Napóráink

Bár a lehűlés ellenére gyönyörű napos időnk van, mégis jócskán érezhető már a nappalok rövidülése. Két negyedbeli napórán is követhetnénk a nap járását, ha az egyik nem egy belsőudvart díszítene, a másiknak pedig megvolna a legfontosabb "alkatrésze", az árnyékvető.

Keszthelyi Sándor magyarországi napórákról írott, Napórák Magyarországon - A rögzített napórák katalógusa című kötetét a Magyar Csillagászati Egyesület adta ki Budapesten, 1998-ban, amelynek webes változatát a szerző engedélyével készítette: Tepliczky István, Hevesi Zoltán és Balaton László 2000-2004. között. Ebben a katalógusban a VIII. kerület az alábbiak szerint két palotanegyedi alkotással is képviselteti magát!

"Mikszáth Kálmán tér 1.

Piarista Gimnázium.
Napóra van a negyedik emeleti belső terasz D-i falán. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap szögvasból hajlított téglalap. Óraszámozása: VII-XII-IV, változó közű. A III-as óraszámot letörték. Vaspálcáját sokszor elhajlítják. A napóra 1970 körül készült.
Adatközlő: Borsos András, 1982."

"Puskin u. 19.

Háromemeletes későeklektikus sarokház. Gschwindt György megrendelésére tervezte P. Tóth Sándor építőmester 1901-ben.

Napóra van a D-i Bródy Sándor u. 12. alatti homlokzaton 9 m magasban egy erkély mellvédjén. Vertikális. Árnyékvetője pólusra mutat, de 1950 óta hiányzik. A számlap 2,2x0,9 m téglalap alakú díszes faragású kő domborműben helyezkedik el íves szalagként. Óraszámozása: VI-XII-V, változó közű, félórás sűrűségű. Felül sugaras Nap-arc, K-re kakas, Ny-ra bagoly van. Alul felirat: A.D. 1901 mutatja a készítés évét. Felújították 1978 körül.
Adatközlő: Sinka József, 1957."

Na de mi is a napóra - mint egyszerűnek tűnő fizikai eszköz - lényege?

A napóra az emberiség történetében betöltött rendkívül fontos szerepét azonban nem taglalhatjuk az idő fogalmának meghatározása nélkül. Az idő az összes alapmennyiség közül a legmegfoghatatlanabb, legelvontabb számunkra. Érzékelésére nincs külön szervünk, múlására, létezésére csupán közvetett hatások adnak számunkra utalásokat. Az idő mérésének kérdése egyidős a csillagászattal. A napnak 12, illetve 24 részre való felosztását minden ókori kultúrnép körében megtaláljuk. Az általuk készített első időmérők az egyenletesnek hitt Nap járását használták fel arra, hogy a nap kisebb elosztását mérjék. A napóra kétségkívül az első időmérő eszköz volt. Az asszír, föníciai, egyiptomi népek körében különösen nagy jelentőséggel bírt, hiszen szubtrópikus éghajlatú hazájukból nézve az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt. Elengedhetetlenül fontos azonban, hogy időmérő csillagászati eszköznek is tekintsük, hiszen a Föld napi forgását és a Nap körüli éves keringését is tükrözi egy adott helyen. Annak alátámasztására, hogy az emberiség történetének minden korszakában milyen fontossággal bírt, szolgáljon néhány példa az alábbiakban:
- Omar Khajjám perzsa költő és csillagász, a Rubáiyát szerzője 1080 táján ennek segítségével dolgozta ki az új iszlám naptárat.

- A középkorban ez volt az egyetlen aránylag széles körben elterjedt csillagászati műszer.

- Apáczai Csere János 1653-ben megjelent, a kor valamennyi tudományát rendszerező művében, a Magyar Encyclopaediaban "a csinálmányokról" szóló VIII-ik részben felsorol több tucat találmányt, melyek nagyban elősegítették az emberek mindennapi boldogulását. Megemlíti többek között a számvető táblát, a puskaport, a kemencét és nem utolsó sorban a napórát.
- Állítólag 1686-ban, Buda ostromakor az egyik roham során egy holland katona elvesztette zsebnapóráját, amely az 1970-es évekbeli budavári feltárások során került elő.

- És végül: egészen a XIX. század közepéig napórával ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását.