Párbeszéd

A Párbeszéd Háza Budapest szívében, a Palotanegyedben jött létre a Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya kezdeményezésére. Céljuk olyan szellemi központ kialakítása, ahol teremtő párbeszéd indul a hit, a kultúra és a társadalmi igazságosság szolgálatában. A magyar jezsuiták Horánszky utca 20 sz. alatti egykori épülete így kap ismét szerepet - az alapítók törekvésének megfelelően - a magyar Egyház és a társadalom megújításában.

A Párbeszéd Háza számos kulturális tevékenységet, lelki, szellemi és közösségi programot szervez a következő témákban: vallásközi és kultúrák közti párbeszéd, művészeti programok, zsidó-keresztény közös bibliaolvasás, Faludi Ferenc Akadémia, Szent József Stúdió Kollégium, Keresztény Élet Közössége, Szentjánosbogarak, a Jézus Szíve templom ifjúsági- és felnőtt hittanórái, imaiskola és imaközösség, bevezetés a keresztény meditációba.

Az egykori Mária Kongregáció (XVI. századtól induló, népszerű világi jámborsági mozgalom) a jezsuitákkal is jó kapcsolatot ápolt. A Kongregáció központjaként 1912-ben épült föl a Horánszky u. 20. szám alatti épületkomplexum, amely egyetemi kollégiumnak, nyomdának és lapkiadóknak is helyet adott. Az I. világháború alatt hadikórház, 1919-ben lefoglalják, szakszervezeti székház.

A húszas évektől ismét minden a régi, filozófiai főiskola és tanártovábbképzés is elkezdődik, továbbá mozitermet alakítanak ki. A nyilas hatalomátvétel után elkezdődik az üldözött zsidók mentése és elrejtése. A jezsuiták a svéd Vöröskereszt valamint a pápai nunciatúra menleveleivel üldözöttek százait mentenek meg. Igen sokat tesz az üldözött zsidók megmentése érdekében Raile Jakab SJ, akit a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet egyedüli magyar jezsuitaként a Világ Igazai kitüntetésben részesített. Menekült papok és katonaszökevények is menedéket találnak a Központban.

Hamarosan megmentőikre kerül a sor, az 50-es évek elején az egyház- és szerzetesellenes üldöztetések idején. Az épületet 1950-ben államosítják, részben a Rajk Kollégium, részben a Közgazdasági Egyetem kapja meg, a kápolna pedig a Színművészeti Főiskola operatőri műterme. Az épületet 2003-tól kapja vissza a jezsuita rend. Ekkor nyílik meg először a nagyközönség számára, a Kulturális Örökség napja keretében.