Darwin a Palotanegyedben

A világ idén emlékezik meg "A fajok eredete" írója születésének 200., és legismertebb műve megjelentetésének 150. évfordulójáról - így nem is nehéz elképzelni, hogy 2009 akár Darwin-év is lehetne... Mindenesetre az biztos, hogy 2009. február 12-e, Darwin születésnapja a tudományos gondolkodás nemzetközi ünnepe. A skót származású természettudósról azonban kevesen gondolnánk, hogy Budapesten, azon belül is - hol másutt? - a Palotanegyedben van emléktáblája...

Charles Darwin eredetileg orvosnak készült, azonban a boncolásoktól és kegyetlennek tűnő operációk körülményeitől való idegenkedése miatt hamar félbeszakította Edinburgh-ben folytatott tanulmányait. Természetesen apja nem örült a történteknek, így hát fiát gyorsan beíratta teológiára Cambridge-be, abban a reményben, hogy majd pap lesz belőle. Robert Darwin azonban tévedett: fia a természettudományok felé fordult. Már Cambridge-ben megmutatkozott a természettudományok iránti élénk érdeklődése, így Darwin egyetemi tanulmányainak befejezése után Robert Fitzroy kapitány mellett a Beagle nevezetű hajó fedélzetén 5 éves expedíciós útra indult. Többek között ez a csendes-óceáni kutatómunkája képezte az 1859. november 24-én megjelent „A fajok eredete és a természetes kiválasztódása” című művének alapját. A mintegy 20 éves kutatási munka tapasztalatait tartalmazó könyv 1250 példányban jelent meg, és szinte azonnal el is fogyott. „A fajok eredete és a természetes kiválasztódása” egy nap alatt bestseller lett. Darwin bebizonyította, hogy a fajok változékonyak, hosszú fejlődés útján jöttek létre, és mivel a természetes szelekció működik, ezért csak a legerősebbek maradhatnak életben. Természetesen az egyház nem fogadta lelkesedéssel Darwin tanait. A katolikus egyház által összeállított tiltott könyvek jegyzékében, azaz az Indexben hamarosan már ez a mű is szerepelt. 1996-ban II. János Pál pápa azonban kinyilvánította, hogy Darwin evolúciós elmélete összeegyeztethető a keresztényi hittel. (forrás: National Geographic)

De hogy miképp kerül Darwin a Mágnásfertályba? Nos, a már életében híressé és elismertté vált tudóst 1872. május 24-én a Magyar Tudományos Akadémia is külső tagjai közé fogadta. Az Akadémiától pedig már csak egy pár lépés az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulat, amelynek székhelye valaha - miként még ma is látható - a Puskin utcában volt!