Pajzsos mackók és komor államférfiak

Nos, igen, eljött ez a pillanat is, amikor egykori alma materem kerül terítékre a palotanegyedi blogban. Internetes kutakodásaim eredményeként örömmel konstatáltam, hogy a mai joghallgatók nem restek és a pázmányos éveik élményeibe beavatják az érdeklődőket... ezt öregdiákként köszönöm, kedves Kicsi Sáti - bármit is fed a neved :-)

De vissza a mackókhoz: ugyan mit keresnek a Szentkirályi utca 28. homlokzatán pajzzsal felfegyverkezve? Nos, ők a nem is oly rég még itt működő Franklin Nyomda emblémájaként szolgáltak és összesen négyen vannak, számold meg őket, kedves arra sétáló és emeld a tekinteted a magasba! Ha így teszel, a gyönyörű épület homlokzatán, két emelet magasságában mellvéd mögött loggiában, annak közepén, a kápolnaszerű kiképzésben Szent István szobrát láthatod, amint bal kezében kettős kereszt, jobbját pedig áldón kiterjeszti. A közép párkány alatt, a középrizaliton helyezkedik el a díszes főbejárat, amit kovácsoltvas zászlótartó, lámpák és kapurácsozat díszít. A két sarokrizaliton a mellékbejáratok találhatók, a sarokrizalitok négy sarkán pedig felfedezhetők a kedves mackószobrocskák!

A Szent István Társulatnak, a katolikus könyvkiadásnak e tekintélyes, három emeletes neogót stílusú palotája a Társulat fönnállásának félévszázados évfordulóján, 1898-ban készült el, Hofhauser Antal műépítész, egyetemi tanár tervei alapján. A város szívében emelkedő csúcsíves palota vakolatlan vöröstégla épület. A Szent István Társulat korszerű nyomdaüzeme (Stephaneum Nyomda) itt működött az államosításig, amikor is a Franklin Nyomda lett a nyomdaipari elődök haszonélvezője. Jómagam pedig még élénken emlékszem arra, amikor másodévesként (valamikor a kilencvenes években, hohó, de rég is volt!) büszkén birtokba vettük az akkor még eléggé rozoga, ám cserébe belvárosi épületet a Ménesi úti első év után!

Akkoriban bejárhattuk az épület zegzugait is, így szemináriumok és speckollok kötődnek bennem a Királyok Terméhez - meglepetéssel olvastam hát, hogy manapság a helyiség csak a fontos vendégek és egyetemi életük első napjain a Pázmány gólyái előtt áll nyitva. Pedig még a jogtörténeti szigorlatoknak is méltó helye volna, ha a vizsgázó a falról olvashatná le a magyar történelem közjogi méltóságainak sorát... A Szentkirályi utca 30. számú, koraeklektikus, egyemeletes házat 1871-ben építették, itt működött annak idején a Rózsa Kálmán és Neje Könyvnyomda és csak 1963 után tették zárttá. Az épület nem műemlék, de fenntartását a várostörténeti kuriózum mivolta indokolja: itt található a jelenleg Királyok Termének nevezett falakon a romantika festészetének ritka monumentális emléke. Gaál Lajos 1873-ban a falakra festett 64 olajképe a népvándorlás korabeli magyar vezéreket, az Árpád-házi királyokat, valamint a 13 aradi vértanú medalion-arcképeit ábrázolja. Az arcképsorozatban az egyetlen külföldi személyt ábrázoló arckép - II. Rákóczi Ferenc és Schweidel József közé ékelődve - Abdul Medzsidé, aki Kossuthnak és társainak adott menedékjogot, a kör alakú mennyezetkép pedig a vérszerződést ábrázolja.

A Pázmány Jogi Kara 3 épületből álló együttesének (Szentkirályi utca 26-30.) kétségtelenül legszebb helyisége a Díszterem, amely galériás, karzatos megoldású. A falak mentén oszlopok helyezkednek el, szürkés márvány borítással, neoromán kifestéssel. Mennyezete stukkós festett kazetta rendszerű. A faragott tölgyfa ajtók, valamint a festett üvegablakok harmonikusan kiegészítik a díszterem belső kiképzésének összhatását. A megvilágítást három, mennyezetről lógó csillár biztosítja. A főbejárattal szemben az első emeleti lépcsőforduló falára 2000-ben került a Rieger Tibor által készített, Pázmány Pétert ábrázoló dombormű (ahol szinte minden frissen diplomáját kezében szorongató végzős lefotózkodik).

Fotók innen: www.jak.ppke.hu