175 éves az indiáner

Róbert Péter, via Józsefváros

A Palotanegyed egyik szép háza ad otthont a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár zenei gyűjteményének. Látogatói nem mindig tudják, hogy az 1867-ben, Ybl Miklós által épített palota eredetileg a nagy történelmi szerepet játszó Pálffy-család pesti otthona volt. Még kevesebben tudják, hogy az indiáner elnevezésű, kedvelt habos sütemény - amely a könyvtár büféjében is kapható - a család egyik tagjának "találmánya".

Gróf Pálffy Ferdinánd a XIX. századi magyar mágnások - Széchenyi által sokat támadott szokása szerint - általában külföldön lebzselt, ott költötte el uradalmai jövedelmét, főleg kártyán. Támogatta a művészetet is, bérbe vette az egyik bécsi színházat, de az se ment valami jól. 1834-ben érdekes ötlete támadt: szerződtetett egy indián artistát, és ugyanakkor kitalált egy habos, csokoládés fánkot. Majd összepárosította kettejüket és kihirdette, hogy minden jegyhez jár egy sütemény, amelyet az artistáról indiánernek nevezett el. Mivel az indián valóban ügyes volt, és Bécsben ez volt az első tejszínhabos készítmény - a tejszínhabot csak kevéssel előtte állították elő Itáliában - nagy sikerük volt. Akkor még nem létezett a Pálffy-palota sem az Ötpacsirta utcában, hanem az itteni Öt pacsirta nevű vendéglőben biztos lehetett rendelni az új fánkból! A darabot már elfelejtették, később az artistát is, de az új sütemény a híres bécsi cukrászat jeles terméke lett. Ünnepi eseményekre, több cukrász munkájával hatalmas darabokat alkottak belőle. Eddig a legnagyobbat 1929-ben készítették. Két méter magas volt, külön fiákeren vitték körbe a városban.

Ha látjuk a szépen rendbehozott Pálffy-palotát, emlékezzünk erre a régi históriára is!