajzi fogalmát és megtennünk egy fontos elhatárolást. Kezdjük ez utóbbival: a Palotanegyed nem összetévesztendő a főváros budai oldalán található Várnegyeddel, ahogyan a Várnegyedre sajnos sokan helytelenül használják a Palotanegyed megnevezést: nem, a kettő nem ugyanaz! Huszárosan megoldva a kérdést mondhatjuk azt is: míg Budának Várnegyede, addig Pestnek viszont Palotanegyede van!

A Palotanegyed jó darabig csak a helyiek szóhasználata során kialakult, köznapi megnevezése volt annak a területnek, amely a pesti belváros közvetlen folytatásként keleti irányban népesült be és értelemszerűen az itt lévő úri lakok, nemesi hajlékok sokasága miatt kapta nevét. Érdekességként feltétlenül megjegyzendő: volt egy másik, sokkal inkább mondén megnevezése is a területnek, nevezetesen „a Mágnásfertály”, ami némi finom gúnnyal utal a nem mindig nemes viselkedésükről híres itt lakó jómódúakra.

Ma, 2008-ban azonban már konkrét közigazgatási értelemben használatos a fogalom: a Palotanegyed idén nyár közepétől önálló részönkormányzatként működik a józsefvárosi, azaz a VIII. kerületi Önkormányzaton belül. (A részönkormányzati státusz a magyar közjogi rendszer egyik speciális jogintézménye, lényege, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény rendelkezései szerint a települési önkormányzat egyes hatásköreit átruházhatja a településrészi önkormányzatra.)

De akkor nézzük is pontosan, hogy mely területet foglal magában ma, 2008 őszén a Palotanegyed részönkormányzat! Némiképp vizuálisan is elősegítendő a megértést és a rögzítést, egy szimbólumot kerestem: a szintén a Palotanegyed területén fekvő és annak történetében is igen fontos szerepet játszó Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött koronázási palásthoz hasonlítom ezt a területet, amely a két körút között sugaras irányban elhelyezkedve a kiterített palást alakjára emlékeztet.

Az Astoriától elindulva tehát a Rákóczi út, a Nagykörút, az Üllői út, Kálvin tér és a Múzeum körút által határolt területet számítjuk - még egyszer hangsúlyozva: a mai viszonyok között – Palotanegyednek. A történetiségét tekintve ettől azonban jóval szűkebb területet kell ezzel a regénybe illő névvel illetni: nagyjából a Nemzeti Múzeum mögött félkörívben elhelyezkedő egy-két utcányi területet tekinthetjük a szűk értelemben vett Palotanegyednek. Nem véletlenül hivatkozom már másodjára is a Nemzeti Múzeumra: a negyed kialakulásának egyik első mérföldköve, konkrétan az első itt épült palota maga a Múzeum volt!